STEINER ATTILA
STEINER ATTILA
STEINER ATTILA innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Nagyon szépen köszönöm a képviselők részletes hozzászólását. Azt gondolom, ez egy nagyon fontos törvényjavaslat, ugyanis enélkül nem tudjuk azt elérni, hogy 2050-re ténylegesen klímasemlegessé váljunk. Erre törvényi kötelezettségünk is van, a magyar kormányzat is teljes mértékben elkötelezett ezen cél teljesítésében. Úgy gondolom, nagyon komoly kihívást jelent ez, hogy a valóságban ténylegesen hogyan fogjuk ezt a célt teljesíteni. Itt lehet nagyon szép célszámokat mondani, illetve számháborút folytatni, de alapvetően azon fog múlni, hogy ténylegesen milyen konkrét megoldási javaslatokkal haladunk előre, és hogyan tudunk egy olyan kiegyensúlyozott megközelítést implementálni, ahol természetesen haladva előre a klímavédelem területén, de közben nem feledkezünk el az energiaárak kérdéséről, illetve az ellátásbiztonsági és versenyképességi kérdéskörről sem.
Alapvetően már majdnem egy ilyen privilegizált helyzetben éreztem magam, itt a legtöbb ellenzéki képviselőtől is a kormányzati elköteleződés megerősítését hallottam, illetve többen megerősítették azt is, hogy maguk a konkrét cselekedetek kapcsán is vannak nagyon előremutató kezdeményezések. Hadd utaljak arra a számunkra nagyon fontos további megerősítésre, hogy előző héten zöldkötvényeket bocsátott ki Magyarország, és az intézményi befektetők, a pénzügyi világ tagjai is azt gondolják, hogy Magyarország egy hihető és megfelelő programmal rendelkezik, ugyanis hétszeres túljelentkezés volt a zöldkötvényünk kibocsátása iránt, illetve a világon elsőként elnyertünk egy olyan díjat, amelyet a Climate Bonds Initiative, egy nagyon rangos, kötvényekkel foglalkozó hírportál oszt ki mindig, és először Magyarországnak adta át a Sovereign Green Market Pioneer nevezetű kategóriában ezt a díjat. Úgyhogy azt gondolom, ez egy nagyon fontos megerősítés számunkra, és szeretnénk továbbra is ezen az úton előrehaladni.
Engedjék meg, hogy hadd reagáljak az egyes képviselői felvetésekre! Nunkovics képviselő úr említette, hogy mintha annyira új keletű lenne a kormányzatnak ez a gondolkodása. Én azért itt arra szeretném emlékeztetni képviselő urat, hogy érdemes azért a 2015-ös energiastratégiát is átolvasnia, és azt is figyelembe venni, hogy az Európai Unióban is folyamatosan fejlődik a jogalkotás, illetve a jogszabályi környezet. 2015-ben írtuk alá a párizsi klímamegállapodást, nagyon sok minden történt azóta globális és európai szinten is, és értelemszerűen a magyar kormányzat is ehhez a trendhez igazodva, egyre több részletszabályt megismerve tudta finomítani a programját. Úgyhogy azt gondolom, ez nem hátrány, hanem folyamatosan dolgoztunk azon, hogy hogyan tudjuk ezt a célt elérni.
Mindezt nagyon jól bizonyítja az is, hogy eddig 32 százalékkal csökkentettük a szén-dioxid-kibocsátásunkat. Igen, lehet azt mondani, hogy ez részben a szocialista ipar összeomlása volt, ez körülbelül a fele a kibocsátáscsökkentéseknek, de a másik felét viszont konkrét erőfeszítésekkel értük el, és ezzel az eredménnyel a kilencedik legjobb eredményünk van az Európai Unióban, sőt vannak olyan tagállamok, akik nemhogy csökkentették, hanem növelték a kibocsátásukat. Olyan országok is benne vannak ebben a klubban, mint Ausztria, aki alapvetően nagyon jó alapokról indul, és nagyon zöld imiddzsel rendelkezik, de ha a tényszámokat nézzük, akkor ’90 óta növelték a szén-dioxid-kibocsátásukat.
