RITTER IMRE,
RITTER IMRE,
RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Sehrgeehrter Herr Vorsitzender! Sehrgeehrtes Parlament! Sehrgeehrter Herr Staatssekretär! ErlaubenSiemirbitte, dassichimNamen und imAuftragdesAusschusses der in UngarnlebendenNationalitätenunserenStandpunktbezüglichdesGesetzentwurfsüber „BestimmteGesetzedesöffentlichenRechts” mit Nr. 17147, erörtere.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/17147. számon benyújtott, egyes közjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán! Jelen törvényjavaslat többek között foglalkozik a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény módosításával. Ez a törvény a magyarországi őshonos nemzetiségek számára azért fontos, mivel a közelmúltban több esetben is a nemzetiségi önkormányzatok kapcsán közvetlenül nem szabályozott esetekben a jogalkotó a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozásokra utal, utalt vissza.
Erre hívta fel a figyelmet Szolga József horvát nemzetiségi szószóló úr itt a parlamentben két esetben is. Első alkalommal a T/15997. számon benyújtott, „A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról” című törvényjavaslat kapcsán a 2021. IV. hó 29-ei felszólalásában kifejtette: „A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 81. §-ában foglaltak alapján más fenntartó esetén vezetői megbízáshoz, alkalmazáshoz, a nemzetiségekhez tartozók oktatási önigazgatására is kiterjedő fenntartói döntés meghozatalára csak az adott nemzetiségi önkormányzat egyetértésével, véleménye kikérésével kerülhet sor. Viszont az idézett katasztrófavédelmi törvény 46. § (4) bekezdésének további rendelkezése kimondja, hogy az önkormányzati jogokat gyakorló elnök nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzetéről, ha a szolgáltatás a települést is érinti. A vezetői kinevezésekre, nevelési-oktatási intézmények átvételére, átszervezésére, működési engedélyek módosítására, figyelemmel a megtörtént beíratási számokra is, július-augusztusi időszakban kerül sor. Az előzőek alapján megítélésünk szerint a javaslat hatálybalépésétől, május 22-étől ezt a jogi ellentétet fel kell oldani nemcsak a nemzetiségi köznevelési intézmények, hanem a nemzetiségi kulturális intézmények vonatkozásában is.”
Második alkalommal Szolga József horvát szószóló úr a T/16367. számú, „A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról” című törvényjavaslat kapcsán 2021. VI. hó 1-jén jelezte felszólalásában: „Az önkormányzatok működésének és a feladatellátásának zavartalan biztosításához kapcsolódó átmeneti szabályok rendelkezéseit kiterjesztő módon értelmezzük, tekintettel arra, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 153. § (1)-(2) bekezdése szerint, ahol a törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatokra, tisztségviselőkre alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra és a polgármesteri tisztségre vonatkozó jogszabályokat.”
Miről is van szó pontosan? A kormány a 27/2021. (I. 29.) kormányrendelettel, az Alaptörvény 53. cikkében foglaltakra hivatkozással veszélyhelyzetet hirdetett, majd a 80/2021. (II. 22.) kormányrendelettel a 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról döntött. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény - röviden Kat. - V. fejezetében rendelkezik a katasztrófaveszély és a veszélyhelyzet kérdéseiről. A Kat. 46. § (4) bekezdése szerint veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének - fővárosi, megyei közgyűlés - feladat- és hatáskörét a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. A Kat. törvény idézett rendelkezése a hatáskör gyakorlását korlátozza, amikor úgy fogalmaz, hogy ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.
A fenti rendelkezések kapcsán a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium államtitkárainak aláírásával készített körlevél segítette a jogalkalmazást. Rögzítette, hogy veszélyhelyzet idején a képviselő-testület nem ülésezhet. A polgármester a képviselő-testület nevében rendeletet is alkothat, döntéseinél figyelemmel kell lennie a szükségesség és arányosság követelményére, a jog rendeltetésszerű gyakorlására, és mérlegelnie kell azt is, hogy a döntés elhalasztása milyen következményekkel jár.
