SCHANDA TAMÁS JÁNOS
SCHANDA TAMÁS JÁNOS
SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A polgári nemzeti kormány célja, hogy a megújuló, elsősorban a napból származó energia és az atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen.
Az Európai Bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont is megállapította, hogy az atomenergia teljes mértékben megfelel a szigorú uniós környezetvédelmi kritériumoknak. Az is tény, hogy az atomenergia alkalmazása nélkül nincs olcsó áram, nem valósítható meg a fenntartható rezsicsökkentés, valamint a klímavédelmi célok teljesítése sem. Az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos egyik legfontosabb hazai, uniós és nemzetközi elvárás, hogy a nukleáris biztonságért felelős hatóság független legyen a termelői, tulajdonosi, szolgáltatói érdekektől és az atomenergia alkalmazásában érdekelt és ellenérdekelt államigazgatási szervektől.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon az atomenergiáról szóló törvény, valamint a törvény végrehajtási rendeleteinek több rendelkezése jelenleg is szervezeti függetlenséget biztosít a hatóság számára. Azonban egy erősebb személyi, szervezeti, gazdasági és hatósági döntéshozatal tekintetében függetlenséggel rendelkező szabályozói hatóság megléte még inkább, sokkal jobban szolgálja a nukleáris biztonság szabályozási, felügyeleti kerete kiteljesítését.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja, hogy az átalakítással létrehozza a ma és a jövő követelményeihez illeszkedő, megfelelően erős, de befolyástól mentes szabályozási és hatósági rendszert, amely felett az Országgyűlés biztosítja a legmagasabb szintű ellenőrzést és felügyeletet.
Tisztelt Országgyűlés! A magyar nukleáris kapacitás fenntartása, a kiszolgált nukleáris létesítmények leszerelése, valamint a jövőben jelentkező további feladatok, kihívások miatt, valamint az Európai Unió kérésére javasoljuk az Országgyűlés számára az Országos Atomenergia Hivatalra vonatkozó szabályozás megváltoztatását. A törvényjavaslat továbbá a pénzügyi és szervezeti függetlenség körében a versenyszférához közelítő, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataléhoz hasonló szintű bérezést és juttatási rendszert állapít meg az Országos Atomenergia Hivatal munkatársai számára. Mindezt annak érdekében, hogy megfelelő képzettségű és tapasztalattal rendelkező szakemberek felvételét és megtartását biztosítsa. Ez alapvető feltétele a nukleáris biztonságnak, illetve a paksi beruházás független, nukleáris biztonsági, biztosítéki és védettségi hatósági felügyeletének, a beruházással összefüggő engedélyezési eljárások lefolytatásának, valamint az Országos Atomenergia Hivatal által jelenleg is ellátott feladatoknak. A rendelkezések biztosítják azt is, hogy a hatóság a feladatainak elvégzéséhez szükséges bevételekkel és megfelelő költségvetési forrásokkal rendelkezzen a jövőben.
Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat megteremti az Országos Atomenergia Hivatalra mint önálló szabályozó szervre vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Ennek keretében az atomtörvény módosítása magában foglalja azokat a rendelkezéseket, amelyek biztosítják a hatóság gazdálkodásának függetlenségét.
A javaslat elfogadásával az Országos Atomenergia Hivatal az Országgyűlés számára biztosítja a legmagasabb szintű felügyeletet, ugyanis a hivatal olyan központi költségvetési szervvé válik, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.
Az intézményi függetlenség körében a tervezet rendelkezik az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokról, meghatározza az elnökre és az elnökhelyettes kinevezésére vonatkozó követelményeket, a megbízás megszűnésével kapcsolatos előírásokat, valamint az elnök feladatait és kötelezettségeit.
Szeretném azt is kiemelni, hogy a törvényjavaslat értelmében az elnöknek minden év május 31-éig be kell számolni az előző évi hatósági tevékenységről az Országgyűlés számára. Az önálló szabályozó szerv vezetője az Alaptörvénynek megfelelően rendeletalkotási jogkörrel rendelkezik, a törvényjavaslat pedig meghatározza, hogy mely kizárólagos szabályozási tárgykörben ad ki a hatóság elnöke rendeletet.
Tisztelt Országgyűlés! A tervezet garantálja, hogy az Országos Atomenergia Hivatal feladatai ellátása során kizárólag a jogszabályoknak van alárendelve, a feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.
A függetlenséggel összefüggésben szeretnék kitérni az Energiaszabályozók Európai Tanácsa által vizsgált jelentés megállapításaira. A tanács összefoglaló jelentésben értékelte az európai energiaszabályozó hatóságok működésének a feltételeit. Elemezte a politikai és iparági szereplőkkel szembeni függetlenséget, a megfelelő humán és pénzügyi erőforrásokat, valamint a hatékonyságot és az önállóságot az alapfeladatok ellátásában. A 2021. április végén nyilvánosságra hozott dokumentum kiemeli, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal mint önálló szabályozó szerv függetlenségét jelentősen növelte a különleges jogállású szervekre vonatkozó törvény hatálybalépése, amely megerősítette a hivatal önállóságát a foglalkoztatás alapvető kérdéseinek rendezésében. Az önök előtt lévő törvényjavaslat pedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra vonatkozó szabályozási struktúrát követi, mely így biztosítja a szabályozó hatóság függetlenségét. Továbbá a tervezett módosítást az Euratom-szerződés 33. cikke szerint az Európai Bizottság előzetes notifikációs eljárás keretében is vizsgálta, és azzal kapcsolatban nem fogalmazott meg ajánlást.
Éppen ezért arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
