DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT,

Teljes szövegű keresés

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT,
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én az elején szeretném rögtön tisztázni, hogy ez a javaslat valóban fontos jogharmonizációs elemeket tartalmaz, azon túl pedig olyan tartalmi lépéseket és döntéseket, amelyeket jelentős részben támogatni tudunk, ezért én már most azt tudom mondani, hogy az LMP frakciója a szavazataival támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot.
Ugyanakkor ez egy rendkívül fontos, átfogó probléma. Nunkovics Tibor képviselő úr is utalt rá, itt ez mondhatni egy egészen forradalmi pillanat, hogy erről már lehet beszélni, és ő is említette, hogy kormánypárti politikusok Attenborough-t idéznek, tehát egy egészen elképesztő pálfordulás látszik az önök részéről. De ez üdvözítő, tehát örülünk neki, hogy most már nem gyalázkodnak, amikor arról beszélünk, hogy a korunk legnagyobb kihívása az éghajlatváltozás, és hogy a legfontosabb feladat, hogy az éghajlatváltozás hatásai ellen felkészüljünk, felkészítsük a településeket, és mindent megtegyünk a környezetpusztítás megállításáért. Ez mindenképpen üdvözítő, hogy viszonylag gyorsan legalább a probléma létezését elismerik.
Ugyanakkor nagyon egyetértek Molnár Gyula képviselővel, itt egyelőre az Országgyűlésben, amikor ilyen kérdésekről beszélünk, akkor, bocsánat a szóhasználatért, csak a pepecselésig jutunk el. Tehát jogharmonizáció, apró-cseprő lépések ilyen-olyan irányban, nagyon szép hozzászólások és szónoklatok hangoznak el. Ugyanakkor, hogyha megnézzük az igazi stratégiai irányokat, akkor láthatjuk, hogy azok rosszak.
(15.20)
Tehát mintha valamiféle kommunikációs fordulatig jutott volna a Fidesz-KDNP és Orbán Viktor kormánya, hogy ugyan már ciki lenne szembemenni azzal, amit az egész világon mindenki lát, hogy ez korunk legnagyobb kihívása, de azért cselekedni meg nem akarnak. Az alapvető gazdasági érdekeltséget vagy geopolitikai érdekeket, politikai szövetségeket - gondolok itt például Oroszországra és Putyinra - ugyan már nem akarják veszélyeztetni akkor sem, ha pontosan tudják, hogy ezt kellene tenni annak érdekében, hogy ne csak szép szavakat hallhassunk önöktől, de a cselekvésekben és az irányválasztásban is megjelenjen ez a fajta felelősségvállalás.
Nagyon bízom benne, hogy a talán kicsit provokatív szavaimmal vitára tudom hívni képviselőtársaimat, és nemcsak egy vezérszónoki felszólalás, hanem egy vita során egy érvrendszert is hallunk önöktől, hogy miért jó például a paksi bővítésre ezermilliárdokat elkölteni, és egy ilyen energiapolitikai útra kényszeríteni Magyarországot, szemben azzal, amit egyébként már szinte a legtöbb országban csinálnak, hogy a megújuló energiára próbálják alapozni az adott országok energiapolitikáját. Alapvető probléma ez. Önök klímavédelmi akciótervet fogadtak el, ilyen-olyan dolgokról kezdenek beszélni, amik pozitívak, ugyanakkor az egészet mintha arra használnák, hogy legitimálják az ország lakosságának többsége által bizalmatlanul tekintett paksi bővítési projektet, amit önök pályázat nélkül, hazugságokra alapozva adtak oda az oroszoknak. Azt mondták, hogy az oroszok az egyedül alkalmasak arra, hogy ezt megvalósítsák, de a sokéves késésnek egy jelentős eleme volt, hogy az oroszok egyszerűen nem voltak alkalmasak arra, hogy ezt a munkát elvégezzék a hazai jogszabályi és műszaki környezetnek megfelelően. Még másfél évvel ezelőtt Süli miniszter úr is azt mondta a miniszteri meghallgatásán, hogy az oroszok most ismerkednek a hazai műszaki környezettel. Ez ijesztő volt önmagában is. Mégiscsak azt tudom mondani, hogy önök bebetonozták vagy beállították a magyar energiapolitikát egy olyan irányba, amiről letérni kellett volna, tehát szabadulni kéne ettől az energiapolitikától, főleg az atomenergia használatától. Ami pedig az önök politikáját illeti, amilyen módon megkötötték ezt a szerződést az oroszokkal, az önmagában is megérne egy teljes parlamenti vitanapot.