Álláspontunk szerint a törvény idézett rendelkezésében szereplő korlátozás - vagyis „Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.” - nem döntési, hanem állásfoglalási, véleményezési jogkör. Alapját a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény - Mötv. - 42. §-a jelenti. Ez a szakasz a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit tartalmazza, amelynek 11. pontja rendelkezik arról, hogy nem ruházható át „állásfoglalás önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti”. Mindebből egyértelműen következik, hogy a Kat. 46. § (4) bekezdésének rendelkezése nem a döntési, hanem az állásfoglalási, véleményezési hatáskör gyakorlását nem teszi lehetővé a polgármester számára veszélyhelyzetben.
Mindez a nemzetiségi önkormányzatok esetében egy olyan ellentmondásos helyzetet eredményezett, hogy például egy nemzetiségi köznevelési intézmény fenntartói jogainak átvételéről vagy egy nemzetiségi köznevelési intézmény vezetői kinevezéséről az egyik nemzetiségi önkormányzat elnöke részére a szabályozás lehetővé tette magának a döntésnek a meghozatalát, ugyanakkor a másik nemzetiségi önkormányzati elnök részére a szabályozás nem tette lehetővé a döntéshez törvényileg előírt véleményezési jog, állásfoglalási hatáskör gyakorlását.
(10.50)
Jogbizonytalanságot okozott annak a helyzetnek az értelmezése, hogy bár a véleményezésre jogosult határidőn belül reagált a véleménybekérésre oly módon, hogy jelezte: a Kat.-ban szereplő korlátozás értelmében nem gyakorolhatja véleményezési jogát, akkor ezt követően a döntésre jogosult meghozhatja-e jogszerűen az intézményátvételre vagy az intézményvezető kinevezésére vonatkozó döntését. Ez a helyzet jelentős problémákat, eljárási csúszásokat és jogbizonytalanságot okozott a veszélyhelyzet idején.
A pandémiás helyzet javulásával a hivatkozott kormányrendeletek és a Kat. egyes rendelkezéseinek részleges feloldásával, a nemzetiségi önkormányzati ülések ismételt lehetővé tételével ez a probléma szerencsére megoldódott. De ezúton is szeretnénk felhívni a jogalkotó figyelmét ennek az anomáliának a jövőbeni elkerülésére, amennyiben a pandémiás helyzet sajnos várható romlása esetlegesen újra szükségessé teszi a szigorúbb szabályozás ismételt bevezetését.
Mindezek alapján azt gondolom, teljes mértékben érthető és indokolt, hogy ugyan a jelen törvényjavaslat nevesítve nem említi a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit, tagjait, de ennek ellenére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény minden módosítását figyelnünk kell, azt nyomon kell kövessük nemzetiségi szempontból, nehogy hasonló helyzetbe kerüljünk.
A törvényjavaslat szintén foglalkozik a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. számú törvény módosításával. Örömmel tudok beszámolni önöknek arról, hogy a magyar kormány és a parlament költségvetési támogatása révén a 2022-es évben már több mint 22 milliárd forint áll a 13 magyarországi őshonos nemzetiség rendelkezésére. Ennek a jelentős összegnek közel egyharmadát, mintegy 6 milliárd forintot a kedvezményezettek, az országos nemzetiségi önkormányzatok és fenntartott intézményeik, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzatok és fenntartott intézményeik a nemzetiségi köznevelési és kulturális intézményberuházásokra, -felújításokra fordítják. Ezek a beruházások rendre közbeszerzési eljárások lefolytatását igénylik, a beruházásokat, felújításokat lebonyolító helyi és országos nemzetiségi önkormányzatokat közvetlenül érintik, tehát figyelemmel kell őket kísérnünk.
Tisztelt Ház! Bizottságunk a tegnapi ülésén a T/17147. számú törvényjavaslat módosító szándékaival egyetértett, önálló módosító szándékot nem fog megfogalmazni annak egyik pontjára vonatkozóan sem. Mindezek alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága az egyes közjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 17147. számú törvényjavaslattal egyetért, és annak elfogadását támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. DankefürIhreAufmerksamkeit! (Taps.)
