DR. VARGA-DAMM ANDREA

Teljes szövegű keresés

DR. VARGA-DAMM ANDREA
DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/15992. számú törvényjavaslatot tárgyalja a parlament, amely közlekedési tárgyú, tíz törvényt módosít 69 paragrafuson keresztül. Meg kell mondanom, államtitkár úr, hogy én tartózkodni fogok ennek a törvényjavaslatnak a szavazásakor, pedig a javaslat tartalmaz kedvező szabályt is, amelyre majd utalni fogok az előadásomban. Egyébként ezt a felszólalásomat nem a Wikipédia szócikkeiből állítottam össze.
Minden olyan jogszabályjavaslatot, amelyben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról beszélnek, teljesen természetesen az ellenzék bizalmatlansággal fogad.
(14.00)
Azért fogadja bizalmatlansággal, mert olyan szintre fejlesztette a kormányzat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósításának ügyét, hogy a legalapvetőbb szabályok betartását ellenőrző engedélyezési eljárásokat is szinte kiiktatta. Minden egyes beruházást érintően számtalan szakági szabályrendszer és hatósági eljárás van a hatályos joganyagban lefektetve, és rendre ezekben a kérdésekben olyan szintű liberalizációt vezettetett be az Országgyűléssel a kormány, ami óhatatlanul rendkívüli bizalmatlanságot teremtett nemcsak az ellenzékben, hanem a társadalomban is. Ez a javaslat is ezeket taglalja részben a közlekedési beruházások vonatkozásában.
Itt arról van szó többek között, hogy ne fordulhassanak ahhoz a szervezethez a beruházásban részt vevők, amely hivatott arra, hogy amennyiben nem kapja meg a vállalkozó a beruházás során megvalósított munkájáért határidőben az ellenszolgáltatást, akkor a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez fordulhat. Az indokolás egy periférikus példát állít fel, hogy megakadályozhatja a beruházás befejezését, ahol egyébként 100 százalékban állami tulajdonú beruházáson folyik az állam megbízásából a tevékenység: az, aki úgy állítja be, hogy elvégezte a feladatot, de nem, de mégiscsak benyújtja ehhez a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez az igényét.
Kérem szépen, azért egy ilyen, hogy mondjam, tényleg alig előforduló példát hozni egy törvényjavaslatban arra, hogy egy alapvetően garanciális rendszert gyakorlatilag megtépázzon, meglékeljen, egyszerűen elfogadhatatlan, ugyanis ezzel a rendelkezéssel teljes mértékben kiszolgáltatottá teszi a kormányzat az összes jövőbeni 100 százalékos állami beruházású közlekedési építkezésekben részt vevő magánvállalatokat.
Tehát innentől kezdve, ha ehhez a szervezethez nem fordulhatnak, akkor fogja magát, azt mondja a megrendelő, hogy én most éppen nem fizetem ki a kisvállalkozóknak, a sokadik alvállalkozónak a díját, merthogy most éppen a költségvetés olyan helyzetben van, és már csak nem is fordulhatnak ehhez a szervezethez, amely pedig azt volt hivatott elősegíteni, hogy pereket megússzanak, minél előbb megkapják a vállalkozási tevékenységben részt vevők a járandóságukat.
Tehát én azt gondolom, hogy a felhozott példa tényleg csak perifériális, az egész rendszer garanciáját megdönti; tulajdonképpen nem is értem, hogy kinek fordult meg a fejében ez az elfogadhatatlan javaslat.
Aztán, ami rendkívül negatív a javaslatban, ez a magántulajdonokon való átgyaloglás, átgázolás. Én azért elég sokat éltem a szocialista rendszerben, még a diplomámat is az alatt kaptam, de ez egyszerűen biológiai kérdés, mert olyankor születtem, tehát nem én döntöttem el, és emiatt, miután az előző rendszerben nőttem fel, eléggé emlékszem az ottani viszonyokra. Ott a magántulajdon minden volt, csak nem szent. Tehát a szocialista rendszerben volt az, hogy egy reggel fölvonult pár gépsor, és Juli néni földjén lazán átgázoltak, megcsinálták, amit meg kellett, aztán Juli néni legfeljebb a Jóistenhez tudott fordulni, és tiltakozni.
