NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mélyen sajnálom, hogy Z. Kárpát képviselőtársam félreértette a törvény szövegét, a törvény szándékát és a kormány szándékát. Senki nem mondta, hogy az állam nem lehet jó gazda. Sőt, az elmúlt 11 évben bizonyította be a Fidesz-KDNP-kormány, hogy az állam lehet jó gazda, hiszen a 2010-es állapothoz képest másfélszeresére növeltük az állam vagyonát.
Ön is pontosan tudja, hogy ingatlanokban, céges részesedésben, technológiában, gépekben, sok mindenben mekkorát nőtt az állami vagyon 2010 óta. Tisztelt képviselő úr, van különbség, itt spontán meg felgyorsított privatizációról beszél, de tegyünk már különbséget, tisztelt képviselő úr, a két eseménysor között; tehát aközött, hogy Gyurcsány Ferenc az éves másfél milliárdos bevétellel rendelkező Dunaferrt eladja 110 millió forintért, ezt hívják rablóprivatizációnak, és aközött, hogy egy egyházi iskola által használt ingatlant, amely állami tulajdonban van és egyébként hosszú évtizedek óta az az egyházi iskola abban az épületben működik, megkapja a fenntartó szerzetesrend, egyházmegye, egyház. Ne mondja már nekem, tisztelt képviselő úr, hogy ezek az események, ez a két dolog összehasonlítható lenne!
2002 és 2010 között 192, többségében nyereséges állami céget adott el a Gyurcsány-kormány, többségében nyereséges cégeket áron alul. Az volt a rablóprivatizáció, tisztelt képviselő úr, akkor árusították ki a családi ezüstöt mint a magyar állam vagyonát. Már a héten miniszterelnök úr is szóba hozta például a MOL-részvénypakettet, de mondhatnánk a vízműveket, a repteret, nagyon sok mindent fel lehetne itt sorolni, tisztelt képviselő úr, hogy stratégiai, nemzetbiztonsági ágazatokba tartozó állami cégeket hogyan privatizáltak ki haverokhoz, külföldi spekulánsokhoz. Az volt a rablóprivatizáció időszaka.
Ezzel szemben, ami ebben a törvényben van, tisztelt képviselőtársaim, egy teljesen más folyamat. Ön is pontosan tudja, de ha nem tudja, akkor most elmondom önnek, hogy rengeteg pénz, energia, humán erőforrás, idő megy el azzal, hogy az egyébként így-úgy a magyar állam tulajdonába került, használaton kívüli, a közfeladatok ellátásához nem szükséges, kis értékű ingatlanokat fenntartsuk. Egy bezárt vonatállomás bakterháza, a különböző megörökölt, örökös nélküli tanyavilágban lévő ingatlanok, korábbi mezőgazdasági raktárhelyiségek vannak az állam tulajdonában, tisztelt képviselő úr. Ezeknek a kezelése, a fenntartása, akár csak az állagmegóvása óriási költsége az államnak, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek óriási erőforrásokat, emberi erőforrásokat is kell megmozgatni azért, hogy ezt a vagyontömeget valamilyen módon kezelje.
Azt támadja egyébként, hogy teljesen világosan le van írva a törvényjavaslatban, kik kaphatják meg ezt ingyenesen, mert ön itt folyamatosan ajándékozásról meg ingyenességről beszélt: helyi önkormányzat - eddig még az önkormányzatiság nagy szószólói voltak, tisztelt képviselőtársaim -, egyházi jogi személy, ami nem egy valamiféle körülhatárolatlan jogi fogalom, tisztelt képviselő úr, az egy teljesen világos definíció, hogy az egyházi jogi személyek hogyan kaphatják meg az ingatlanokat, illetve karitatív tevékenységet végző szervezetek. E kategóriákba tartozó szervezetek azok, akik ingyenesen megkaphatnak ilyen állami tulajdont. Ha bármelyikkel problémája van, tisztelt képviselő úr, hogy az önkormányzatok, az egyházak vagy a karitatív célokat szolgáló szervezetek ne kaphassák meg, nyugodtan mondja, de azt gondolom, hogy az ugyanúgy a közösség szolgálatában marad, hiszen az önkormányzatok is a közösséget szolgálják.
Felejtsük már el azt a látásmódot, amit önök itt rendszeresen hangoztatnak, hogy az emberek vannak az önkormányzatokért! Nem, az önkormányzatok vannak az emberekért. Az elmúlt egy évben másról sem szóltak az önök felszólalásai, csak arról, hogy hogyan akarják önök feltőkésíteni az önkormányzatokat, meg még több pénzt adni nekik az emberek kárára. Hát, az emberekért van az önkormányzat, nem pedig fordítva. Az egyházak társadalmi munkáját, tudom, a DK rendszeresen támadja és eltagadja, de az egyházak társadalomépítő, közösségszervező, hitéleti, nevelői, oktatási, egészségügyi, szociális tevékenysége a közösség javára folyik. Az, ahogyan Magyarországon a történelmi egyházak működnek, a társadalomba beágyazott módon, egyébként a társadalom hasznára és egyenként minden állampolgár javára, hasznára történik, és kiváló módon látják el a feladataikat.
