DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT,
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT,
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim igen részletesen ismertették már konkrétan ennek a törvénynek a vonatkozásait, illetve bizonyos elemeit már kritikával illették, illetőleg azt is fontosnak tartom, hogy hangsúlyozták, hogy viszonylag kevés információ áll rendelkezésre a törvényjavaslat hatásainak megítéléséhez, figyelembe véve, hogy hány fontos törvényjavaslat módosítása történik meg. Ezzel együtt is azt tudom mondani, hogy nyilvánvalóan vannak pozitív elemek ebben a törvényjavaslatban, van nagyon sok, ami teljesen technikai jellegűnek tekinthető, ugyanakkor vannak olyan elemek is, amelyek számunkra már egyértelművé teszik, hogy nem fogjuk tudni támogatni ezt a törvényjavaslatot.
Nem akarom rabolni az Országgyűlés idejét, ezért nem fogom megismételni azt, amit képviselőtársaim mondtak, de néhány utalást azért tennék arra, hogy itt alapvetően a kiemelt beruházási törvény módosításával kapcsolatos ügyek miatt, illetve a lánctartozások megakadályozásával kapcsolatos aggodalmaink, illetve az erre vonatkozó módosításokkal kapcsolatos aggodalmaink miatt fogunk erre a törvényjavaslatra nemet szavazni vagy nemmel szavazni.
Ugyanakkor itt a kormánypárti vezérszónoki felszólalásokra, illetve részben az államtitkár úr expozéjára is reagálnom kell. Mondhatjuk, hogy itt valamiféle ilyen sikerpropaganda hangzott el, főleg ugye, a kormánypárti országgyűlési képviselőktől a kormány közlekedéspolitikája tekintetében. Na hát, erre mindenképpen reagálni kell, tehát az Országgyűlés jegyzőkönyvében azért tegyük tisztába, hogy mi minden hangzott el, ami teljesen valótlan, és mi a valóság az önök közlekedéspolitikai teljesítménye tekintetében.
Egyébként meglep, hogy ezt a törvényjavaslatot az államtitkár úr, Schanda államtitkár úr hozta az Országgyűlés elé, én úgy emlékszem, hogy nem olyan régen még volt egy közlekedéspolitikáért felelős államtitkár az Innovációs Minisztériumon belül, Mosóczi államtitkár úr (Schanda Tamás János: Most is van!), időnként még lehetett vele vitatkozni. De ez egy ilyen érdekes tendencia egyébként a kormánynál, hogy például a felsőoktatást alapvetően, generálisan érintő törvénymódosítás esetén nemhogy a felelős miniszter nem teszi be a lábát az Országgyűlésbe, de a felsőoktatásért felelős államtitkár, Bódis József sincs jelen. Most már ott tartunk, hogy a közlekedéspolitika ügyében idehozott törvényjavaslatot sem a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár, hanem a miniszterhelyettes úr hozza be az Országgyűlés elé. (Schanda Tamás János közbeszól.) Mindegy, ez nyilván a kormánynak a döntése, illetve az önök döntése, a minisztérium döntése, hogy mennyire veszik komolyan ezeket az ügyeket, vagy nem tudom, hogy szakmai vagy politikai megközelítéssel élnek. Nekem alapvetően, mondom, ez a problémám, hogy a felsőoktatás ügyében - nem Schanda miniszterhelyettes úr személyével van problémám - én inkább szeretnék egy szakpolitikai vitát folytatni a felsőoktatásért felelős államtitkárral, a közlekedéspolitika tekintetében pedig a közlekedéspolitikáért felelős államtitkárral.
Na de azt tudom mondani, így reagálva - igyekszem röviden - az elhangzott kormánypárti felszólalásokra, hogy alapvetően most már tizenegy évet tudunk értékelni az önök teljesítményéből, és semmiféle koncepció nem ismerhető fel a közlekedéspolitikát érintően. Elmaradtak az alapvető - az alapvető! - reformok, amelyeket egyébként 2010 előtt is hiába vártunk, ezek az önök ígéretei ellenére is elmaradtak, és hovatovább az önök korábbi, még ’98 és 2002 közötti időszakából ismerhető szakpolitikusok kritikáit is kivívták ezzel, tehát konkrétan magas beosztású, egykori magas beosztású kormánytisztviselők is igen élesen bírálták a kormánynak a mulasztásait, illetve az alapvetően rossz közlekedéspolitikai döntéseit.
