DR. FÓNAGY JÁNOS,
DR. FÓNAGY JÁNOS,
DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről szóló törvényjavaslat célja az észszerű, célhoz kötött, hatékony és költségtakarékos állami vagyongazdálkodás megteremtése, megerősítése érdekében szükséges törvényi szintű szabályok megalkotása.
A módosítás eredményeképp a magyar állam a tulajdonában és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosijog-gyakorlása alatt álló állami vagyon köre és kezelésének rendszere átalakításra kerül. A fenntartható vagyongazdálkodás megteremtésével az MNV vagyongazdálkodási feladatainak középpontjába a stratégiai állami vagyonkezelés kerül.
Tisztelt Ház! Az állami tulajdonban lévő vagyonelemek megőrzésére és gyarapítására vonatkozó alaptörvényi és sarkalatos törvényi szinten rögzített követelmények mellett szükséges kitűzni azokat a célokat és meghatározni azokat az eljárásokat is, amelyek lehetővé teszik a már állami tulajdonban lévő, valamint az újonnan állami tulajdonba kerülő vagyonelemek rendszerezését, szétválasztását, illetve az államivagyon-portfólió hatékony és fenntartható kezelését.
A legtöbb esetben a vagyonelemek állami tulajdonba kerülése szándékos, tudatos döntés eredménye. Az ilyen módon beáramló vagyonelemeket stratégiai vagyonnak tekinthetjük, mivel a közérdek indokolja azok tulajdonjogának megszerzését, ágazati stratégiai célok, állami beruházások megvalósítása vagy konkrét közfeladat ellátása érdekében. A vagyonelem állami tulajdonba kerülésének jogcíme ezen esetekben általában adásvétel, csere vagy kisajátítás.
A stratégiai vagyonszerzés mellett azonban nagy számban, darabszámát tekintve a fenti három tulajdonszerzési jogcímen való vagyonszerzést sokszorosan meghaladó mennyiségben kerülnek jogszabályi előírások alapján az állam tulajdonába és jelenleg az MNV Zrt. közvetlen kezelésébe olyan vagyonelemek, amelyek megszerzéséhez nem kapcsolódik kifejezett állami szándék, vagyis a tulajdonszerzésben az állam nem is érdekelt.
A nem szándékolt tulajdonszerzés jellemzően a szükségképpeni törvényes öröklés és a köztartozás fejében történő átvétel útján bekerülő vagyonelemek a közfeladatok ellátásába nem vonhatók be. Ezen vagyontárgyak piaci módon kevésbé vagy egyáltalában nem hasznosíthatóak, jelentős részük értékesítési úton felvevőpiaccal nem rendelkezik, ezért az ingyenes átadás lehetőségét indokolt biztosítani a helyi önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek részére a köz érdekében ellátandó feladataik segítéséhez.
2018-2020 között az állam évente átlagosan 2416 darab ingatlant örökölt 3,5 milliárd forint értékben, 28 495 darab ingóságot mintegy 400 millió forint értékben, valamint 83 darab gazdasági társaságot 140 millió forintos összértékkel. Ezen nagyszámú, de kis értékű vagyonelemek kezelése az állami vagyongazdálkodás folyamatában aránytalanul sok erőforrást köt le. Az önök előtt fekvő javaslat célja az ezeknek a közfeladatoknak az ellátásához nem szükséges, nem alkalmas, kis értékű, piacilag kevésbé hasznosítható vagyonelemekre vonatkozó differenciált szabályrendszer kialakítása.
A törvényjavaslat alapján a jövőben a nem szándékolt állami vagyonszerzés útján állami tulajdonba kerülő vagyonelemek nem kerülnek be az MNV Zrt. általános vagyongazdálkodási folyamataiba. A törvényjavaslat ennek érdekében javaslatot tesz a kizárólag nem stratégiai vagyonelemek ideiglenes kezelésével és kivezetésével foglalkozó szervezet, a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. főszabály szerinti tulajdonosijog-gyakorlói kijelölésére.
A szabályozás célja emellett jelenleg már az MNV által kezelt, stratégiainak nem minősíthető, kisebb értékű és gazdasági értékét tekintve csekély jelentőségű vagyontárgyak átirányítása az MNV Zrt.-től a Maradványvagyon-hasznosító Zrt.-hez. Ehhez szükséges, hogy a stratégiai vagyon kezelését ellátó MNV Zrt. és a kivezetésre szánt vagyont kezelő Maradványvagyon-hasznosító Zrt. között kialakításra kerüljön a vagyonelemek kétirányú átadását biztosító hatékony, az állami vagyonról szóló törvény jelenlegi szabályai által kínált lehetőségekhez képest gyorsabb elektronikus eljárás.