Vagy akkor a karitatív szervezettel van a probléma, tisztelt képviselőtársaim? Akik a legrászorultabbakat segítik, akik ott vannak a természeti katasztrófáknál, árvizeknél, akik rendszeresen szerveznek gyűjtéseket, akciókat, tűzifával, iskolakezdés támogatásával segítik a rászoruló családokat, most is, a koronavírus-járvány alatti válságban nehéz helyzetbe került családokat segítik meg például, a legtöbbször egyébként ezek is egyházhoz kötődő szervezetek, de nem kizárólagosan. Ott van például a Magyar Vöröskereszt, az ökumenikus szeretetszolgálat, a Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, sorolhatnánk azokat a szervezeteket, amelyek Kárpátaljától kezdve a magyar szegényebb vidékeken keresztül sok olyan célban segítik ezt a társadalmat, ezt a nemzetet, és azt gondolom, mindannyiunk közös érdeke, hogy ezt a munkát megerősítve tudják folytatni.
Az elmúlt években a karitatív szervezeteknek végre sikerült például raktárbázist építeni, végre sikerült az önkéntes hálózatukat megerősíteni, végre sikerült a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácson és a Karitatív Tanácson keresztül elismerni az ő tevékenységüket, amit innen is szeretnék megköszönni, hiszen az elmúlt évben is remekül helytálltak egy nagyon nehéz helyzetben. Azt gondolom, megérdemlik ők, hogy a tevékenységükhöz elengedhetetlen vagy olyan helyen lévő ingatlanokat, ahol ők működnek, megkaphassanak, amire egyébként az államnak nincs szüksége. Itt csak olyan ingatlanokról beszélünk, amelyek az állami közfeladat-ellátáshoz nem szükségesek és egyébként jelenleg csak erőforrásokat emésztenek fel.
Össze tetszett keverni, tisztelt képviselő úr, a címzettet. Csak oda, balra kellett volna fordulni, akik a rablóprivatizáció során a családi ezüst jó nagy részét kiárusították. Azóta a Fidesz-KDNP-kormány csak növelte az állami vagyon tömegét, mert jó gazda gondosságát mutatja az is, hogy portfóliótisztítást szeretnénk elvégezni e törvényjavaslat kapcsán, hogy azoknak az ingatlanoknak, amelyek csak viszik a pénzt és közfeladat nem társul hozzájuk, találjunk egy jobb célt, egy olyan célt, ahol az az ingatlan ki tud teljesedni és olyan célt tud szolgálni, ami a társadalom hasznára van és nem parlagon hever, vagy csak viszi az erőforrásokat és a pénzt.
Azt gondolom, hogy ez egy helyes irány. Értem, hogy most az az irány, hogy az egyházakat, a karitatív szervezeteket támadni kell, de mégiscsak azt gondolom, mivel teljesen világosan definiálja a törvény, hogy kik kaphatják meg ingyenesen, az önök álaggodalmai, az önök vádjai nem állják ki a valóság próbáját. Itt ugyanis nem arról van szó, hogy esztelenül, mértéktelenül az állami vagyon valahogy máshova kerülne. Itt pontosan arról van szó, hogy több figyelem jusson arra az állami, megnövelt vagyontömegre, ami igényli a figyelmet, amivel foglalkozni kell, amivel törődni kell, amit gyarapítani kell, és ne vegye el a figyelmet az, ami máshol jobb célokat tudna szolgálni vagy ami eddig is csak a pénzt vitte el az államtól, de hasznot soha nem hozott.
Ön is biztosan, amikor járja az országot, lát számtalan ilyen épületet, számtalan elhagyatott, sokszor már gazzal benőtt vagy a pusztulás szélén heverő ingatlant, amely egykor jobb sorsra volt érdemes, és egykor fontosabb célokat szolgált, csak a kilencvenes évekbeli privatizáció, aztán a 2004-05-06-os évekbeli privatizáció olyan helyzetbe hozta ezeket a területeket, ezeket az ingatlanokat, hogy mára egy folyamatos állagromlás következik be, és használaton kívül, parlagon hevernek ezek az ingatlanok.
Arra kérem önöket, hogy az önkormányzatok, az egyházak és a karitatív szervezetek társadalmi munkáját támogassák például ezzel a törvényjavaslattal is. Ez a törvényjavaslat szerintem hozzájárul ahhoz, hogy az állam még jobb gazda lehessen. Én teljesen egyetértek abban a mondatban, tisztelt képviselőtársam, önnel, hogy igenis vannak területek, ahol az állam tud jó gazda lenni. 2010 előtt volt az a szemlélet, hogy az állam nem tud jó gazda lenni, ki is mondták egyébként szocialista vezetők, hogy az állam nem jó gazda, ezért szabadulni kell mindentől. Csak hát hogy történt ez a szabadulás? Áron alul, haveroknak és igazából úgy, hogy a magyar embereket csak kár érte. A négyesmetró-ügy, M5-ös, M6-os autópálya építése, 2800 milliárd forint kár érte a magyar államot csak annál a két autópálya-építésnél. Itt van az az eseménysorozat, ahol a rablóprivatizáció megkárosította a magyar embereket. Szerencsére azóta az állam a jó gazda gondosságával jár el, gyarapítja a közvagyont, segíti a közvagyon gyarapodását, és egyébként mellette nagyon helyesen támogatja fontos szervezetek, mint az önkormányzatok vagy az egyházak társadalomépítő, közösségszervező munkáját.
(9.50)
Én ebben nem problémát, hanem értéket látok, és azt gondolom, hogy a helyi önkormányzatokat, az egyházakat és a karitatív szervezeteket minden lehetséges módon támogatnunk kell. Ezért a KDNP-frakció is ezzel a törvényjavaslattal is ezt fogja tenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