És azt is el tudom mondani, hogy az önök intézkedései, illetve a másik oldalról az intézkedések elmaradása úgy értékelhető, hogy önök elárulták a magyar vidéket. Rengetegszer kritizálja, személy szerint rengetegszer kritizálja fiatal kora ellenére a 2010 előtti kormányokat. Egyébként nagyon sok esetben jogosan fogalmazódnak meg a kritikák a 2010 előtti balliberális kormányok közlekedéspolitikai intézkedései tekintetében, ugyanakkor önök már túlszárnyalják az akkor elkövetett hibákat is. Egy példát mondok: például a vidéki vasúti mellékvonalak elleni támadással önöknek, azt gondolom, már semmiféle erkölcsi alapjuk nincs kritikát megfogalmazni a 2010 előtti időszakhoz képest.
Az államtitkár úrnak az imént, az egyik mai vitában volt néhány ilyen, mondhatjuk, hogy személyeskedésnek értékelhető hozzászólása, hogy nekem olyanokat üzengetett, hogy én menjek el néha vidékre, miközben pontosan tudja az államtitkár úr, hogy világéletemben vidéken éltem, de nem fog ezzel megsérteni, nyilván nekem nem az a dolgom; illetve az is a dolgom, hogy az ilyen jellegű támadások leperegjenek rólam, az egyébként így is van, államtitkár úr, ezzel nincs probléma, és én önt sem rovom meg azért - ön nyilván Budapesten él, Budapestről látja a világot -, hogy Budapestről talán kicsit távolinak tűnik, mondjuk, az Ormánság, távolinak tűnnek ezek a leszakadó vidéki térségek, és nyilván miniszterhelyettesi pozícióból is más megítélés alá esnek önnél azok a problémák, amelyekkel egyébként én mindennap szembesülök.
Én Pécsen élek, Pécsnek egyébként egy olyan területén, amely egy egykori falu, tehát egy Pécshez, közigazgatásilag most már Pécshez tartozó falu. Én büszke pécsi, büszke vidéki magyar ember vagyok, 220 kilométerre élek a fővárostól, és ez mindig így volt, és így is lesz egyébként, én mindig is pécsi és baranyai leszek. Tehát azért szeretném, hogy ez az országgyűlési jegyzőkönyvbe is kerüljön bele, hogy teljesen megalapozatlan volt az ön támadása.
Az, hogy ön folyamatosan az LMP-t gyalázza, kétségbe vonja, hogy mi Magyarország zöldpártjaként alapvetően a fenntarthatóság elveit képviseljük egyébként itt konkrétan a közlekedéspolitika tekintetében, az az ön problémája. Nyilván egy picit… - nem akarok belemenni ebbe, hogy az ön pártjának mi a konkrét szerepe vagy funkciója, vagy a létezésének az alapja egy ilyen úgynevezett kormányzati koalíción belül, szerintem ezt most hagyjuk; én igazából nem haragszom ezért, nyilván egy ilyen pártpolitikai megfontolás, hogy állandóan az LMP-t szidja, folyamatosan az én elkötelezettségemet kérdőjelezi meg. Én azt kérem, hogy azt ne kérdőjelezze meg, hogy hol élek, jó? Tehát szerintem ezt azért tegyük tisztába, hogy ön Budapesten él, én Pécsen élek, Baranyában élek, az ország egyik leszakadó térségének a megyeszékhelyén élek.
Ugyanakkor amellett nem tudok elmenni szó nélkül, hogy önök milyen gyalázatos intézkedéseket hoznak, milyen károkat okoznak a magyar vidéknek és egyébként minden magyar állampolgárnak, akit érintenek, hátrányosan érintenek az önök dilettáns intézkedései vagy éppen az elmaradó intézkedések.
(13.50)
Itt a kormánypárti képviselők is rengeteget beszéltek arról, hogy mennyi mindent, milyen eredményeket értek el az úthálózat fejlesztése tekinteté-ben. Ön is mondott ma már különböző nagy számokat, hogy mennyi útfelújítás történt meg. Hát, azt el tudom mondani, államtitkár úr, a statisztikák alapján, hogy 17 ezer kilométernyi alsóbbrendű út van a rossz vagy a nem megfelelő kategóriában. Erre a problémára önök nemhogy nem találtak megoldást, de nem hajlandóak elismerni ezt a problémát, nem hajlandóak szembenézni vele. És azt már említettem ma is, hogy egyre nagyobb lesz azoknak az útszakaszoknak a hossza, amelyeket már nem is lehet karbantartással, felújítással helyrehozni, már újjáépítést igényelnek. Hozzáteszem, hogy ez a 17 ezer kilométer az állami fenntartású utakra vonatkozó statisztika, és arról én nem is igazán rendelkezem statisztikával, hogy az önkormányzatok fenntartásában lévő utak milyen rossz állapotban vannak, de nap mint nap találkozhatunk döbbenetes helyzetekkel.
