MOLNÁR GYULA,
MOLNÁR GYULA,
MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár úr, valóban nem ez az a napirendi pont, ahol a nagy vitát lefolytatjuk, de hála Kovács képviselőtársamnak, számtalan lehetőség megnyílt, hogy magam is egy picit elemezzem a helyzetet. Azt akartam igazándiból csak az elején elmondani, hogy egy huszáros gyorsaságú törvényjavaslat ez, tehát le a kalappal, néha tényleg egészen elképesztően gyorsan dolgoznak. Éppen hogy Szijjártó külügyminiszter úr hazajött az 5 milliárdos csomag ígérete után, és ugye, jól értem, ő írta alá ennek a szándékát, és most már itt van előttünk a parlamentben. Ez rendkívül helyes és jó dolog, hogy ilyen gyorsan működik a kormány és a törvényalkotás. Én magam is elmerengtem azon, amit a jobbikos képviselőtársam mondott, hogy a 20-30 milliós áruforgalom meg a távolság miatt mekkora jelentősége lesz ennek a törvényjavaslatnak, hányan fognak élni ezzel a lehetőséggel, de végül is nem mindig azért csinálunk törvényt, hogy nagy tömegben használják az emberek, hanem néha azért is, mert valamilyen dolgot szabályozni kell.
Azon is el kellene persze merengenünk, hogyha egy picit bele akarunk nézni ennek a térségnek a történetébe, hogy az elmúlt évek meglehetősen zavarosra sikeredtek. Ott 2021-et megelőzően 30 évig nem nagyon volt békés hatalomátvétel. Most ezt tekintsük egy békés hatalomátvételnek, és bízzunk abban, hogy a jelenlegi parlamentáris demokrácia, amely kialakult, stabilabb lesz, de valóban úgy gondolom, hogy nem Kirgizisztánt tekintik ma a világosan a legstabilabb helynek.
Azt mondta képviselőtársam, hogy ez a keleti nyitás egyik fontos eleme, és Kínát említette. Hadd mondjam el önnek, mint aki egy picit többet foglalkozom külpolitikával, mint ön, most nem nagyképűségből mondom ezt, Kirgizisztán az a hely - csak véletlenül tudom egyébként -, ahol az orosz és az amerikai titkosszolgálatok egyébként egymás mellett felügyelnek bizonyos dolgokat, például a rakétagyártást, például a tengeri hadi típusú ipari ügyeket, ami azért vicces, mert több ezer kilométerre van Kirgizisztán a tengertől. Tehát vicces módon ez az az ország, ahol bent maradtak az oroszok bizonyos tevékenységgel, és bejöttek az amerikaiak. Volt egy időszak az amerikai külpolitikában, amikor kifejezetten Kirgizisztán stratégiai pontnak számított. Tehát ebben az ügyben Kirgizisztán mindig ennek az orosz-amerikai együttállásnak volt valamilyen módon a haszonélvezője.
Amit ön mond, az az utóbbi évek egyik terméke, hogy ők viszont szeretnének Kínával - értelemszerűen közel van hozzájuk, meglehetősen erős - valamilyen módon kapcsolatba kerülni, tehát szeretnék, hogyha ez a fajta partnerség Kínával erősödne. Ezt egyébként nem nézi túl jó szemmel sem az orosz, sem az amerikai fél. Tehát izgalmas kérdés, hogy ebből a szempontból merrefelé fog fejlődni a világ. De tényleg őszintén mondom én is önnek, hogy nem ez a fajta egyezmény fogja a keleti nyitásnak azt a végső fuvallatot megadni, ami alapján tényleg visszafordíthatatlanná válik.
Hadd mondjak el önnek egy nagyon fontos tételt, amit ennek kapcsán el szoktunk mondani a vitákban! Nincs azzal baj, ha egy olyan ország, amely ilyen gazdasági potenciállal rendelkezik, megpróbál nyitott lenni a világ felé. Egyáltalán nincs azzal baj, sőt a magam részéről kifejezetten pártolom azt, hogy Kelet felé nyissunk, csak azt értse meg, hogy amikor mi megfogalmazzuk a magunk mondatait, akkor az a félelem van ebben, az az aggodalom, hogy ez nem valami helyett van, tehát nem ahelyett van, hogy nyugati zárás, keleti nyitás, hanem eközben a Nyugat felé a nyitottságunk nem változik meg. Tehát az, ami miatt Magyarországon az elmúlt harmincvalahány évben mindenki dolgozott a rendszerváltás óta, hogy a több ezer éves történelmünk lényege pont az legyen, hogy mi, bár közép-kelet-európai népnek számítunk földrajzilag, de kulturális és politikai értelemben mindig is nyugat-európainak vallottuk magunkat, ez a szál ne gyengüljön ebben az ügyben.
Tehát semmiképpen se lehessen olyan helyzet, hogy ezzel a keleti nyitással most tényleg túl sok olyan kínai hitel, kínai fejlesztés jelenik meg, amely bizonyos szempontból a függőség felé visz, nehogy azt jelentse, hogy a nyugati partnereink bizalmát eközben elveszítjük. Tehát azt értse meg, hogy egy ilyen országnak, mint a mienk, elemi érdeke az, hogy a világpolitikai folyamatokban megpróbáljon egyensúlyozni.
Szeretnék egy kicsit könnyedebb dolgot a végére felvetni. Egyébként jófelé kapiskált a vakcinákkal kapcsolatban, mert amit jobbikos képviselőtársam mondott, szerintem abban a 20 millióban a Richter Gedeon az egyik legnagyobb beszállító, mert ők a legnagyobb kereskedelmi partner Magyarországról. Azt javaslom, egyébként van Kirgizisztánnak egy nagyon fontos terméke, ez pedig Csingiz Ajtmatov könyvei, merthogy azért mégiscsak ő a világ egyik leghíresebb kirgiz írója, sőt azt hiszem, a leghíresebb kirgiz írója. Csak mondom, talán kevesen tudják, de a halála előtt pár évvel még Sólyom Lászlótól, a Magyar Köztársaság tisztikeresztje kitüntetést is átvehette, és nagyon komoly része volt abban 1989-ben, hogy meghaladva a saját múltját, részt vegyen abban, ami a Szovjetunió szétesését és a békés átmenetet jelentette. Tehát azt akartam mondani, hogy odafelé gyógyszerekkel, visszafelé Csingiz Ajtmatov-könyvekkel ezt a jogszabályt is ki lehet tölteni tartalommal, de a magunk részéről szintén támogatni fogjuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a függetlenek soraiból.)