A szabályozás kiemelt jelentőségű elemének tekinthető emellett a nem stratégiai vagyon hatékony kivezetése érdekében szükséges gyors és egyszerűsített eljárások jogrendbe illesztése.
Mindezekre figyelemmel a törvényjavaslat a fenntartható vagyongazdálkodás megteremtése szándékával módosítja és kiegészíti a nemzeti vagyonról szóló törvényt, és az állami vagyonról szóló törvény szabályait a kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyonelemeknek az állami vagyon köréből társadalmilag hasznos módon történő kivezetését elősegítő szabályokkal.
A stratégiai állami vagyonkezelés fókuszba állítása érdekében a törvényjavaslat főbb szabályozási elemei közé tartoznak a vagyon minősítésére vonatkozó szabályok, melyek alapján szétválasztható lesz a jövőben, hogy mi minősül stratégiai és mi minősül kivezetésre szánt állami vagyonnak. Hangsúlyozni kell, hogy a kivezetésre szánt állami vagyon az MNV Zrt. közvetlen kezelésében lévő vagyonelemeknek számszerű darabszámát tekintve ugyan nagyobb részét képezi, ugyanakkor a stratégiai, tehát az állami feladatellátáshoz szükséges vagy jövedelemtermelő vagyonhoz képest elenyészően alacsony értéket képvisel.
(9.10)
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a nemzeti vagyonról szóló törvény módosításával a kivezetésre szánt vagyon fogalmának meghatározásával helyezi el az állami tulajdonban és az MNV Zrt. tulajdonosijog-gyakorlása alatt álló, stratégiainak nem minősülő, releváns gazdasági bevételteremtő képességgel nem rendelkező vagyonelemeket a nemzeti vagyon fogalmi körében. A módosító rendelkezések a kivezetésre szánt vagyonelemekkel történő gazdálkodásra vonatkozó speciális alapelvi szabályokat tartalmaznak, így már a törvény preambulumában is megjelenik a célszerű, eredményes és fenntartható vagyongazdálkodás mint követelmény. A törvényjavaslat az új fogalom bevezetésére figyelemmel az üzleti vagyon fogalmát is módosítja. A fentieken túl a kivezetésre szánt állami vagyon hasznosítására, ingyenes tulajdonba adására vonatkozóan jelennek meg új, a vagyon jellegét figyelembe vevő speciális szabályok, például a használatba adás lehetséges időtartama rövidebb időtartamban kerül meghatározásra, továbbá a célhoz kötött hasznosítás, illetve az elidegenítési tilalom korlátja alóli kivételi szabály jelenik meg a kivezetésre szánt állami vagyon ingyenes átruházása vonatkozásában.
A törvényjavaslatnak az állami vagyonról szóló törvény módosítására vonatkozó rendelkezései az állami vagyon részét képező új kategória, a kivezetésre szánt állami vagyonelemekkel való gazdálkodás szervezeti és szabályozási alapjait határozzák meg. A szervezeti szabályok közül kiemelendők a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. tulajdonosijog-gyakorlói kijelölését, jogállását s működésének keretét megállapító rendelkezések. A kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó szabályokat külön fejezetben rögzítjük.
A Maradványvagyon-hasznosító Zrt. a kivezetésre szánt állami vagyon típusára, jellegére, fizikai állapotára, valamint a piaci viszonyokra, továbbá a vagyongazdálkodási követelményekre figyelemmel rugalmasan dönthet a vagyontárgy állami tulajdonból való kivezetésének módjáról, betartva az állami vagyonra vonatkozó alapvető garanciális szabályokat. Az értékesítés mellett a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. jogosult a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogát - értékhatárra tekintet nélkül - ingyenesen átruházni a helyi önkormányzat, egyház, egyházi jogi személy és karitatív tevékenységet folytató civil szervezet részére, továbbá meghatározott nyilvántartási érték alatt ingyenesen adhatja át speciális esetekben az önmagában, önállóan nem hasznosítható vagyonelemek tulajdonjogát a törvényben meghatározott, az adott vagyonelemmel objektíven vizsgálható módon kapcsolatban álló kedvezményezettek részére.
