NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel képviselőtársam is csak két-három mondatnyi aktuálpolitikai utalást engedett meg magának, ennyit azért én is megengedek magamnak, a többiben nem az aktuálpolitikával fogok foglalkozni.
Egy politikatörténeti momentum, egy fejlődéstörténet, ahogy képviselőtársam az elmúlt évek heves támadásait, a 2002-2010 közötti kormányok devizahiteles rossz politikáját jellemezte, hiszen én emlékszem, még munkatársként a páholyban ültem, amikor Z. Kárpát Dániel hevesen szidta a Gyurcsány-kormányok rossz politikáját ebben a kérdésben is. Most elintézte annyival, hogy hát, nem a szívéhez legközelebb álló kormányzat, és átugrotta elegánsan azt a röpke nyolc évet, ami például itt a devizahitelezés témában a legtragikusabb nyolc év volt a magyar történelemben. Most csak ennyivel elintézte a képviselő úr. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból. - Z. Kárpát Dániel: A svájci jegybankot is említettem!)
Szeretném, ha a képviselő úr, illetve a pártjának az álláspontja koherens lenne, mert van itt egy javaslata a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról itt a járványhelyzetre, veszélyhelyzetre hivatkozva, hiszen tudjuk, hogy bizonyos korlátozó intézkedések még tovább is velünk fognak maradni, és az ön által tolerálható szintnek nevezett állapotot szeretnénk mindannyian elérni, emellett a pártja folyamatosan arról beszél, ezután következik az a törvényjavaslat, hogy semmi szükség nincsen a veszélyhelyzet meghosszabbítására, és önök nem fogják támogatni a veszélyhelyzet meghosszabbítását. Képviselő úr, ez nagyon fontos, hogy akkor valahogy próbálja meg koherenssé tenni a pártjával az álláspontját, hiszen ön pontosan tudja azt is, hogy 2006-ban baloldali kormányzati szereplők és baloldali közgazdászok azzal érveltek, hogy azért jó, hogy vannak devizahitelek, tisztelt képviselő úr, ezt mondták 2006-ban a baloldali kormányzati szereplők, mert - nem fogja elhinni! - simítják a megszorítások miatt egyébként megzuhanó fogyasztást. Ezt állították, szó szerinti idézet: simítják a megszorítást. 2006 - sehol nem volt válság! Varga képviselő úr ilyenkor rögtön fel szokott ugrani, hogy milyen óriási pénzügyi válság érte Magyarországot 2008-ban. 2006-ban azt mondták, hogy a megszorítások miatt kellenek a devizahitelek, mert simítják a lakossági fogyasztást. Tehát milyen álszent és milyen aljas mondatok ezek a baloldali kormányzati szereplőktől, hiszen pontosan tudjuk, hogy mi történt akkor: a jegybankkal történő kormányharc miatt, a kormány politikai megfontolása miatt szabadjára engedték a devizahitelezést (Varga Zoltán: Ti vezettétek be!), miközben közgazdászok, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete folyamatosan figyelmeztette önöket akkor, hogy óriási baj lesz belőle. A még önök által kinevezett jegybanki vezetés aztán 2011-ben, amikor elkezdtük a devizahitelek felszámolását, mit mondott? Azt mondta, hogy hozzá ne merjünk nyúlni, óva intette a kormányt, hogy hozzányúljon a devizahitelezés kérdéséhez, mert az romba döntheti a piacot. Még 2011-ben is úgy védték ezt a káros konstrukciót, ezt a káros intézményt az önök emberei, offshore lovagok, hogy egészen egyszerűen elképesztő, még akkor is ragaszkodtak ahhoz, hogy maradjon ez a konstrukció, hogy itt legyen velünk, és óva intették a kormányt attól, hogy bármilyen módon is belenyúljon ebbe a kérdésbe.
(11.50)
Pontosan tudjuk, hogy mi vezetett a devizahitelezés ekkora elterjedéséhez: az, hogy 2010 előtt önök gyakorlatilag felszámolták a családtámogatási rendszert. A lakáskedvezmény, a kedvező lakáshitelek, az otthonteremtési kedvezmények, a családi adókedvezmény, a gyes időtartamának lerövidítése, képviselő asszony, ez mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a családokat devizahitelbe hajszolták, amikor a szocpolt vagy a félszocpolt, vagy éppen a kedvező lakáshiteleket önök nemes egyszerűséggel áthúzták, és kivezették a magyar pénzügyi gyakorlatból. Segítség nélkül hagyták az otthonteremtőket, és kockázatos devizahitelbe hajszolták emiatt őket. Ez vezetett oda, hogy sokaknak el kellett veszteniük a lakhatásukat biztosító otthonokat.
2010 után a Fidesz-KDNP-kormány a bajbajutottak megsegítése érdekében számos intézkedést hozott. Lehet egy vita, tisztelt képviselő úr, Z. Kárpát Dániellel rendszeresen vitatkoztunk, vitatkozunk erről: elég volt-e, jó volt-e, de hogy csak a Fidesz-KDNP-kormány hozott az ügyben intézkedéseket, hatékony és gyors intézkedéseket, az egész biztos. Hiszen forintosítással lezártuk a balliberális kormány által elszabadított devizahiteles korszakot, bevezettük az árfolyamgátat, és lehetővé tettük a végtörlesztést, és megtörtént a banki elszámoltatás is.
A forintosítás eredményeképpen 2015-ben a lakossági devizahitelek szinte teljes egészében eltűntek a magyar piacról. 2009-ben 70 százalék felett volt ezek aránya a teljes lakossági hitelállományban, mára ez 1 százalék körülire csökkent. 70 százalék volt a devizahitelek aránya a magyar lakossági hitelállományban 2009-ben, és Bangóné képviselő asszony ilyenkor hangosat sóhajtozott, de akkor nem láttam, hogy tüntetett volna a Kossuth téren azok ellen a káros, családokat sújtó intézkedések ellen, amelyeket az ön elvbarátai itt a parlamentben meghoztak. (Közbeszólások az MSZP és a DK padsoraiból.)
Ezzel az intézkedéssorozattal több mint egymillió család otthonát sikerült egyébként megmenteni. A leginkább bajban lévők megsegítésének eszköze pedig a Nemzeti Eszközkezelő program volt mint egy újabb intézkedés, melynek keretében összességében közel 38 ezer otthont sikerült megvédeni. A Nemzeti Eszközkezelő program segítségével: mintegy 155 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozásától, hogy továbbra is az otthonában maradhatott.
A bérlők többségének helyzete stabilizálódott, az érintettek pedig 2019-ben lehetőséget kaptak arra, hogy újból tulajdonosaivá váljanak a korábbi otthonuknak. A visszavásárolt ingatlanok következtében a Nemzeti Eszközkezelő program ingatlanportfóliója jelentősen csökkent, a program lezárását követően két csoportra vonatkozóan maradtak állami feladatok, illetve ezen két csoport lakhatásának megóvása mentén jelentkezik állami felelősség: egyfelől az otthonukat visszavásároló részletvevők, akik között 22 800 család érintett, másfelől a bérleti szerződést választók, 4620 család.
A mostani törvényjavaslat támogatja a Nemzeti Eszközkezelő program egyes állami feladatainak az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által történő átvállalását, ami mögött egy nagy karitatív szervezet áll, akinek a munkáját, azt gondolom, önök sem tudják kétségbe vonni, és önök sem tudják megtámadni.
Ennek értelmében az MR Közösségi Lakásalap NKft. által ellátandó feladatok közé fog tartozni a szociálislakás-gazdálkodás, a Nemzeti Eszközkezelő programban részt vevő bérlőkért végzett szociális segítő-szolgáltató tevékenység, a Nemzeti Eszközkezelő program részvételi konstrukciójának lebonyolítói, követeléskezelői feladatainak ellátása, valamint a résztvevőkért végzett szociális, segítő, szolgáltató, mentori tevékenység.
A feladatok átvállalására közszolgáltatási szerződés keretében kerül sor. A javaslat alapján 2022. január 1. napján a magyar állam tulajdonában és a TLA Vagyonkezelő és -hasznosító Kft. vagyonkezelésében lévő lakhatási célú ingatlanok az MR Közösségi Lakásalap NKft.-nek a fennálló lakásbérleti jogviszonyokkal terhelten, a fennálló lakásbérleti jogviszonyokból eredő jogosultságok és kötelezettségek átszállásával ingyenesen tulajdonba adhatók.
A javaslatban meghatározásra kerülnek az ingyenes tulajdonszerzés feltételei, továbbá az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy nyilvános határozatban rögzítse az érintett ingatlanokat. A javaslat rögzíti továbbá az átadással és a bérleti jogviszonnyal érintett ingatlanokra vonatkozó részletszabályokat is. A KDNP-frakció támogatni tudja a javaslatot. Köszönöm, elnök úr. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.)