Köszönöm a megerősítést a fásítási program kapcsán, eddig 1 millió 100 ezer fát ültettünk el, és folytatni fogjuk ezt a programot. Illetve a képviselő úr felhívta a figyelmet a biomassza és a geotermia fontosságára. Mi is fontosnak tartjuk ezeket a technológiákat, és szeretnénk, ha a jövőben a távhőszektorban egyre nagyobb szerepe lenne a megújuló energiáknak, így a geotermiának és a biomasszának is, és erre különböző támogatási programokat fogunk kiírni a jövőben.
A napenergia kapcsán a lakossági napelemek elterjedése volt egy kérdés. Itt az a jó hírem van, hogy alapvetően nem kell megvárni majd a jobbikos vagy LMP-s kormányokat, ugyanis elkezdtünk dolgozni ezen a programon, és várható egy nagyon széles körű napelempályázat, amelyen dolgozunk. Ez több tízezer család számára teszi majd elérhetővé a napelemeket, és alapvetően EU-s RRF-forrásokat fogunk felhasználni ennek érdekében, illetve már most is 80 ezer háztartás esetében van napelem. Úgyhogy azt gondolom, eddig is már nagyon szépen megindult a napelemek elterjedése, most már jelenleg 2 ezer megawattnyi napelemes kapacitás van Magyarországon. Nagyon gyorsan beindult, és nagyon szépen haladunk a 6 ezer megawattos célkitűzés eléréséhez.
Molnár képviselő úr felvetésére, hogy aprópénzre kell váltanunk ezeket a stratégiákat: azt gondolom, hogy a klíma- és természetvédelmi akcióterv, amelyet a kormány tavaly bejelentett, pontosan ezt a célt szolgálja. Nagyon konkrét cselekvési pontok vannak meghatározva ebben az akciótervben, és úgy gondolom, hogy el is kezdtük ezeknek a programoknak a megvalósítását, még annak ellenére is, hogy most jelenleg Covid-helyzet van, ez se hátráltatott minket abban, hogy ezeket a programokat elkezdjük.
Itt szeretném felhívni a figyelmüket például a kormányzat zöldbuszprogramjára, több vidéki megyeszékhelyen már kipróbálhatta az utazóközönség a zöldbuszokat. Azt gondolom, ez egy nagyon fontos kezdeményezés, mert sokan idegenkednek az újfajta technológiától, ez viszont lehetővé teszi, hogy mindenkinek lesz egy személyes benyomása arról, hogy milyen jó is ez az új technológia. Ez után a pilotszakasz után szeretnénk egy sokkal kibővítettebb zöldbuszprogramot meghonosítani Magyarországon.
Azt gondolom, minden megoldásra szükségünk lesz, nincs egy üdvözítő megoldás, ugyanis ahogy említettem, nagyon nagy a kihívás mértéke: ahhoz, hogy 2050-re klímasemlegesek legyünk, ez azt jelenti, hogy nem bocsáthatunk ki több szén-dioxidot annál, mint amit a hazai természet semlegesíteni tud.
(16.00)
Ez praktikusan például olyan kihívásokat jelent, hogy a Magyarországon rendkívüli módon elterjedt földgázfűtést teljesen át kell állítani valamilyen más technológiára. Úgyhogy ez is mutatja, hogy mekkora nagyságrendről beszélünk.
(Tordai Bence elfoglalja helyét
a jegyzői székben.)
a jegyzői székben.)
Én azt gondolom, hogy ehhez viszont minden megoldásra szükségünk lesz, lehet, hogy még az se lesz elég, és olyan technológiákra is szükségünk van, amik jelenleg még nincsenek érettségi szakaszban. Itt jelenleg dolgozunk egy hidrogénstratégia kialakításán, ami nagyon előremutató technológia lesz. Mi úgy látjuk, nagy potenciál van abban, hogy hidrogén alkalmazásával el tudjuk érni a 2050-es klímacéljainkat. De még folyamatban van ennek a stratégiának a kidolgozása.
