BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az államszervezet demokratikus működéséről a Médiatanács személyi összetétele kapcsán kívánok szólni.
A Médiatanács elsődleges feladata, hogy biztosítsa a demokratikus nyilvánosság működését a médiában, megteremtse és fenntartsa a közönség és a médiumok érdekei közötti egyensúlyt. Ezek az érdekek a közönség oldaláról a megfelelő tájékozódás, a jogsértő tartalmakkal szembeni védelem, valamint a sokféle tartalom közötti választás lehetőségéhez kapcsolódnak.
A Médiatanács, ha szükséges, ellátja hatósági feladatait is, amellyel megakadályozható a jogszabályba ütköző piaci koncentráció. Fontos feladata, hogy dönt a Magyarországon elérhető rádiós és televíziós frekvenciavagyon kiosztásáról. Egyébként támogatási programján keresztül 2011 és ’19 között 13 milliárd forintot osztott el. Ezzel a felsorolással a Médiatanácsnak a súlyát kívántam érzékeltetni.
Két feladatához szeretnék azonban kiegészítést tenni. A jogsértő tartalmakkal szembeni védelem: erre nagy szükség van, hiszen példaként csak annyit hadd említsek, hogy a Jobbik 2018 óta 180 sajtó-helyreigazítási pert nyert meg bíróságon a Fidesz-közeli médiumokkal szemben, sajnálatos módon a közszolgálati televíziót is ide kell sorolni. Az ő figyelmükbe ajánlom Deák Ferenc mondását a sajtótörvény általa szükségesnek tartott egyetlen paragrafusáról: hazudni nem szabad.
A másik: a jogszabályba ütköző piaci koncentráció megakadályozása. Nos, ha valami piaci koncentráció, a KESMA, a Közép-Európai Sajtó és Médiaalapítvány létrejötte, csak nyomtatott sajtótermékből 408 tartozik hozzá. Ennek a koncentrációnak a jogszerűségét a Médiatanács nem vizsgálhatta, mert a kormány az ügyletet nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette.
A testület elnökét és négy tagját az Országgyűlés választja meg kilenc évre, a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával. 2019 decemberében kizárólag kormánypárti delegáltakból állt föl kilenc évre a Médiatanács új testülete. Megjegyzem, a Médiatanács elődje, az ORTT, az Országos Rádió és Televízió Testület esetében törvény garantálta, hogy minden parlamenti frakció jelöltje részt vehetett a testület munkájában.
Most a nemrégiben elhunyt Hankiss Ágnes helyére kell új tagot választani az Országgyűlésnek. Az ellenzék közösen dr. Silhavy Mátét javasolta, akinek szakmai felkészültségével, tapasztalatával szemben nem lehet kifogás, mert tizenegy éve a közszolgálati közalapítvány kuratóriumának a tagja. A kormánypártiak a jelölést nem támogatták, ebben az első fordulóban jelöltet nem állítottak. Újból össze fogják hívni, hogy már kétharmaddal a saját tagjukat meg tudják választani, vagyis az elnökből és a négy tagból álló testület változatlanul kizárólag kormánypárti jelöltekből fog állni. Ez maga az egypárti túlhatalom és a demokrácia megcsúfolása. A kormánypárt listájára a választók 49,3 százaléka szavazott, de vegyük a 67 százalékos mandátumot, ez azonban ezt a teljes kizárólagosságot nem alapozza meg.
Miért adtam a felszólalásomnak „Az államszervezet demokratikus működése” címet? Mert a média, főleg a XXI. században olyan jelentőséggel bír, hogy sokan akár önálló hatalmi ágnak tekintik, és annak egypárti felügyelete veszélyezteti a demokráciát. Persze van, akinek ennek a megvédése az elsődleges feladata. Az Alaptörvény köztársasági elnökre vonatkozó része a következőt tartalmazza: Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Természetesen az államfő a hatalmi ágak szétválasztása okán jogilag nem részese az országgyűlési folyamatnak, és ez így helyes, ugyanakkor kellő tekintéllyel rendelkezve önmagában a megszólalásának is lenne súlya és létjogosultsága, hiszen ez, az államszervezet demokratikus működésének biztosítása a feladata. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
(9.40)
