NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Már a két törvény és az országgyűlési határozat címe is mutatja mindannyiunk számára, hogy egy nagyon komoly és nemzetközi kapcsolatokat és színteret érintő ügyről van szó, a Magyar Honvédség külföldi bevethetőségéről, és ezt nagyon pontosan és körültekintően kell megtennünk, egyrészt a szabályozás, másrészt pedig a magyar honvédek védelme érdekében és hazánk tisztességének védelme érdekében.
A nemzetközi béke és biztonság előmozdítása, a terrorizmus elleni küzdelem, az Európára nehezedő migrációs nyomás csökkentése mindannyiunk közös érdeke. Nemcsak a schengeni határoknál, hanem távolabb, a migrációnak jelentősen kitett helyszíneken is szavatolnunk kell Magyarország és Európa biztonságát. Jelen vagyunk a Balkánon, a Közel-Keleten és Afrikában is.
A világ gyorsan változó és egyre komplexebb biztonsági és védelempolitikai kihívásai, Magyarország szövetségesi kötelezettségvállalásai megkövetelik, hogy hazánk fegyveres erői készen álljanak a haza védelmére, és a NATO, az Európai Unió, az ENSZ, illetve a koalíciós tagságunkból eredő, a válságövezetekben való szerepvállalásra.
Magyarország Alaptörvényének 47. cikke értelmében a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásának engedélyezési joga megoszlik a kormány és az Országgyűlés között: míg a NATO és az Európai Unió műveleteiben történő szerepvállalásról a kormány dönt, addig egyéb nemzetközi katonai fellépésről az Országgyűlés határozhat, amint azt legutóbb az iszlám elleni nemzetközi koalícióban történő szerepvállalás kapcsán is megtettük.
Magyarország új, elfogadott nemzeti biztonsági stratégiája deklarálja, hogy hazánk az euroatlanti biztonság aktív és hiteles hozzájárulója kíván maradni a jövőben is. Ez egyrészt Magyarország szövetségesi kötelezettsége, de emellett a stratégia is kiemeli, hogy az európai stabilitást befolyásoló, távoli régiókban zajló nemzetközi válságkezelő műveletek Magyarország alapvető biztonságpolitikai érdekeit szolgálják.
Látni kell, hogy az afganisztáni nemzetközi beavatkozás kudarcát követően máris óriási a migrációs nyomás a magyar határon, és egész Európában megnőtt a terrorfenyegetettség. Ezért meg kell akadályozni, hogy újabb és újabb migrációs áradat érje el Európát. A magyar kormány álláspontja szerint minél távolabb húzzuk meg a védvonalakat, az annál jobb nekünk.
A Magyar Honvédség egyre több feladatot kap a nemzetközi missziókban. 2021 novemberétől magyar parancsnoka lesz a KFOR-nak, amely jelentős katonadiplomáciai elismerése a Magyar Honvédség műveleti szerepvállalásainak.
2022 szeptemberétől ismét magyar Gripenek védik a balti légteret. A missziókban nem csupán a meglévő képességeket tudják begyakorolni, éles helyzetekben alkalmazni, hanem újabb és újabb tapasztalatokra és képességekre is szert tesznek a katonák.
A missziókban nemcsak adnak, hanem tanulnak is honvédeink. Magyarország a legújabbkori történelme során négy kontinens majd húsz országában szerzett missziós tapasztalatot. Jelenleg három kontinens kilenc országában, Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában, Olaszországban, Irakban, Kuvaitban, Libanonban, Grúziában, Cipruson, Maliban és Nyugat-Szaharában teljesítenek szolgálatot közel ezer fővel, a NATO, az EU, az ENSZ és az iraki terrorellenes koalíció által vezetett műveletekben.
(12.20)
A külföldi missziókban való részvétel egyrészt egy páratlan lehetőség olyan műveleti tapasztalatok megszerzésére, amelyek a Magyar Honvédség kiképzési, felkészítési és alkalmazási rendszerébe lesznek beépítve, és annak komplex alkalmazhatóságát, a biztonsági kihívásokra adandó dinamikus válaszlehetőségek kidolgozását, a döntéshozatali és műveleti vezetési rendszer valós helyzetben való gyakorlását biztosítják; másrészt a szövetségesi vagy egyéb nemzetközi koalíciós kötelezettségvállalásaink a kollektív biztonság érdekében ezt megkövetelik tőlünk.
A magyar missziós kontingensek, legyenek azok bármely geostratégiai hadszíntéren, mindig magas színvonalon teljesítették és teljesítik napjainkban is feladataikat, bizonyítván a Magyar Honvédség adaptációs képességét, hitelességét és megbízhatóságát. Kétség sem férhet hozzá, hogy ezen missziók nélkül a Magyar Honvédség nemzetközi megítélése sokkal alacsonyabb szintű lenne. Ezekben a missziókban az állomány, a felszerelés, a felkészültség, a módszerek és az eljárások komplexen vizsgáznak nemzetközi környezetben. A meglévő missziós tapasztalatok, a katonák együttműködési képességei és megbízhatóságuk stabil és előkelő helyet biztosít Magyarország részére a szövetségben; ezt a pozíciót tovább kell erősítenünk. Minél több hadszíntéren próbáljuk ki magunkat, annál jobban megértjük a műveleti környezet komplex kihívásait, a konfliktusok kezelésének lehetséges módszereit.