Nagyon-nagyon pozitív ez a törvényjavaslat, mint már említettem, de azért szeretnék néhány kérdést feltenni, tisztelt államtitkár úr. Ön nem olyan régen tölti be ezt a rendkívül fontos tisztséget a kormányon belül, az energiapolitikáért, fenntarthatóságért felelős államtitkári pozíciót. Az elődjével, Kaderják államtitkár úrral igen sokat vitáztunk már. Én nagyon bízom benne, hogy öntől esetleg hallok olyan jellegű válaszokat, amelyek alapján arra lehetne következtetni, hogy valamiféle irányváltás azért mégis megtörténik. Már nagyon régóta próbálunk olyan javaslatot érvényesíteni a magyar Országgyűlésben és minden fórumon, hogy legyen egy, az ország egész területére kiterjedő, átfogó lakásszigetelési program. Ezzel alapvetően csökkenteni lehetne a háztartások energiaigényét, és óriási munkahelyteremtési potenciál lenne ebben a programban. Ehhez képest kisebb programok vannak, de összességében egy ilyen átfogó program, ami mögött ott lennének azok a források, amik alapján valóban ki tudna teljesedni egy ilyen program, nincs. Ezt valamiért nem hallgatják meg.
Nunkovics képviselő úr is említette a napelemek tekintetében, hogy alapvetően csak a zöldmezős beruházásokat támogatják. Itt is jól tetten érhetők azok a gazdasági holdudvarbéli összefonódások, akik általában a kedvezményezettjei az ilyen beruházásoknak. De ahelyett, hogy a zöldmezős beruházásokat támogatnák, a közintézményeket, a társasházakat kellene beborítani napelemekkel úgymond, és a lakosságot kéne olyan helyzetbe hozni - erre utalt Molnár Gyula képviselő úr is -, hogy a napelemek használata valóban ki tudjon teljesedni. Tehát ebbe az irányba kell érdemi forrásokat fordítani.
(Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben
dr. Vinnai Győző váltja fel.)
S még egy ilyen nagyon szimbolikus kérdés - erre már utalt képviselőtársam is - a szélerőműveknek gyakorlatilag a betiltása Magyarországon. Egy egészen extrém jogszabályt hoztak, hogy 12 kilométerre lehet lakott terület határától építeni szélerőművet Magyarországon. Ez Horvátországban 350 méter, Németországban 400 méter. Tehát gyakorlatilag betiltották a szélerőműveket Magyarországon. Államtitkár úr, nem irracionális egy picit az, hogy mondjuk, Pécs határától 12 kilométerre lehet csak szélerőművet építeni, de atomtemetőt lehet, mondjuk, 100 méterre is? Tehát egy atomtemetőt, egy nagy aktivitású nukleárishulladék-tározót oda lehet rakni a Dunántúl legnagyobb városa mellé, de szélerőművet 12 kilométeren belül nem lehet telepíteni. Azt gondolom, hogy ez egy picit irracionális, sőt mondhatnám azt is, hogy megmosolyogtató politika. De nem, az már szomorú, hogy önök ilyen szabályozásokat hoznak.
A klímapolitikai célkitűzések alátámasztása mögött mindig a nukleáris energia használata áll. E tekintetben még az ellenzéki oldalon is élénk és komoly vita van, de abban talán kevésbé, hogy ez a bizonyos paksi szerződés helyes körülmények között köttetett-e meg vagy nem. De azt gondolom, az atomenergia megítélésében köztünk is van vita, és ez egy egészséges, fontos vita. De államtitkár úr, én nagyon kíváncsi lennék az ön véleményére, hogy ha csak egy tényezőt nézünk, hogy ha sehol a világon még nem tudták megoldani a nagy aktivitású radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezését, tehát sem a technológiát nem találták még meg, sem a helyszínválasztás eljárásait, és finanszírozás szempontjából is óriási a probléma, akkor miért gondolják, hogy felelős magatartás újabb atomerőművi blokkokat építeni. És szeretném kérdezni államtitkár úr véleményét, hogy Magyarország hogy fogja kezelni ezt a problémát, tehát hol lesznek elhelyezve a nagy aktivitású radioaktív hulladékok, kiégett fűtőelemek és az atomerőművi blokkok lebontása után keletkező további nagy aktivitású hulladékok. Hogyan találnak erre megoldást?
Nem akarom hosszasan húzni ezt a felszólalást, hiszen nem oly régen, néhány hónappal ezelőtt egy egész vitanapot tartottunk a klímapolitikáról, energiapolitikáról, fenntarthatóságról. Azt gondolom, hogy nagyon jól ismerjük már egymás véleményét, egymás álláspontját ebben a kérdésben, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy egy új államtitkár úr tud-e új színt, új irányt vagy újfajta felelősségvállalást hozni a kormány klíma- és energiapolitikájába. Ha ezekre a kérdésekre választ kapunk, akkor szerintem ezt is tisztábban fogjuk majd látni. Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem