HOHN KRISZTINA
HOHN KRISZTINA
HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét a parlament elé hoztam ezt a témát, hiszen szomorú aktualitása van, ugyanis az elmúlt időszakban bizony családi tragédiával végződő híreket lehetett olvasni, illetve sajnálatosan egy iskolában bullyinggel érintett diák öngyilkosságáról is.
Nagyon sok ilyen téma van, rengeteg a rejtett eset, tudjuk. Sajnos, én is ismerek bántalmazottakat, akiknek rendszeresen el kellett a múltban vagy még manapság is el kell szenvednie valamilyenfajta, kapcsolaton belüli erőszakot. Rengeteg olyan gyermek van, akit otthon bántalmaznak, akinek nem megfelelőek a körülményei, tudjuk.
Szigorították a törvényt, amit én nagyon jónak találtam, és támogattam is, viszont azt gondolom, hogy ebben a helyzetben ez kevés. Sokkal többet kéne tennünk, a társadalomnak is, a kormánynak is, a parlamentnek is, a törvényhozásnak is ezek ellen az esetek ellen, a megelőzésre sokkal nagyobb gondot kéne fordítani. Nincsenek arra szavak, amit egy anya érezhet akkor, amikor arról kell értesülnie, hogy a fia öngyilkos lett iskolai rendszeres bántalmazás vagy zaklatás miatt. És akkor még nem beszéltünk az interneten keresztül terjedő zaklatásról, egymás bántalmazásáról, különböző jelzőkről, amiket akár a politikusok is megkapnak mindkét oldalon.
Azt gondolom, hogy sürgősen intézkednünk kell, ezért újabb törvényjavaslatot és határozati javaslatot fogunk benyújtani, hátha gondolatot ébreszt majd önökben, és még több lépést tesznek annak érdekében, hogy ezeknek az eseteknek elejét vegyük; különösen a gyermekek miatt, hiszen a gyermek az első, mint tudjuk.
Nagyon örülnék annak, ha a törvényhozás elfogadná azt, hogy a rendszeresen erőszakot tevő embereket valamifajta pszichoterápiás kezelésre vagy egyéb más eltérítő kezelésre, csoportterápiára - szakemberek eldönthetnék, hogy milyen fokú és milyen jellegű terápiára - küldenék. Gondoljunk bele, hogy akiket ittas vezetésen érnek, azokat is elküldik eltérítésféle terápiaszerűségre, amit ezekben az esetekben is alkalmazni kéne, természetesen önköltségi áron. Tehát én nem azt mondom, hogy az állam finanszírozza ezt meg, hanem azt, hogy halmazati büntetésként vagy a feltételes szabadlábra helyezés esetén, vagy bármilyen esetben, ha ilyen cselekmény kiderül, és ez bírósági szakaszba kerül, akkor legyen ez is benne, hogy igenis küldjék ezeket az embereket gyógykezelésre, hiszen a bántalmazó, akármilyen erős büntetést kap, bántalmazni fogja a partnerét, adott esetben gyermekek ellen fordul. Most itt nem is kell önöknek mondani, hiszen ők is olvasnak újságot, és létezik ilyen weboldal is, amelyik ezzel foglalkozik, ahol a gyermekek már felnőttként írják le, hogy gyermekkorukban hogyan abuzálták őket akár a családtagjaik, szomszédok vagy bárkik.
De egyszerűen úgy gondolom, hogy sokkal többet kell ennek a megelőzésnek az érdekében tenni. Például vannak társadalmi célú hirdetések, amikben fel lehetne hívni erre a figyelmet, hiszen a kapcsolaton belüli vagy családon belüli erőszak nem magánügy. Nem magánügy, és nincs egyedül az áldozat. Természetesen arról is beszélni kell, hogy az áldozatoknak is segítségre van szükségük. Az iskolapszichológusokra túl sok gyermek jut. Sok esetben alig tudják megoldani. Elhiszem, kevés az iskolapszichológus, de akkor valamilyen ösztönzőkkel kéne a számukat növelni. Például lehetne akár ösztöndíjprogrammal segíteni azt, hogy akarjanak iskolapszichológusnak tanulni a fiatalok, illetve a bérüket is olyan formába kéne hozni és meg kéne emelni annak érdekében, hogy akarják ellátni ezt a feladatot.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szerintem e tekintetben azért elég nagy baj van, különösen most, a pandémia után elszaporodtak, felerősödtek a mentális betegségek, és valamit sürgősen tennünk kell. Soha nem hagyhatjuk ezt abba, egészen addig, amíg egyetlen ilyen eset is lesz. Tudom, álomszerű, amit én mondok, de mindenképpen törekedni kell arra, hogy ezeknek az erőszakos cselekményeknek a számát csökkentsük mind az iskolában, mind pedig a családokban vagy párkapcsolatokban, hiszen az áldozat nincs egyedül, mi sem hagyjuk őket egyedül, önök se hagyják őket egyedül. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
