DR. GURMAI ZITA,
DR. GURMAI ZITA,
DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Először is tisztázzuk, hogy milyen intézmény alapvető működését szabja most át gyökerestül a kormányzat! Az Országos Atomenergia Hivatal saját magáról az alábbiakat írja honlapján: „…feladata az atomenergia kizárólag békés célra való alkalmazásával, a nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tárolók, továbbá a nukleáris és más radioaktív anyagok szállításához használt konténerek biztonságával és sugárvédelmével, valamint azok védettségével összefüggő hatósági feladatok ellátása. Az OAH általános építésügyi hatósági és építésfelügyeleti jogkörrel rendelkezik a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók biztonsági övezetében elhelyezkedő építményekre vonatkozóan. Új nukleáris létesítmény esetén az OAH felügyeli a teljes létesítési folyamatot, a telephely vizsgálatának módszertanától kezdve az üzembe helyezésig és üzemeltetésig.” Ezek szerint ez az intézmény felügyeli egyszerre Paks I. működését és Paks II. engedélyezési és építési folyamatait is.
A most tárgyalt törvényjavaslattal a kormányzat már régen adósa az energetikai szektor azon szakemberei és munkavállalói számára, akik a hazai atomenergia biztonságos és nemzetközi szabályoknak is megfelelő működtetéséért felelősek. A mostani törvényjavaslat hosszú évek után november 1-jétől megbecsülést és fizetésemelést hoz az Országos Atomenergia Hivatal dolgozói számára. Ez az intézkedés mindenképpen támogatható, mint ahogy az is, hogy az Országos Atomenergia Hivatal a jövőben az Országgyűlés alá tartozik majd, azaz kikerül a kormányzat közvetlen irányítása alól.
Viszont az már erősen vitatható része a módosításnak, hogy a jövőben az eddigi határozatlan időre kijelölt főigazgató helyett a szervezetet elnök irányítaná kilencéves mandátummal, amely egy alkalommal ugyanennyi idővel meghosszabbítható; ráadásul a vezető személyéről, illetve sorsáról változatlanul a miniszterelnök dönt. A főigazgató kinevezését a törvényjavaslat a sarkalatos jogszabályok közé vonja, magyarul, ha az Országgyűlés elfogadja a törvényt, onnantól a hivatal új elnökét is kétharmados többséggel lehet majd megválasztani kilenc évre, pályázat nélkül.
A miniszterelnök által kinevezett elnöknek és az ő elnökhelyetteseinek a havi bére is igencsak szép összeget mutat. A törvényjavaslatban leírtak alapján az elnök illetménye a Magyar Nemzeti Bank elnökének béréhez kötött, ennek alapján az elnök illetménye az MNB-elnök bérének a 80 százaléka. Mivel a jelenlegi MNB-elnök havi fizetése 5 millió forint, így az Atomenergia Hivatal elnökének illetménye 4 millió forint lesz, a helyettesei pedig az ő fizetésének a 90 százalékát kapják, vagyis havonta 3,6 millió forintot. Itt szükséges megjegyezni azt is, hogy az így kinevezett elnök át nem ruházható hatáskörében dönt majd az atomenergia-felügyeleti szerv illetménypolitikai alapelveiről és a béren kívüli juttatásairól is.
Az Országos Atomenergia Hivatalnál foglalkoztatottak bekerülnek a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek körébe is.
Engedjék meg, hogy röviden felelevenítsek önöknek néhány okot, amely a most tárgyalt törvényjavaslat benyújtásához vezethetett! Az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója idén április végével lemondott posztjáról, ennek a lemondásnak több oka is volt, de az egyik vélhetően a hivatalnál már évek óta tapasztalható szakemberhiány, ami az alacsony bérezés és a nem megfelelő megbecsülés miatt alakulhatott ki. Ezt a helyzetet a kormányzat évekig tétlenül nézte. A hivatal eközben nap mint nap küzdött az állandósult létszámhiánnyal. Ez azért is furcsa, mivel az Országos Atomenergia Hivatalra például Paks II. engedélyeztetésének folyamatában igenis sok és szerteágazó feladat hárult, illetve hárul ma is. Azzal, hogy a hivatal állandósult létszámhiánnyal küzdött, illetve azzal, hogy a tapasztalt szakemberek a Paks II.-projekthez mentek, mivel az ottani fizetések jóval magasabbak voltak, a kormányzat saját helyzetét nehezítette meg. Vélhetően ez a helyzet is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Paks II.-projekt az eredeti tervekhez képest mára jelentős csúszásban van.