Tehát én nem nagyon szeretném vissza azt a rendszert. Azért gondolkozzanak már! Ha van valakinek egy magántulajdonú ingatlana, holnap kitalálja az állam, hogy azon csinál valamit, természetesen az engedélyezési eljárásba nem kell bevonni a magántulajdonost, a beruházás során bekövetkező veszélyesebb tevékenységek feltárásában nem kell a magántulajdonossal semmilyen kapcsolatot felvenni. Az engedélyezési eljárások a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknál tulajdonképpen egy nap alatt történnek, és mindenféle szakmai felügyelet nélkül, és gyakorlatilag a szabályok olyanok, hogy ki lehet alóluk bújni. És akkor még ott van az, hogy még a magántulajdonos nem is szólhat, hogy tessék már várni, azért álljon már meg a menet, én elhiszem, hogy maguk itt akarnak valamit megépíteni, de ez az ingatlan meg az enyém! Nekem meg egy magára valamit adó demokratának a magántulajdon szentsége az elsőrendű, különösen egy olyan országban, ahol 45 évig olyan rendszer volt, ahol ez nem volt szent, és azt lehetett csinálni, amit akartak. Mindennemű olyan új javaslat, amely ilyenfajta szabályozást tartalmaz, annak én biztosan nem leszek támogatója, mert elképesztő visszaélésekre adhat okot.
Csak példaként mondom azt a gigantikus, elmebeteg építkezést, amit Balatonvilágoson akartak megvalósítani nemrég, amit egyébként még meg fognak valósítani, csak most megijedt a kormány. Ott is mi volt? Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, azt építünk, amit akarunk, a szomszédos kis telkeknek köze nincs ahhoz, hogy egyébként egy gigantikus, nem tudom, hány emeletes betontenger árasztja el a házuktól 8-10 méterre a közösség területét.
Úgyhogy én egyszerűen nem vagyok hajlandó ezt elfogadni, és nagy tisztelettel kérem a kormányzatot, nagyon fontolja meg ezeket a javaslatokat, mert azért ez így, hogy az oroszokkal való viszony már visszafordíthatatlan, a kínaiakkal most éppen az új hódításnak adunk teret, és akkor még elkezdjük a magántulajdont totálisan semmivé tenni és másodrangúvá tenni a tulajdonosi szerkezetben. A szocialista rendszerben volt ilyen; nem akarjuk újra.
Aztán itt van a következő, hát, ez óriási: a bérleti jogviszonyok kérdése. Ha valakinek bérleti jogviszonya van egy olyan területen, ahol közlekedési beruházást valósítanak meg, akkor fogják, és azt csinálják, hogy azt mondják a bérlőnek, hogy mától viszontlátásra, tehát már nem vagy bérlő. Az, hogy esetleg éppen ő valamifajta terményt termel azon a területen, valamifajta olyan vállalkozást valósít meg rajta, amiből várható számára jövedelem, méghozzá megfelelően megfontolt módon és tisztességesen, és akkor egyszer csak ilyen statáriális módon azt mondja a beruházó, hogy felmondtuk a szerződésedet, nincs bérleti jogviszonyod. Benne van a javaslatban az, hogy feltétlen és teljes kártalanításra jogosult mind a magántulajdonos, amikor tőle veszik el az ingatlant, mind a bérleti jogviszony jogosultja.
Honnan tudjuk, hogy ez a kártalanítás megfelelő lesz-e? Ki fogja ezt kitalálni? Valami ügyvédi iroda mélyén valaki ír egy számot? Hát, nincs tiltakozás sem ellene! Olyan kisajátítási törvény van Magyarországon, hogy nem tudna még pert sem indítani az a szerencsétlen, akitől valamilyen áron valamit elvesznek.
Tehát ez a javaslat csak egy eleme annak a magántulajdont sértő kisajátítási rendszernek, ami már hosszú évek óta Magyarországon fönnáll, csak kevesen tudnak róla, mert eddig szerencsére a lakosság csekélyebb részét érintette.
Ezek a negatívumok, ami miatt semmiképpen nem tudom támogatni a javaslatot, pedig itt van a javaslatban a zajgátló védőövezet kérdése, aminek azért örülök, hogy megjelenik egy törvényjavaslatban, mert személyes példát is tudok erre felhozni, hogy milyen abnormális viszonyok vannak Magyarországon a Ferihegyi repülőtér - tudom, hogy máshogy hívják, de én, míg élek, úgy fogom hívni - és a környékbeli lakosok viszonyában.