Képviselő úr említette a szaldó kérdését a napelemek kapcsán. Itt szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy 2024 januárjáig ki kell vezetnünk a szaldóelszámolást, ez európai uniós kötelezettség Magyarország számára. És alapvetően, amiről a mi terveink szólnak, hogy ez már hamarabb megtörténjen, az a támogatással épülő napelemek esetében lenne így. De ezt meg kell tennünk, ez sajnos egy európai uniós direktívából adódó kötelezettség.
Varju képviselő úr most nincsen itt, viszont azt emelte ki, hogy megkésett és lassú volt a reakció, illetve két év kellett ahhoz, hogy a megjelenő jogszabálycsomagot implementáljuk. Én azt gondolom, ez egy nagyon jó kritika számunkra, hogy határidőn belül teljesíteni fogjuk a jogszabálycsomag implementálását. Azt gondolom, hogy más tagállam se volt sokkal gyorsabb ebben, és ezzel, ha a képviselő hölgyek és urak tudják támogatni ezt a törvényjavaslatot, akkor határidőben meg is fogjuk tenni.
Az atomerőmű kapcsán nagyon sok minden elhangzott. Én azt gondolom, itt nagyon fontos lenne azt eldönteni, hogy mi is az igazi célunk, szeretnénk-e 2050-re klímasemlegességet elérni vagy nem. Ha igen, akkor szerintem ennek a célnak az elérése nem fog működni atomenergia alkalmazása nélkül. És ezt nem egyedül mondom, ezt maga a Nemzetközi Energia Ügynökség is ugyanezt az álláspontot vallja, illetve magának az Európai Bizottságnak az energetikai főigazgatósága is ugyanazt mondja, hogy ha az atomenergiáról teljesen lemondana a kontinens, akkor igen-igen nagy bajban lennénk, és nemcsak klímasemlegesség, hanem ellátásbiztonság szempontjából is.
Az atomenergia egyik nagy előnye, hogy folyamatosan tud villamosenergia-termelést biztosítani, és jelenleg Magyarországon a hazai termelés körülbelül 40 százalékát a Paksi Atomerőmű termelése adja. Azt gondolom, ha ez egyik napról a másikra kiesne, az óriási ellátásbiztonsági kockázatot jelentene Magyarország számára.
Szeretném a képviselő hölgyek és urak figyelmét felhívni arra, hogy nemrégiben az Európai Bizottság kutatóközpontja, a Joint Research Centre egy nagyon részletes elemzést végzett azzal kapcsolatban, hogy fenntartható technológiának minősül-e az atomenergia, és arra a megállapításra jutott, hogy semmivel sem jár jelentősebb humán és környezeti kockázattal, mint a megújuló és nem megújuló villamosenergia-termelési technológiák, abban az esetben természetesen, ha az uniós előírások be vannak tartva. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos objektív elemzés, amit a klímavédelmi viták során érdemes megfontolni.
A Mátrai Erőmű kapcsán pedig szeretném azt kiemelni, hogy a Mátrai Erőmű átalakítása nélkül beszélhetünk megújuló energiák elterjedéséről és különböző megoldásokról, azonban maga a Mátrai Erőmű a hazai szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért felelős. Így anélkül, hogy valamit a Mátrai Erőművel csinálnánk, nem beszélhetünk igazán komolyan klímasemlegességi célok eléréséről. A kormányzati szándékok szerint szeretnénk átalakítani a Mátrai Erőmű technológiáját egy sokkal környezetkímélőbb technológiára.
Ellátásbiztonsági szempontból is nagyon fontos, hogy a Mátrai Erőmű termelése fennmaradjon, ugyanis az északkeleti országrészben ez az egyedüli nagy erőmű, amely az ellátásbiztonságot biztosítja; illetve még Budapesten is okozhatna ellátásbiztonsági problémát, ha a Mátrai Erőmű működése megszűnne. Úgyhogy mi azt tervezzük, hogy sokkal modernebb gáztüzelési technológiára állítanánk át a Mátrai Erőművet, illetve mellé tennénk még olyan egyéb innovatív megújuló technológiákat, amelyek biztosíthatják a diverzifikált villamosenergia-termelést.
Tovább haladnék a kérdésekkel. Keresztes képviselő úr szintén az atomenergia kapcsán jelezte aggályait, és itt felmerült a Paksi Atomerőmű kapacitásának hosszú távú fenntartása. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon-nagyon fontos projekt annak érdekében, hogy a 2050-es klímavédelmi célokat tudjuk teljesíteni.
A késés kapcsán azért szeretném azt is megerősíteni, hogy egy nagyon alapos uniós vizsgálat alá volt vonva az egész projekt jóváhagyása, és minden uniós előírásnak megfeleltünk, az összes uniós jóváhagyást megkaptuk. Emiatt is van az részben, hogy késik a projekt, ugyanis nagyon alaposan vizsgálódott az Európai Unió. Viszont én azt gondolom, hogy ez önök számára is kellő biztosítékot kell hogy jelentsen, hogy tényleg még maga az Európai Unió is többéves vizsgálat után azt mondta, hogy ez a projekt uniós jogi szempontból rendben van.
Felmerült továbbá a szélerőművek kérdésköre, itt egy inspiratív vitát hallhattunk erről. Én azt gondolom a szélerőművek kapcsán, hogy Magyarország sokkal rosszabb adottságokkal rendelkezik regionális összehasonlításban a szomszédos országokhoz képest, szerencsére a magyar energiamix és a villamosenergia-mix megválasztása teljes mértékben nemzeti kompetencia. Én azt gondolom, hogy a napelemek elterjedésével biztosítani fogjuk tudni azt, hogy a nukleáris kapacitás mellett egy nagyon-nagyon jelentős megújulóenergia-kapacitás is kiépülhessen. Ahogy mondtam, a jelenlegi termelés 40 százalékát biztosítja a nukleáris energia, ezt hosszú távon is fenntartjuk, de emellett még ahhoz, hogy a 90 százalékos célt el tudjuk érni 2030-ra, még mindig van egy 50 százalékos hiány, amelyet a megújuló energiák elterjesztésével szeretnénk majd betölteni. Én úgy gondolom, hogy a két technológia nagyon jól meg fog egymás mellett férni, mind a kettőre szükség lesz. És a kettőnek nagyon eltérő karakterisztikája is van ellátásbiztonsági szempontból, úgyhogy én azt gondolom, hogy a kettő nagyon szépen ki fogja tudni egymást egészíteni.
A hosszú távú nukleárishulladék-tárolás kapcsán: igen, ez egy nemzetközi kihívás. Itt azért több projekt is, amit képviselő úr is említett, például Finnországban azért egy előrehaladott stádiumot elért. Hazánkban a nemzeti tervben foglalkozunk ezzel a kérdéskörrel, és egyelőre még nem született meg a végleges döntés, hogy hol és milyen paraméterekkel kezdjünk neki ennek a munkának. Én úgy gondolom, hogy a nukleáris biztonság szempontja itt mindenekfölött van, és alapvetően egy olyan megoldást fogunk preferálni, ahol teljes mértékben kizárható, hogy nukleáris kockázat álljon fenn.
A további hozzászólások kapcsán még: azt szeretném azért cáfolni, hogy napenergia kapcsán itt csak zöldmezős beruházásokban gondolkodunk. Itt mi is nagyon fontosnak tartjuk például a termőföldek védelmét, és szeretnénk azt a jövőben biztosítani, hogy ne értékes termőföldektől vegyük el a területet. És ahogy a mostani előterjesztésünkben is szerepel, a közintézményekre is szeretnénk jelentős napelemeket telepíteni, és emellett, ahogy már említettem, a lakosság számára egy széles körű programot fogunk kidolgozni.
Azt gondolom, hogy megpróbáltam az összes kérdésre válaszolni, és köszönöm szépen a részletes hozzászólásokat a képviselő hölgyek és urak részéről. (Taps a kormánypárti, szórványos taps az ellenzéki padsorokból.)