A kormányzat nehezen érthető lépései közé tartozott az a döntés, hogy a 2019-es létszámzárlat során az Országos AtomenergiaHivatal eredetileg tervezett létszámát csaknem a tizedével csökkentette. Az Országos Atomenergia Hivatal időközben lemondott főigazgatója idén januárban arra tett utalást, hogy a Paks II.-engedélyeztetési folyamat zavartalan lebonyolításához ötven főre lett volna szükség, de a hivatal által biztosított jövedelmi viszonyok igencsak megnehezítették a szükséges létszám elérését.
A mostani törvényjavaslat megfogalmazása szerint az Országos Atomenergia Hivatal a különleges jogállású szervek kategóriájába kerül. Ennek megfelelően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, illetve a Gazdasági Versenyhivatallal megegyező státuszba kerül, vagyis a legmagasabb szintű szakmai önállósággal és függetlenséggel rendelkező hivatallá válik. Növekszik a személyi, szervezeti, szabályozási és költségvetési autonómiája is. Ezek az ismérvek egy normális országban teljes mértékben elfogadhatóak lennének, de a jelenlegi Magyarország esetében sajnos kételkedve kell fogadjuk ezt a kormányzati szándékot. Abban a környezetben, ahol a kormányzat saját pártkatonáival tölt fel minden hivatalt, intézményt, ahol még az egyetemek irányítását is megbízható káderekre bízzák, ott már szinte törvényszerű, hogy minden szervezeti átalakítást nagyfokú bizalmatlansággal kell fogadnunk - így az Országos Atomenergia Hivatal mostani átalakulását is.
A beterjesztett törvényjavaslat több kérdést is felvet, többek között azt, hogy a kormányzat miért pont most kívánja átalakítani a hivatal jogállását és a dolgozók státuszát. De arra is választ kellene adni, hogy miért nem övezte a törvényjavaslatot társadalmi egyeztetés, és miért mindenféle magyarázat nélkül alakítják át ilyen hirtelen az Atomenergia Hivatalt. Továbbá a jelen törvényjavaslatnak vannak olyan elemei is, amelyek arra késztetik majd a hivatalt, hogy felpörgesse az engedélyeztetéseket. Ilyen elem lehet például, hogy a feladatai ellátásával és a működtetésével összefüggő kiadásokat saját bevételből fedezi. Ilyen típusú bevételek lehetnek többek között a különböző díjak, amelyek az atomerőmű építésénél sok pénzt jelentenének, az új hivatal pedig az éves bevételei negyedéből tartalékot is képezhetne, hogy a következő évben azt a működésre fordítsa. A felügyeleti díjakból, bírságokból és szolgáltatási díjakból befolyó pénznek csak a 30 százalékát kell befizetnie az államnak.
A törvény elfogadása amellett, hogy több év után rendezi az Országos Atomenergia Hivatalnál foglalkoztatottak anyagi helyzetét, lehetőséget biztosít arra, hogy kétharmados parlamenti döntéssel lehessen csak leváltani a hivatal elnökét, ezzel pedig a Fidesz a leendő új kormány mozgásterét is csökkenti. Így egy újabb olyan intézmény jön létre, ahol a Fidesz a hatalomból való távozása után is meg akarja tartani beleszólását az ország irányításába. Ez ellentmond mindennek, ami egy demokratikus államot jellemez. Ez a javaslat tehát nem más, mint a bukásra készülő Fidesz újabb kísérlete a hatalmas átmentésekre. Köszönöm, hogy meghallgattak.
(14.40)