Nem tudom, tudják-e képviselőtársaim, de úgy van, hogy a repülőgépeket a parkolóhelyéről nem beindított motorral és a saját motorteljesítményével kell odavezetni ahhoz a kiindulóhelyhez, ahol majd az utasok felszállnak, vagy az árukkal telerakják, hanem a parkolóhelyről egy ilyen kisebb autóval, amely tolja a repülőgépet, kell a kiindulóhelyre elmenni megközelíteni. Igen ám, csak kiszámolták nagyon okosok, különösen külföldi légitársaságok, amelyek Ferihegyen parkoltatják a gépeiket, hogy nekik sokkal olcsóbb, hogyha a megállóhelyen, ahol parkol, beindítja a motort. És miután egy ideig járnia kell ahhoz egy repülőgép motorjának, hogy egyáltalán el lehessen vele indulni így a szakmai szabályok alapján, ezért ha éppen a repülőtér szélén, a lakóházaktól 10-15 méterre áll egy hatalmas gép, azt ők beindítják, és legalább egy órán keresztül jár a motor, majd pedig innen elindulva a majdani kiindulóhelyére megy el.
No, ezt azért tudom, mert a Ferihegyi repülőtér körül élő XVII-XVIII. kerületi emberek sokasága fordult hozzám már hónapokkal ezelőtt, hogy segítsek nekik, mert sem a kerületi önkormányzat, sem az ágazati minisztérium, sem maga a repülőteret fenntartó szervezet nem hajlandó nekik ebben segíteni, merthogy az az indok, hogy ott a gépek nem indíthatják be magukat. Na, de hát attól, hogy nem indíthatják be magukat, attól még beindulnak!
Egy dolog miatt örülök ennek a szabályjavaslatnak, mert azt remélem, hogy ebből eredően, ha már nem hajlandóak a repülőtéren parkoló légitársaságok a légi forgalmi szabályok betartására, mert hiszen ezért keletkeznek ezek a hangzavarok, talán a zajvédő rendszer kialakításával segíteni lehet a XVII-XVIII. kerületi lakosságnak ebbéli nehézségét leküzdeni.
(14.10)
Egyébként azért is hoztam ezt szóba, mert nagy tisztelettel kérem a minisztérium képviselőjét, hogy figyeljen oda erre a problémára. Nagyon sok embert érint ez a kérdés, hogy a repülőgép a parkolóhelyen beindul, és ezáltal elképesztő hangzavart teremt. Erre egy kormányzatnak is oda kell figyelni, hiszen a polgárok jólétéről nap mint nap hallunk itt a Házban a kormányzat képviselői részéről.
Ha már több képviselőtársam megemlítette a közlekedési koncepció hiányát, ez tény. Tizenegy év alatt a közlekedés vonatkozásában koncepcionális fejlődés nem volt. Nem értem, a dunai hajózás felvirágoztatására miért nincs szinte semmi. Szó van róla, meg konferenciák is szoktak lenni, de érdemi előrelépés nem. Az áruk közúton való szállítása elképesztően környezetszennyező, a közlekedésbiztonságot rendkívüli módon sérti. Az osztrák-magyar határtól Budapestig el tudok úgy jönni, hogy egyetlen másodpercre nem tudok a külső sávba kimenni, mert folyamatosan a teherautók vannak a jobboldali sávban. Ez borzasztó! Ez azt jelenti, hogy telítettek ezek az utak, azt jelenti, hogy indokolatlan ilyenfajta áruszállítási, közlekedési rendszert fenntartani, mert az ország környezeti és fizikai biztonságát veszélyezteti. És akkor még mondhatnám, hogy a keresztirányú autópályák építése meg aztán pláne nagyon késlekedik, és a gazdaság fejlődésére igencsak gáttal van.
Nagyon sajnálom, hogy még ha vannak is a javaslatnak pozitív elemei, illetőleg ami az európai irányelveket tartalmazza, és azt kell módosítani, ezek indokoltak, de az egyebek sajnos lerontják ennek a javaslatnak az értékét, úgyhogy emiatt nem tudom támogatni. Köszönöm a figyelmüket.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem