NUNKOVICS TIBOR,

Teljes szövegű keresés

NUNKOVICS TIBOR,
NUNKOVICS TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Előreláthatóan, most azt tudom mondani, hogy a Jobbik támogatni fogja ezt a javaslatot, hiszen tényleg olyan európai uniós szabályozásoknak a ratifikálásáról van szó leginkább, amelyek szükségesek, sőt egyébként már szerintem jóval hamarabb be kellett volna ezeket vezetni. Örülök annak, hogy az energiaközösségek végre szóba kerültek a kormánypárti oldalon is.
De azért azt is engedjék meg nekem, hogy elmondjam ezzel kapcsolatos kritikáimat is, illetve a megújuló energiákkal kapcsolatban, hogy a kormánynak milyen álláspontja volt az elmúlt 11 évben, hiszen egészen 2019. év végéig, 2020. év elejéig tulajdonképpen, ha a klímaváltozás mint kifejezés szóba került, hát inkább nevetség tárgyát képezte a kormánypárti oldalon. Ugye, több vezető politikusuk is úgy szólalt meg a témában, hogy - nem is tudom, talán valami - kommunista vagy bolsevik trükknek nevezték ezt, már nem tudom pontosan idézni.
Ehhez képest azonban még a járvány előtt jött egy nagy fordulat. Hát, nyilván érzékelték azt, hogy a társadalom egyre szélesebb rétegét érdekli ez a téma, és kezd tényleg felelősen gondolkodni a fenntartható fejlődés és a klímavédelem szempontjából. Önök is ráálltak erre a témára. Nincs ezzel semmi gond, én örülök neki, hogy önök is becsatlakoztak, csak azt nem értem, hogy az elmúlt években miért kellett az ezzel kapcsolatos ellenzéki javaslatokat leszavazni, amelyeket most úgy hoznak be, mintha tulajdonképpen ezeket önök találták volna ki, közben nem így volt, és már évekkel ezelőtt megvalósíthatók lettek volna. A klímavédelmi akciótervben is vannak olyan pontok, sőt - egyébként nyilván az egész támogatható - tulajdonképpen minden egyes pontja korábban már a parlament előtt volt, csak az illetékes bizottságokban elvéreztek ezek a javaslatok.
Örülök egyébként a fásításnak, és látszik is, hogy ez a kormányzati terv megvalósulni látszik, és tényleg eredményeket tudnak ebben felmutatni, ez mindenféleképpen dicsérendő. Az már viszont kevésbé, hogy vannak olyan megújuló energiaforrások, amelyek nemcsak az utóbbi években, hanem sajnos már az elmúlt egy évtizedben háttérbe szorultak. Ilyen például a biomassza vagy a geotermikus energia, amely a lakosság számára egyébként még mindig nem elérhető, egészen egyszerűen abból kifolyólag, hogy túl drága egy-egy új építésű háznak a kivitelezésénél. Sajnos erre állami támogatás igen kevés van vagy egyáltalán nincs.
A szélenergiával kapcsolatosan pedig, ugye, itt van egy törvényi korlátozás, egy 12 kilométeres törvényi korlátozás, amely már hosszú évek óta nehezíti meg, sőt nemhogy megnehezíti, hanem tulajdonképpen lehetetlenné teszi azt, hogy Magyarországon újabb szélerőművek épüljenek.
Én elfogadom azt, hogy Magyarország területének a 85 százalékán egyszerűen gazdaságilag nem éri meg szélerőműveket telepíteni, de Magyarországnak a maradék 15 százalékán, lásd a Kisalföld, vagy lásd a nagy folyamaink bizonyos, szeles szakaszai, igenis megérné ezeket a technológiákat használni. Már csak a kistelepülések gazdasága miatt is, hiszen pozitív változást hozna ez az ő életükbe. Az utóbbi egy évtizedben olyan technikai áttörések voltak ezen a területen, amelyek már a gazdaságossági kérdést is inkább pozitív irányba billentik át. Tehát jó lenne, ha esetleg legközelebb az illetékes bizottság elé kerül majd egy ilyen javaslat - érkezzen az kormánypárti, vagy ne adj’ isten, ellenzéki oldalról -, akkor jó lenne, ha végre ez a módosítás átmenne, és ez a 12 kilométeres korlát megszűnésre kerülne.
Ha már fenntartható fejlődésről beszélünk, ugye, a klímaváltozás kapcsán ezt mindig meg kell említeni, nemrég változott a hulladékgazdálkodási törvény, és meg kell mondanom - tényleg csak pár mondatban, mert nem feltétlenül ehhez kapcsolódik most, de mégiscsak meg kell említeni -, hogy előreláthatólag ez egy olyan káoszt fog okozni egy olyan területen, amelyben így is nagy elmaradásban vagyunk Nyugat-Európához képest, amelyben komoly változásokra és felfogásbeli változásra lesz szükség.
Az egyetlen megújuló energia Magyarországon, amely az elmúlt években talán fejlődésnek indult, és örülök, hogy ezt végre önök is belátták, az a napenergia. Nyilván Magyarországon, főleg a klímaváltozásnak betudhatóan, évről évre nő a napsütéses órák száma. Szépen lassan, de sajnos ez növekszik. Nyilván például a mezőgazdaságban ennek nem mindenki örül feltétlenül, hiszen vannak olyan gyümölcsök, zöldségek, amelyek ennek hatására sajnos el fognak tűnni a következő években Magyarországról, lásd például a málna. De a napenergia szempontjából ez egy kedvező változás, amelyet igenis ki kell használnia az országnak. Ezt önök is felfedezték és belátták. Ez jó.
Az már kevésbé jó, hogy a napelemparkok és az ehhez kapcsolódó támogatások egyébként, mondjuk, Tiborcz István vagy Adnan Polat érdekeltségi köreiben kötnek ki. Én örülnék neki, ha a lakosság is legalább ilyen arányban részesülne vagy inkább teljes mértékben részesülne ezekből a támogatásokból. Hiszen Magyarországnak nemcsak az az érdeke, hogy a nemzeti energia független legyen, vagy minél nagyobb részben legyünk függetlenek ebben a kérdésben, hanem egyébként a lakosság is az ellátórendszerektől minél függetlenebb és kevésbé kiszolgáltatott legyen, tehát minél több házi energia-előállító legyen.
Visszakanyarodva itt az energiaközösségre, ezért is örülök, hogy ez szóba kerül itt a törvényjavaslatban, hiszen például én is, mióta képviselő vagyok, 2019 óta, többször beszéltem róla, hogy Magyarországon ki kell használni azt az - idézőjeles - adottságot, hogy rengeteg régi építésű társasházzal rendelkezünk, ugye, lapos tetejű társasházakkal, jómagam is egyébként egy ilyenben nőttem fel. Ezeket a lakóközösségeket támogatni kell abban, hogy a régi, elavult, fosszilis fűtőrendszereket át tudják alakítani, például napelemekkel, vagy éppen, mint ahogy Keresztes László Lóránt képviselőtársam városában, Pécsen például működik egy ilyen, egy mini szélerőművet építettek egy ilyen tízemeletes lakóháznak a tetejére. De sajnos ez a technológia nem terjedt el, mert nem volt rá az államnak igénye, hogy ezeket megtámogassa. Pedig ezeket igenis, hogy meg kellett volna támogatni, és meg is kell támogatni a jövőben. Még nagyobb arányban egyébként, mint ahogy azt most önök gondolják.
A Jobbik mint magyar nemzeti néppárt ezen is lesz egy esetleges kormányváltást követően, hogy a magyar lakosságot minél nagyobb arányban függetleníteni tudja az energiaellátó szolgáltatóktól, és önállóan tudjanak ebben a kérdésben gazdálkodni. Köszönöm.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem