BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Mielőtt rátérnék a javaslatra, azért érdekes volt Nacsa Lőrinc felszólalását hallgatni azok után, hogy a héten az állami tulajdonú egyetemeinket hogyan szervezték ki alapítványokba.
A javaslat célja az állami vagyonkezelés rendszerének ismételt megreformálása, jelen esetben a cél egy újabb állami vagyonkezelő létrehozása, melynek feladata a kis értékű, ellenben nagyszámú, gyakran nehezen értékesíthető ingóság kezelése, az előterjesztő szavaival élve: a portfólió tisztázása. Ezért létrejön a Maradványvagyon-hasznosító Zárkörűen Működő Részvénytársaság, a TLA Vagyonkezelő és -hasznosító Zrt. átalakulásával. Ez a vagyonkezelő lényegesen egyszerűbb szabályok mentén járhat el a kis értékű vagyonelemek értékesítésekor. Mindez értelemszerűen együtt jár az általános állami vagyonkezelő, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. átalakulásával is, hiszen ezeket a feladatokat eddig ez a társaság látta el.
A javaslat fontos változtatása, hogy az állami vagyonról szóló törvénybe is beemelésre kerül az úgynevezett kivezetésre szánt állami vagyon fogalma. Az MNV ebbe a körbe tartozó vagyonelemek átruházásával, illetve átmeneti jellegű hasznosításával kapcsolatos feladatokat látja el. A kormány szerint nagyobb rugalmasságot, a piaci verseny keretei közötti értékesítés sikertelensége esetén alternatív, a mielőbbi kivezetést támogató megoldásokat kínál, kevesebb adminisztráció és értékesítést korlátozó eljárási szabály mellett. Ilyen vagyon lehet az örökölt vagyon mellett a jármű, illetve amelynek értéke az 1, illetve 25 millió forintot nem haladja meg. Kormánypárti felszólalók és államtitkár úr is elmondta, hogy kis értékű vagyonról beszélünk, de ahogy államtitkár úr is elmondta, ez éves szinten megközelíti a 4 milliárd forintos vagyonelemet. Ha összeadogatjuk, 3,5 milliárd forint ingatlan vagyon, ha jól értettem, 400 millió eszköz- és 140 millió forintos cégvagyonról beszélünk. Tehát kimondhatjuk, ha ezeket a vagyonelemeket összeadjuk, akkor már nem kis értékről beszélünk, hanem éves szinten 4 milliárd forintos vagyon átadására kerül sor.
Nagyon érdekes volt államtitkár úr indoklása, mivel többször említette az Alaptörvényre hivatkozva, hogy a kormánynak meg kell védenie az állami vagyont, és gyarapítani kell. Na, a héten azt látjuk, hogy pontosan az ellenkezőjét végzi most el a kormány, folyamatosan kiszervezi a nagy értékű vagyonokat, a mai napon meg hozzálátunk a kis értékű vagyonelemek kiszervezéséhez.
A kivezetésre szánt vagyon körébe tartoznak az állam törvényes öröklése - vagyis amikor nincs örökös - útján megszerzett vagyonelemek, követelések, valamint az államot megillető, köztartozásból eredő követelés fejében átvett vagyonelemek, figyelemmel arra, hogy mindkét esetben nem szándékolt, kényszerű tulajdonszerzés útján jut az állam különféle vagyonelemekhez, illetve bizonyos esetekben pusztán követelésekhez. Ezek jellemzően nem nagy értékű és az állam - ahogy azt az előterjesztő minősíti - stratégiai feladataihoz nem szükséges vagyonelemek, illetve a követelések érvényesítése, sikere csekély mértékű.
Itt már többször elhangzott, hogy a helyi önkormányzatoknak, egyházi jogi személyeknek és karitatív tevékenységet folytató civil szervezeteknek fogja átadni ingyenesen az állam ezeket a kis értékű vagyonelemeket. Itt engedje meg, Nacsa Lőrinc képviselőtársam, hogy hadd mondjam el, hogy az elmúlt tíz évben azért láttuk azokat a folyamatokat, hogy milyen civil szervezeteknek, milyen egyházaknak és milyen önkormányzatoknak nyújtott a kormány támogatást, és eléggé le van szűkítve ez a kör, ha így mondhatjuk, hogy kiknek juttattak ingyenesen az állami vagyonból részesedést.
Az állami vagyonkezelés rendszerének ismételt, immáron sokadik átalakítása több kérdést is felvet. A legfontosabb, hogy miért van szükség ehhez az új társaság létrehozására, illetve alakítására. Ezzel megint csak duplázódik a szervezet, ami a működési költségek megemelkedéséhez fog vezetni. Azért 2010-ben a kormányzást úgy vette át az Orbán-kormány, hogy az első bejelentései között az szerepelt, hogy csökkenteni fogják a bürokráciát, és csökkenteni fogják az állami apparátust; az volt az indoklás, hogy azért van kevesebb minisztérium, azért lesz kevesebb képviselő a parlamentben, mivel csökkentik magának az államnak a fenntartását. Ehhez képest mérhetetlen módon megnőtt az államtitkárok száma, a miniszteri megbízottak, a helyettes államtitkárok száma, már lassan nyomon követni nem lehet, hogy mikor kiket neveznek ki, és mondhatjuk azt, hogy többszörösére nőtt az állam fenntartása a 2010 előtti időszakhoz képest. Ezért is mondjuk azt, hogy felesleges egy újabb szervezetet létrehozni.
Államtitkár úr nem beszélt arról a nem elhanyagolható módosításról sem, hasonlóan fontos kérdés, hogy Domokos Lászlónak hirtelen miért lesz szüksége egy újabb alelnökre. Jelenleg az Állami Számvevőszéknek egy alelnöke van, a javaslat ezt kettőre kívánja emelni. Domokos 12 éves megbízatása egyébként 2022 nyarán jár le.
A kormány vagyonkezelése nem jelentett mást, mint ezermilliárdos közvagyonnak a fideszes politikusokkal, oligarchákkal telepakolt, kuratóriumokkal jellemezhető, magánalapítványokkal való kiszervezése. Itt, engedje meg, képviselőtársam, hogy azt is elmondjuk, hogy mondjuk, a Debreceni Egyetem fenntartására létrehozott alapítványnak több mint 300 ingatlant fognak átadni ingyenesen. A MOL alapítványának több mint 5 százalékos részvénycsomagot fognak a magánalapítvány részére átadni az állami tulajdonból. Több mint százmilliárd forintos részvénycsomagnak az átadásáról beszélünk! Úgyhogy, képviselő úr, nem tudom, hogy nem volt itt ön az elmúlt hetekben a parlamenti vitákban, vagy nem olvasta el az önök által benyújtott törvényeket? Bár itt, engedjék meg, hogy tegyek egy javaslatot, hogy Semjén Zsoltnak adjanak már altatót, hogy tudjon nyugodtan aludni éjszaka, mert azt látjuk, ha nem alszik, akkor rettenetes törvényeket tud éjfél előtt benyújtani a parlament informatikai rendszerében. És lehet, hogy jobb lenne, ha nyugodtan tudna aludni, mert akkor az állampolgároknak sem ártanának annyit. Úgyhogy feltételezem, hogy az elmúlt hetekben képviselő úr nem olvasta el ezeket a törvényeket, és nem is tudja, hogy ezek a törvények miről szólnak, hogy mekkora állami vagyonokat juttatnak ki Fideszhez köthető kuratóriumok, alapítványok tulajdonába.
Államtitkár úr, remélem, hogy megmagyarázza, igaz, hogy arra hivatkoznak az Állami Számvevőszék bővítésénél, hogy külföldi példák igazolják, hogy több helyettese is lehet, és erre hivatkozva fogják bővíteni ennek a hivatalnak a létszámát, hogy eddig nem volt erre szükség, a választások előtt egy évvel ezt is módosítjuk.
Pontosan az indoklásban azt mondta államtitkár úr is, hogy most került oda a folyamat, hogy rájöttek, meg kell könnyíteni, hogy az éves szinten közel 4 milliárd forintos állami vagyonhoz önkormányzatok, egyházak, egyházi jogi személyek és karitatív civil szervezetek sokkal könnyebben juthassanak hozzá. Én nem tudom, ha eddig nem kapkodtak, elmúlt tíz év, és eddig ez nem volt fontos, akkor miért itt a választások előtt döntünk úgy vagy döntenek önök úgy, hogy újabb évi 4 milliárd forint kiszervezésének a megkönnyítését teszik lehetővé ezzel a törvényjavaslattal.
Ha nem látnánk ezt az elmúlt tíz-tizenegy évet, hogy mi zajlott az elmúlt években, akkor még feltételezhetnénk azt, hogy jó szándékkal hozzák létre ezt a törvényt. Értjük magát a célt, értjük azt is, hogy hogyan szeretnék megvalósítani, csak az elmúlt években nem azt láttuk, hogy a jó szándék, és a gondoskodó állam és az állam jó gazda szerepét látnák el, hanem azt látjuk, hogy a nagy értékű állami vagyon kiszervezése után - megismétlem önmagam - most a kis értékű állami vagyonoknak a gyors kiszervezése zajlik ezzel a törvénymódosítással.
(10.00)
Remélem, államtitkár úr meg fog nyugtatni, hogy nem ez történik. Remélem, hogy választ fogok kapni a kérdéseimre, és így, ilyen körülmények között megfontolandó a Magyar Szocialista Párt részéről, hogy vagy tartózkodunk, vagy nemmel fogunk szavazni. Köszönöm szépen, elnök úr.