Nem akarok hosszan beszélni erről, de egy-két példát hadd mondjak önnek! Néhány napja Tamási településen jártam, és a Tamási és Kecsegepuszta közötti, egyébként belterületi összekötő út állapota valami egészen kriminális és gyalázatos. Olyan állapotba jutott el ez az út - ugye, több száz ember közösségi közlekedési ellátása is ezen az úton történik -, hogy a Volán-társaság már közölte a város önkormányzatával, hogy ha nem javítják meg ezt az utat, akkor le fogják állítani az autóbuszok közlekedését, mert nincs olyan állapotban ez az út. Az önkormányzatnak esélye sincs források híján ezt az utat rendbe rakni, és egészen gyalázatos, döbbenetes állapotú ez az út. Javaslom, hogy néha hagyja el Budapest határait, tisztelt államtitkár úr, menjen el például Tamási és Kecsegepuszta közé, nézze meg ezt az utat, nézze meg, hogy milyen állapotú utakon kénytelenek közlekedni autóbusszal az emberek, illetve személygépkocsival is.
Mi a múlt évben, illetve az idei évi költségvetéshez benyújtottunk konkrétan egy javaslatot, amely ennek az útnak a rendbetételére indítványozott volna forrásokat, de a Fidesz-KDNP képviselői, tehát az ön pártjának a képviselői leszavazták ezt, tehát lehetetlenné tették, önök nem végezték el azt a munkát, amit el kellett volna. Mi beadtunk egy módosítást, és önök megakadályozták, hogy ezt az utat rendbe lehessen tenni. Nyilvánvalóan egy hétig sorolhatnám csak a példákat, és szinte napi szinten; nem csak én, szerintem minden képviselőtársam kapjuk ezeket a példákat.
Az Ormánságban, hogy ne menjek túl messze Baranyától, láttam konkrétan olyan települést, ahol már veszélybe került, hogy mentőautó be tud-e jutni az adott településre, és sajnos ilyen helyzetből már tragédia is volt. Valamivel több mint egy évvel ezelőtt, 2020 februárjában Tószegen történt egy tragédia, ahol konkrétan azért halt meg egy ember, mert annyira borzalmas állapotú volt az út, hogy a mentőautó nem jutott be oda. Ez is egy önkormányzati fenntartású út volt, de az egyértelmű, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek forrásokkal arra, hogy ezeket, a közlekedés legalapvetőbb feltételeit biztosító utakat olyan állapotba hozzák, hogy azok használhatóak legyenek.
Ismétlem: 17 ezer kilométernyi út várja a felújítást, ehhez képest önök a „Magyar falu” program keretein belül évente körülbelül 400-450 kilométernyi alsóbbrendű út felújítására adnak pénzt. Ez egészen elképesztő! Hát, egy példát hozunk: a Budapest-Belgrád projektre önök hússzor annyi pénzt költenek el, mint az alsóbbrendű utak fejlesztésére.
Sorolhatnám tovább a vidék tekintetében, és említettem már a vidéki vasúti mellékvonalak ellen indított gyalázatos támadást, amire semmiféle magyarázatot nem tudott adni egyébként Mosóczi államtitkár úr - akkor még bejárt az Országgyűlésbe, lehetett vele vitatkozni. Önök egy gyalázatos intézkedéssel több mint harminc vasúti mellékvonal esetében szinte lenullázták a forgalmat, a személyforgalmat, egy ilyen járványügyi menetrendre hivatkozva. Államtitkár úr, ön szerint szakmai döntés született akkor, amikor megszüntették a vasúti közlekedést vagy minimalizálták? Helyette pótlóbuszra terelték a forgalmat egy járványügyi helyzetben, amikor egyértelmű, hogy egy ilyen lényegesen nagyobb vasúti kocsiban sokkal inkább be lehet tartani a járvány elleni védekezéshez szükséges védőtávolságokat. Emellett egyébként még a MÁV vezérigazgatója el is ismerte, hogy óriási, milliárdos nagyságrendű többletköltséget jelentett az önök minisztériumának a dilettáns döntése.
Sorolhatnánk hosszan egyébként, hogy helyben, tehát egyes konkrét térségek esetében milyen károkat okoztak. Például Baranyában, a Mohács és Villány közötti vasútvonalon körülbelül a duplájára nőtt a menetidő az önök dilettáns intézkedései tekintetében, holott ott egy egész jó állapotú vasúti mellékvonalról van szó.
Ön korábban támadott engem, hogy ezt a nemzeti érdekekkel ellentétes, egészen elképesztő, közel ezermilliárdos Budapest-Belgrád vasútvonali projektet mi a nemzeti érdekek elárulásának tekintjük - ez így is van. És mire költenénk ezt a pénzt? Hát, például a vasúti mellékvonalak feljavítására, az infrastruktúra fejlesztésére. Tisztelt Államtitkár Úr! Önök 11 év alatt szinte semmit - semmit! -, szinte nulla forintot költöttek a vasúti mellékvonalak infrastrukturális állapotának a javítására.
