ANDER BALÁZS,
ANDER BALÁZS,
ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Teljesen természetes, hogy a Jobbik frakciója támogatni fogja ezt a javaslatot.
Viszont azzal, amit itt képviselőtársam az előbb elmondott, azért némileg vitatkoznék. Én nem tudom, hogy honnét vette a csodálatosan felfelé ívelő gazdasági kapcsolatokról szóló statisztikai adatokat. Nem voltam rest, tegnap este ezt még kifejezetten e miatt a törvényjavaslat miatt megnéztem. A hivatalos adatok azt mutatják, hogy 2018-ban a külkereskedelmi termékforgalom Magyarország és Kirgizisztán között 46 millió forint (sic!) volt, ’19-ben ez 27 millióra csökkent, a ’20-as esztendőben pedig 17 millió forintra. Jó, hát, ebben nyilván közrejátszhatott egyébként a koronavírus-járvány is, de azért látni kell, hogy ezek az összegek még a járvány előtti időszakban sem voltak valami eget rengetően magasak. Adott esetben, mondjuk, egy-egy kormányzati potentát autója többe kerül, mint mondjuk, a két ország közötti külkereskedelmi termékforgalom teljes értéke éves viszonylatban.
Különösen annak fényében kell ezekre fölhívni a hangsúlyt, hogy az állami tulajdonú Eximbank 2020-ban 50 millió dollárt rakott bele a magyar-kirgiz fejlesztési alapba, ami azért 15 milliárd forint testvérek között is. Tehát nagyon reméljük, hogy ennek meglesz a haszna Magyarország számára is. Nyilvánvalóan azon vagyunk, és támogatjuk a két ország kapcsolatát, fontos dolog a keleti nyitás, csak nem olyan formában, hogy mondjuk, Magyarország Kína kvázi gyarmatává váljon, ha most keleti nyitásról beszélünk, és egy kicsit a kirgiz kapcsolatok mellé más relációt is idevonunk.
(12.20)
Azt is látni kell, hogy a Fidesz, illetve a Kínai Kommunista Párt közötti kapcsolatok egyre szorosabbra fonódnak, amelyek bizony komoly aggodalomra adhatnak adott esetben okot. Tehát ha a gazdasági kapcsolatok fellendüléséről van szó, teljes mértékben támogatni tudjuk, de nem olyanformán, hogy az egészre Magyarország fizessen rá végül. Márpedig ha az összes számot vetjük össze, és azt vesszük alapul, akkor azt kell látnunk, hogy bizony komoly hiányosságokkal küszködünk ezen a téren, és az oly sokszor a kormányzati padsorokból valamiféle csodaként feltüntetett keleti nyitás nagyon nem működik, képviselőtársaim. Bárcsak így lenne egyébként!
Mindazonáltal nyilvánvaló az is, hogy nem ettől az egyezménytől kell majd a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fellendülését remélni, különösen nem a közúti árufuvarozás vagy éppen személyszállítás tekintetében, hiszen a csodálatos fekvésű kirgiz főváros, az egymillió lakóval rendelkező Biskek és a szintén csodálatos, gyönyörű Budapest között még légvonalban is 4300 kilométeres távolság van, ami alapjaiban mondatja azt velünk, hogy nem kell itt különösebben nagy termékforgalomra számítani közúton, illetve az autóbuszos közlekedés sem lesz előreláthatóan túlzsúfolt a két ország között.
Ennek ellenére még egyszer azt tudom mondani, államtitkár úr, hogy természetes, hogy támogatni fogjuk ezt a javaslatot, és természetes az is, hogy a Jobbik azt szeretné, hogy a magyar-kirgiz kapcsolatok is virágozzanak, sokkal jobban egyébként annál, mint ahogy azt önök felvázolják. Köszönöm. (Taps a függetlenek soraiból.)
