SOLTÉSZ MIKLÓS,
SOLTÉSZ MIKLÓS,
SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nemzetiségi Képviselő Úr és Szószóló Asszony! Magyarország Kormányának célja a jogbiztonság és a jogszabályok közötti koherencia megteremtése. A törvényjavaslat előkészítése során az a szándék vezérelte a kormányt, hogy az egyes közjogi tárgyú jogszabályok gyakorlati, illetve technikai szempontú módosítását elvégezze, így biztosítva Magyarország állampolgárai számára a kiszámítható jogszabályokat. Gyakorlati problémákra való reagálásként, felelős eljárást tanúsítva, a polgárok érdekében eljárva a kormányzat szükségesnek vélte a törvényjavaslat szerinti jogszabályok módosítását.
Tisztelt Ház! A választójog és a választói akarat érvényesülése mindig is prioritást élvezett a Fidesz-KDNP-pártszövetség vezette kormány számára. Így valljuk, hogy a demokrácia megőrzésének ezen eszközeit folyamatosan vizsgálni kell. Ebből kiindulva az állam e törvényjavaslat kidolgozása során is, a jó gazda gondosságával eljárva igyekezett az önkormányzati képviselőket érintő szabályozás tekintetében felmerülő összeférhetetlenségeket orvosolni.
Tisztelt Ház! A magyar választójogi rendszerre az első szabad választások óta jellemző egy olyan fokú demokratikus szabályozottság, amely minden tekintetben biztosítja a választójog általános, egyenlő, titkos és közvetlen érvényesülését minden választópolgár számára. Mindig is alapvető társadalmi igény volt, hogy a választópolgár biztos lehessen abban, hogy szavazata érdemben hozzájárulhasson a választások eredményességéhez. Előfordulhat viszont, hogy ez a társadalmi igény nem mindig tud maradéktalanul érvényesülni, amelyhez néha annyi is elég, hogy az eljárási rendszer nem reagál naprakészen a gyakorlatban felmerült problémákra.
A javaslat minden egyes rendelkezése a korábbi választási időszakokban felmerült kérdések megválaszolására törekszik, az aktuális társadalmi igények megjelenítése mellett. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény jelenleg hatályos módosítandó rendelkezései a megbízólevelet korábban át nem vevő, azaz képviselői megbízatását meg sem kezdő jelölt mandátumszerzését olyan feltételekhez köti, mely indokolatlan különbségtételt jelent a kompenzációs listán elfoglalt helye alapján mandátumhoz korábban nem jutott képviselőjelöltekhez képest.
(10.10)
A fentiekre tekintettel pedig a jelölő szervezet is felesleges keretek közé szorul, ha ebben az esetben van a listán még ki nem esett jelölt is.
A módosítás eredményeképpen a megbízólevelét át nem vevő képviselőjelölt megszerezheti mandátumát anélkül, hogy a lista utolsó helyére kerülne; ezáltal az ő esetében is érvényesülhet a jelölő szervezet szabad, a korábbi kompenzációs lista sorrendjéhez nem kötött bejelentési lehetősége, összhangban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényben foglaltakkal.
Indokolttá vált továbbá az ebben a törvényben szereplő egyik összeférhetetlenségi szabály pontosítása is. Jelenleg a törvény más települési önkormányzat vonatkozásában tiltja, hogy a képviselő párhuzamosan több önkormányzati képviselői mandátumot is betöltsön. Ugyanakkor ezen szabály alól a fővárosi kerületek és a Fővárosi Önkormányzat speciális helyzetük okán kivételt képezhetnek.
A jelenlegi módosítás a hatályos eljárási szabályokból következik, vagyis abból, hogy amennyiben a képviselőjelölt Budapesten kerületi kompenzációs listáról és fővárosi kompenzációs listáról egyaránt mandátumot szerez, e két tisztség között három napon belül választani köteles. A jogbiztonság követelményeinek eleget téve viszont indokolt annak külön kimondása is, hogy a fenti összeférhetetlenség független attól, hogy a mandátumszerzésre e két tisztséget illetően a választást követően egyszerre, avagy időben egymást követően - például egy időközben megüresedett képviselői hely esetén - kerül sor.
Mindezekből következik, hogy a törvényjavaslat célja elsődlegesen az, hogy a jogbiztonság és a diszkriminációmentesség követelményének eleget téve érvényesülhessen a választópolgároknak az önkormányzati választásokon kifejezett választási akarata.
Tisztelt Képviselőtársaim! A mindennapi feladatellátás során megszerzett tapasztalatok hívták életre az Országgyűlésről szóló törvény módosítására irányuló rendelkezéseket is. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény országgyűlési köztisztviselőkre is alkalmazandó jogszabályhelye alapján ugyanis kormányzati szolgálati jogviszony határozott időre - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - csak tartósan távol lévő kormánytisztviselő helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére, illetve tartós külszolgálat ellátására létesíthető. A módosítandó törvény azonban nem teszi lehetővé e főszabálytól való eltérést a Nemzetbiztonsági bizottság titkársága tekintetében, ahol pedig tekintettel arra, hogy annak elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselő lehet, a titkárság munkatársait az adott ciklus végéig határozott időre célszerű kinevezni. Mindezekre figyelemmel szükséges biztosítani a Nemzetbiztonsági bizottság titkárságán foglalkoztatott országgyűlési köztisztviselők jogviszonyának szabályszerűségét, és bővíteni a főszabálytól való eltérésre indokot adó esetek körét.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat további részében megjelenő javaslatok a Színház- és Filmművészeti Egyetem munkájának támogatását hivatottak szolgálni, amelynek érdekében három ingatlan és a kapcsolódó közfeladatok átadásáról is rendelkezik. A jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, röviden: OSZMI, egyik elsődleges feladata a színházelméleti tevékenység újraélesztésének támogatása, valamint színházközpontú gondolkodás mentén a kor kihívásainak megfelelő új szolgáltatások bevezetése. A hazai közgyűjtemények szakmai és gazdasági működésének stabilizálása kiemelt jelentőségű feladat, amelynek feltételeit valamennyi muzeális intézmény esetében folyamatosan vizsgálni szükséges. Ennek eredményeként az OSZMI esetében a kormányzat megállapította, hogy szakmai tevékenységének ellátása legoptimálisabb módon a Színház- és Filmművészetért Alapítvány égisze alatt biztosítható.
Ebből adódóan indokolt a használatában lévő ingatlanoknak és ingóságoknak, az OSZMI által foglalkoztatott személyi állománynak, valamint az általa ellátott közfeladatnak a Színház- és Filmművészetért Alapítvány részére történő átadása, amely a múzeum és az alapítvány érdekeit egyaránt szolgálja. Az alapítványi működés elősegíti, hogy a korábbi referensi rendszer felélesztésével, az intézeti funkciók megerősítésével az OSZMI jelentős szerepet töltsön be a magyar színházi szakképzés és ágazati dialógus előmozdításában, így a színháztörténeti vonatkozású oktatási és tudományos életben megkerülhetetlen szereplővé váljon.
Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslattal, technikai és nyelvtani pontosítások mellett, az ismertetett jogszabályok esetén a kormány a gyakorlatban felmerült szabályozási igényeket is igyekezett lefordítani a kodifikáció nyelvére. Kérem az Országgyűlést, hogy az elhangzott szempontokra tekintettel a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget és megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