Ezért a Magyar Honvédség számos NATO-, EU-, ENSZ- és koalíciós műveletben vesz részt, mert Magyarországnak is elemi érdeke elsősorban a Balkán, a Közel-Kelet, Észak-Afrika, valamint a Száhel-övezet országainak stabilitása, valamint a szélsőséges iszlamista mozgalmak és terrorista csoportok térnyerésének megakadályozása. Ennek érdekében a Magyar Honvédség majd 500 fővel vesz részt a NATO műveleteiben Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában és Irakban, közel 200 fővel az EU misszióiban, Bosznia-Hercegovinában, Maliban, Georgiában és a földközi-tengeri műveletekben, valamint kéttucatnyian az ENSZ misszióiban Cipruson, Libanonban és Nyugat-Szahara térségében, továbbá csaknem 150 fővel az amerikai vezetésű, iszlám elleni koalíciós műveletekben.
A délről érkező nyomás egyik kiváltó oka a szubszaharai térségben fennálló migrációs és a vele kéz a kézben járó terrorveszély, ezért Magyarország készen áll fokozni hozzájárulását a régió biztonságának megteremtéséhez. A magyar honvédek nap mint nap elképesztő erőfeszítéseket tesznek azért, hogy biztosítsák a magyar emberek és ezzel együtt egész Európa biztonságát. Több ezren dolgoznak hazánkban azért, hogy az európaiak mindennapjai békében és biztonságban teljenek, nekünk ez elsődleges szempont, és jó lenne, ha Brüsszel számára is ez élvezne prioritást. A helyzet egyre fenyegetőbb, a külső schengeni határokon napról napra érezhetően nő a nyomás, egyre több támadásra kell felkészülnünk a következő időszakban. A magyar határon 2021. szeptember 26-áig, az idén már több mint 80 ezer illegális migránst tartóztattak fel és szorítottak ki a rendőrök és a honvédek. Ez a szám tavaly egész évben, tehát 2020-ban 46 179 volt.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A honvédelem nemzeti ügy, erős Magyarország nem létezhet erős hadsereg nélkül. Európa biztonsága megköveteli, hogy minden nemzet sokkal nagyobb figyelmet fordítson saját polgárai biztonságának garantálására. Csak egy erős honvédség garantálja hazánk békéjét, honfitársaink szabadságát, családtagjaink biztonságát.
Az ország függőségének csökkentése és a haderő ellátásának biztonsága céljából egyre nagyobb mértékben kerültek bevonásra a hazai védelmiipar-bázist alakító magyar cégek is. Így többek között Kiskunfélegyházán a kézifegyvergyárat említhetnénk vagy Gyulán az Airbus-szerződéseknek megfelelően a repülőalkatrész-gyárat, illetve a várpalotai lőszergyártást. Tehát a honvédségnek nemcsak a kiképzési rendszere, nemcsak a létszáma, nemcsak a megvásárolt fegyverei, hanem az utánpótlást biztosító fegyvergyártás is rendelkezésre áll, és ez biztosítja azt, hogy Magyarországon erős és elkötelezett honvédség épüljön; ennek alapjait a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program, illetve az ahhoz hozzárendelt, egyre növekvő költségvetési pénzek biztosítják. Tudjuk a költségvetési javaslatból, hogy az 1000 milliárdot átlépi a következő évben, tehát most először lesz annyi pénze a honvédségnek, ami mind a fejlesztéseket, mind pedig a honvédség létszámának növelését lehetővé teszi, 2024-re pedig vállalni fogjuk a Walesben megkötött megállapodás alapján a GDP 2 százalékának honvédelemre való fordítását.
Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország egyedi geostratégiai helyzetéből adódóan a déli és a keleti kihívások metszéspontján fekszik, és míg szolidárisak vagyunk nyugati és keleti szövetségeseinkkel, számunkra elsősorban közvetlen fenyegetést a déli irány jelent. Ezért is stratégiai prioritás számunkra a Nyugat-Balkán biztonsága, és ezért is helyeztünk egyre nagyobb hangsúlyt az afrikai fenyegetések kiváltó okainak kezelésére is. Az utóbbi évtizedben a Száhel-övezet biztonsági helyzete jelentős mértékben romlott az etnikai és a törzsi konfliktusok kiéleződése, a szélsőséges iszlamista mozgalmak terjedése és a terrorista csoportok tevékenysége nyomán. Emiatt az ENSZ, az EU és a francia haderő katonai műveleteket indított a térség stabilitásának visszaállítására. Az európai kezdeményezésű, francia vezetésű Barkhane-művelethez számos korábban jelzett európai ország is csatlakozott.