És amellett, hogy önök ezt nem tették meg, a másik oldalról elmaradtak azok az alapvető közlekedési reformintézkedések, amelyek megadták volna a lehetőséget a járatsűrűség, a közlekedésszervezés, a különböző közlekedési alágazatok egymáshoz való szervezése tekintetében, amelyek versenyképesebbé tudnák tenni a közösségi közlekedést. Tehát önök konkrétan elárulták a vidéki térségeket, vasútromboló, vidékellenes politikát folytatnak, és ahelyett, hogy rendbe raknák az infrastruktúráját a vidéki élet szempontjából nélkülözhetetlen vasúti mellékvonalaknak, önök inkább a kínai érdekeket kiszolgáló Budapest-Belgrád vasútvonalra költik el a pénzt. Ez egészen gyalázatos!
Hol van az az alapvető közlekedési reform, amit önök egyébként többször ígértek? Aztán időnként, kampányszerűen, néhány évente elkezdenek beszélni róla, hogy egységes közösségi közlekedés lesz, lesz valamiféle tarifaközösség, integrált, ütemes menetrendet hoznának létre. Hol van ez? Mert, ugye, látszik, hogy minisztériumi szinten önöknél a közlekedéspolitika már nem működik, gondolom, a miniszter úrnak kevés ideje van a sok-sok mindenféle kormánymegbízotti meg a kínai projektek levezénylésére kapott tisztségéből fakadóan, a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár úrral meg már gyakorlatilag nem lehet kommunikálni.
Mikor lesz érdemi közlekedési reform Magyarországon? Mikor lesz érdemi nemzeti buszgyártás például Magyarországon? Ez is néha ilyen kampánytémaként előjön, hogy önök újjáélesztik, megerősítik a nemzeti buszgyártást. Hát, ennek láthattuk egy elemét: milliárdos nagyságrendű támogatást adtak például egy kínai összeszerelő üzemeknek, tehát a nemzeti buszgyártás keretein belül önök kínai összesze-relő üzemeknek adtak támogatást. Mikor lesz nemzeti buszgyártás Magyarországon, tisztelt államtitkár úr? Ha már önnek vagyok kénytelen feltenni ezt a kérdést, miniszterhelyettesként, államtitkárként, illetékes elvtársként gyakorlatilag minden kérdést önnek kell feltennünk, de talán tud erre válaszolni.
Szót ejtettünk ma - már nem sok időm van, de erre még muszáj reagálnom - az autópálya-fejlesztések kérdéséről. Önök erre is nagyon büszkék, erről is végighallgathattuk a sikerpropagandát a kormánypárti képviselőktől. Én megkövetem magam, tisztelt államtitkár úr, a mai egyik napirendi pont vitájánál rossz adatot mondtam önnek: azt állítottam, hogy 2018-ra ígérte Orbán Viktor az M6-os autópálya határig történő meghosszabbítását, és tévedtem, államtitkár úr, 2016-ra, tehát két évvel korábbra ígérte Orbán Viktor, hogy el fog készülni az M6-os autópálya a horvát határig; ehhez képest ez nem történt meg. Van-e bármiféle magyarázata, államtitkár úr, hogy miért nem teljesítette a miniszterelnök úr - pontosan nem tudom, mikor tette az ígéretet - a Pécsen személyesen tett ígéretét, hogy 2016-ra eléri a határt az M6-os autópálya?
2021-et írunk, egy centiméterrel sem lett hosszabb az M6-os autópálya, én viszonylag gyakran járok arra. Elképzelhető, hogy itt-ott földmunka-előkészítések folynak, annak nagyon örülök egyébként, meg is fogom tekinteni, tekintettel arra, hogy Baranya megyében élek, meg fogom tekinteni, de államtitkár úr, 2016-ra ígérte személyesen Pécsen Orbán Viktor miniszterelnök, hogy elkészül 2021-ben. Nagyon örülök, ha itt-ott már a földmunka előkészítése legalább megtörtént. Tisztelt Államtitkár Úr! Mi a magyarázata annak, hogy ez nem készült el?
És mikor fog elkészülni, erre már Ander Balázs képviselő úr is utalt, a határig az M60-as autópálya? És ha megígérte szintén személyesen a miniszterelnök úr, hogy 2018-ban elindul ennek az építése, akkor miért nem történt meg? Úgy tudom, hogy 2021-et írunk. Miért csapta be ismét a Baranyában, illetve Somogy megyében, egy igen nehéz helyzetű térségben élő embereket a miniszterelnök? Ha a miniszterelnök nem vállalja a felelősséget a saját be nem tartott ígéreteiért (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), akkor legalább a miniszterhelyettes úr, államtitkár úr adjon magyarázatot az ott élő embereknek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokból.)