A szabályozás a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó gazdasági társaságok működése során az állam átmeneti tulajdonosi helyzetére tekintettel mentesítést ad azok alól a jellemzően többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaságokra vonatkozó kötelezettségek alól - ilyen például a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerének kialakítása -, melyek célja ténylegesen nem egyeztethető össze a kivezetésre szánt vagyoni körbe tartozó vagyonelemek rendeltetésével, és jellemzően jelentős adminisztrációs terhet, magas költséget és többleterőforrás-ráfordítást igényelnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó társasági részesedéseket érintően a törvényjavaslat módosítja továbbá a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényt, valamint a hagyatéki eljárásról szóló törvény egyes rendelkezéseit. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy ha adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örököl, és az állam öröklését követően indul a Cstv. hatálya alá tartozó valamely eljárás az adóssal szemben, akkor az ilyen adós szervezet csődeljárásában vagy felszámolási eljárásának megindításával összefüggésben vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként és felszámolóként az állami felszámoló járjon el. Az állami felszámoló közreműködésének előírása állami vagyonvédelmi szempontból és közérdekből indokolt ezekben az esetekben, s az egyéb érdekeltek számára sem jelent hátrányt, hiszen az állami felszámoló működése kapcsán is érvényesülnek a felszámolókra vonatkozó irányadó garanciális szabályok.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy a tulajdonosijog-gyakorló a cégbíróság intézkedését kérje, ha az állam társasági részesedést örökölt, és ezzel összefüggésben az állami tulajdonba került részesedés vagy a társaság jövőbeli helyzetének rendezésére a legfőbb szerv összehívását kezdeményezte, de a legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése nem történik meg. Amennyiben az állami örökléssel érintett társaság működésképtelen, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indíthat közérdekből. Az állam öröklésére tekintettel indokolt, hogy ilyen eljárásokban felügyelőbiztosként az állami felszámoló kerüljön kijelölésre, úgyszintén indokolt biztosítani, hogy az állami örökléssel érintett társaságok végelszámolójaként a Cstv. szerinti állami felszámoló is eljárhasson.
A hagyatéki eljárásról szóló törvény módosításával a törvényjavaslat garanciális szabályokat vezet be az örökléssel érintett gazdasági társaságok működőképességének megőrzése és vagyonának védelme érdekében. Ezek alapján, ha más törvényes örökös hiányában várhatóan az állam örököl társasági részesedést, az érintett társaság esetében ügygondnokként az állam képviseletében eljáró tulajdonosijog-gyakorló lesz kirendelhető, ha ezt maga kezdeményezi, vagy más kérelmére indult biztosítási intézkedés esetén az ügygondnokként történő kirendeléssel egyetért. Az állam nevében eljáró tulajdonosijog-gyakorló szervezet ügygondnokként korlátozott jogkörrel ugyan, de már az örökösi minőség jogerős megállapítása előtt támogatni tudja az érintett társaság működtetését, valamint mint a tagsági jogok várományosa tulajdonosi felügyeletet is gyakorolhatna felette.
A törvényjavaslat alapján a közjegyzőnek minden esetben értesítenie kell majd a cégbíróságot, ha az állam - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - gazdasági társaságban bármilyen mértékű társasági részesedést örököl.
A törvényjavaslat az elmondottakon túl számos egyéb törvény módosítására is javaslatot tesz annak érdekében, hogy a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai ellátása során a Maradványvagyon-hasznosító Zrt.-t az MNV Zrt.-vel azonos jogosítványok illessék meg.
(9.20)
Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat az előzőeken túlmenően módosítja a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt. Tekintettel arra, hogy az integráció működése mára megszilárdult, a törvényjavaslat alapján az integrációs szervezet közgyűlése határozhat úgy, hogy mellőzi azon rendelkezések alkalmazását, amelyek az integrációs szervezet és az integrációs üzleti irányító szervezet részvételét biztosítják az integrációs szervezet tagjának legfőbb szerve, az igazgatóság és a felügyelőbizottság ülésén.
A törvényjavaslat önálló rendelkezésben jelöli ki a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot az állami tulajdonban és már jelenleg is a társaság birtokában vagy üzemeltetésében álló ingóságok vagyonkezelőjeként.
A vagyonkezelői kijelölés mellett a törvényjavaslat speciális jogosítványokkal ruházza fel a társaságot. A közfeladat ellátásához már nem szükséges, a technológiai fejlődés gyorsaságára figyelemmel az ezzel arányosan avuló vagyonelemek tekintetében biztosítja, hogy azokat a társaság önállóan értékesítse, felajánlja karitatív célokra, illetve selejtezze. Az értékesítésből származó bevételeket a társaság kizárólag az állami vagyon gyarapítására, új eszközök beszerzésére fordíthatja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján kérem, hogy a T/15995. számú törvényjavaslatot megvitatni, a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a türelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)