A TF TAKUBA 2020 eleje óta működik sajátos, koalíciós, többnemzeti, európai különleges műveleti erőkből álló kötelékben, jelenleg nyolc résztvevő-finanszírozó nemzettel, Magyarország a kilencedikként kíván csatlakozni az alkalmi harci kötelékhez különleges műveleti erőkkel, amelynek fő feladata a Maliban található helyi partnererők konvencionális könnyűfelderítő és beavatkozószázadainak támogatása, valamint a terrorizmusellenes tevékenység katonai feladatainak végrehajtása a Mali-Niger-Burkina Faso hármas határ térségében. A feladatvégrehajtás harcászati szintű irányítását a részt vevő nemzetekből összeállított többnemzeti parancsnokság hajtja végre.
A magyar különleges műveleti erők szerepvállalása a tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok végrehajtására fog épülni. Ennek megfelelően 2022 első negyedévében egy legfeljebb 80 fős kontingens műveleti területre történő kitelepítését tervezzük. Az erők műveleti területre való kitelepítését megelőzően indokolt egy 20 fős előkészítő egységnek még az idén való kitelepítése, akik előkészítik ennek a 80 fős manővererőnek az érkezését és a működését. A magyar erők négy hónapos rotációs ciklusban váltanának, igazodva a TF TAKUBA műveleti feladataihoz és az elérhető stratégiai szállításhoz.
A nemzetközi jog alapján az ilyen jellegű katonai jelenlétre és műveleti tevékenység végzésére jogszerűen csak az érintett államok beleegyezésével van lehetőség. Az érintett államok ezt kérték Magyarországtól, ez Nigert és Malit jelenti, és az ő vezetőik külön-külön felkérték Magyarországot a segítségnyújtásra és a magyar fegyveres erőket arra, hogy részt vegyenek a TAKUBA feladataiban.
Az országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatban elmondható, hogy az Alaptörvény 47. cikke alapján, amennyiben a műveleti tevékenység nem minősül alkalmazásnak vagy állomásozásnak, akkor a határátlépéssel járó csapatmozgás engedélyezése a kormány hatásköre, ahhoz nem szükséges országgyűlési engedély. Ha alkalmazásnak vagy állomásozásnak minősül, és nem a NATO vagy az EU, vagy hasonló nemzetközi szervezet döntésén alapul, akkor a csapatmozgásokhoz és a műveletben való részvételhez a 47. cikk alapján az Országgyűlés engedélyezése szükséges.
A TAKUBA nem francia erőiről szóló, a két ország, mármint Mali és Niger, valamint Franciaország között megkötött és elfogadott kiegészítő jegyzőkönyvek rendelkeznek a többnemzeti erők jogállásáról. Ehhez a jegyzőkönyvhöz szóbeli jegyzéket és elfogadó nyilatkozatot is kell csatolnia az érintett országoknak; ezek elismeréséről szólnak azok a törvényjavaslatok, mind a két törvényjavaslat, amelyet benyújtottunk.
(12.30)
A Magyar Honvédség különösen nehéz, puskaporos helyzetekben is helytállt. Katonáink ezekben a műveletekben és missziókban nemcsak Magyarország és szövetségesei érdekében teljesítik feladataikat, de értékes műveleti tapasztalatokra és jártasságra is szert tesznek, amelyek elengedhetetlenek a honvédség harcképességének fenntartásában. Az afganisztáni szerepvállalás során megszerzett tudást és tapasztalatot a magyar katonák eredményesen alkalmazták a műveleteik folyamán, és bizonyították rátermettségüket annak befejezését követően is, akár az Afganisztánban rekedt magyar, külföldi, illetve a magyar katonákat korábban segítő afgán állampolgárok evakuálása során.
Tisztelt Képviselőtársak! A Száhel-országokban végzett TAKUBA különleges műveleti alkalmi harci kötelék feladatai összhangban vannak a kormány azon álláspontjával, miszerint a problémákat a keletkezésük helyén kell megoldani, így segítve a bajba jutott országokat. Magyarország elkötelezett a nemzetközi béke és stabilitás fenntartásában, a TAKUBA is ezt a célt szolgálja, így nemzeti érdekünk, hogy szerepet vállaljunk benne. Szerepvállalásunknak és a kiemelt diplomáciai figyelemnek köszönhetően jelentősen javultak a kapcsolataink a térségben. A békeműveleti részvétel erősíti a Magyar Honvédség honvédelmi képességeit. A szerepvállalás elősegíti az érintett régiókban található országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolataink fejlesztését is.
A fentiek tekintetében kérem képviselőtársaimat, hogy az országgyűlési határozati javaslatot és a két törvényjavaslatot megvitatni és szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
