DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy általában megszoktuk az Igazságügyi Minisztériumtól, mostanában általában mindig salátatörvényeket kapunk.
Amikor elolvastam a címét, akkor gondoltam, hogy itt lényegesen változni fog a bírósági kézbesítési szabály, és erről szól a törvény, aztán valahogy kerestem, kerestem, és alig találtam ezzel kapcsolatos dolgokat, viszont találtam nagyon-nagyon sok mindent benne, egyéb olyan törvénymódosításokat, amelyeknek tulajdonképpen semmi köze ehhez. És mindig el szoktuk mondani, hogy tulajdonképpen a salátatörvénnyel akkor nincsen baj, amikor valóban azonos témakört ölel fel, de legritkábban találkozunk ilyennel az Igazságügyi Minisztérium előterjesztésében ideérkező törvényjavaslatoknál. Ezek általában mindig egymással nem összefüggő, egybeszerkesztett valamik, aminek azért sem örülünk, mert mindig el szoktuk mondani az ezzel kapcsolatos kifogásainkat, hogy nem mindig szokott szakmai lenni minden egyes pontja ezeknek a javaslatoknak, és nagyon gyakran kerül bele elrejtve egy-egy olyan, politikailag elfogadhatatlan módosítás, aminek semmi köze nincsen az adott témához, és ezért bizony ezt erősen kritikai szemmel kell nézni. Már mindig gyanús az, amikor kapunk egy-egy ilyen javaslatot.
És most is egy olyan salátatörvényt kaptunk, amelyikben 26 jogszabály változik, és összefüggést valóban nem nagyon lehet benne találni. Persze, az nagyon szép, amikor megfogalmazza a javaslat előterjesztője a célokat, hogy tulajdonképpen ez a joggyakorlatnak az átültetése a törvénybe, és tulajdonképpen ezzel csak előrelépést szolgálunk. Persze, ezek nagyon szépek, de jó lenne, ha ezeket külön-külön, témakörönként kapnánk meg. Teljesen másként tudnánk hozzáállni egy-egy törvényjavaslathoz.
És sajnos az is egy nagy-nagy probléma, hogy nagyon gyakran, nyilván szándékosan is, olyan jogszabály-módosítások kerülnek bele egy-egy salátatörvénybe, ami az ellenzék számára teljes mértékben elfogadhatatlan, és bizony kellemetlen az, amikor egy akár 80-90 százalékban is jó törvényjavaslatot, ami tényleg előremutató, és valóban a gyakorlati tapasztalatok kapcsán előremutató jellegű jogalkotást kíván gyakorolni, ezt azért nem lehet megszavazni, mert egy-egy olyan politikai bomba van benne elrejtve, ami miatt csak nemmel lehet szavazni egy-egy törvényjavaslat esetén.
De ha megnézzük konkrétan ezt a törvényjavaslatot: mint mondtam, a megfogalmazott célja kifejezetten pozitívnak tűnne: az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai hasznosuljanak, a jogalkalmazásban segítség. Tehát én azt gondolom, nincs olyan országgyűlési frakció, amely ne támogatná az ilyen jellegű beadványokat, és ne akarná a gyakorlati tapasztalatok hasznosulását, ne akarná a jogalkalmazás elősegítését, ezáltal az ügyek intézésének a gyorsulását, és a többi.
De egyet-kettőt ezek közül a javaslatok közül nézzünk meg konkrétan! A közjegyzői álláshelyek áthelyezés útján történő betöltésének szabályai változnak, elég hamar, mert 2021. január 1-jén lépett hatályba az a módosítás, amely most újra módosításra kerül. Ilyenkor az ember nyilván elgondolkodik, hogy miért volt szükség négy hónapra. Nyilván van némi magyarázat, hogy a Covid-helyzetre való tekintettel nem akarták azt, hogy valahol ne lehessen betölteni egy megüresedett álláshelyet. Mindez érthető, csak az ember ezzel kapcsolatban már mindig azon kezd el gondolkodni, hogy vajon nem egy Fidesztől megszokott, személyre szabott jogalkotással állunk-e szemben, hogy valakinek a kinevezése miatt kellett gyorsan, 3-4 hónapra módosítani azt a jogszabályt.
Az a baj, hogy ellenzéki politikusként rögtön ez ugrik be az embernek, mert ezt szoktuk meg a kormány részéről, illetve a kormánypártok részéről, hogy az ilyen jogszabályok általában valamifajta személyre szabott jogalkotás miatt születnek. Aztán, ha az már beteljesült, akkor utána nincs rá szükség, akkor akár ki is vezethetjük.
(19.30)
Nyilván ez elgondolkodtató, de ezt költői kérdésként vetettem fel csak ezzel kapcsolatban.
A bírósági végrehajtás egy következő szakasz, a bírósági végrehajtásról szóló törvény megtiltja a fegyelmi vagy büntetőeljárás miatt hivatalából felfüggesztett végrehajtó alkalmazását másik végrehajtói iroda által. Azt gondolom, hogy ez teljes mértékben támogatható és megszavazandó. Mindig is támogattuk a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről a bírósági végrehajtással kapcsolatos azon módosításokat, amelyek szigorították és egyértelművé tették a rendszert, hiszen nagyon sok olyan visszaélésről hallottunk és szereztünk tudomást, amikor az egyes végrehajtók nem a törvénynek megfelelően jártak el, vagy a törvényi hézagokat kihasználva cselekedtek olyan dolgokat, amelyeket akár elítélendőnek is tartottunk, legalábbis erkölcsileg és sokszor jogilag is. Itt mindenképpen a szigorításokat e tekintetben is fontosnak tartjuk, ugyanígy az is támogatandó, hogy a végrehajtó csak egy járásbíróság mellé kerülhet kinevezésre.
A bírák jogállásáról, javadalmazásáról szóló törvény is módosul két témakörben. Az egyik egy pici kis mulasztást küszöböl ki, amely a két fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetés esetére meghatározza a fegyelmi büntetés hatályát. Ez eddig korábban nem történt meg, tehát ezzel is precízebbé válik a jogszabály, valamint kimondja azt, hogy az egyéb szervezethez beosztott bíró beosztásának megszűnése esetén nem kell pályázatot kiírni, amikor ő egy másik álláshelyre kerül beosztásra. Ezzel kapcsolatban többször fogalmaztuk meg azokat a kritikáinkat, hogy a bírák bíróságon belüli áthelyezésével kapcsolatban kicsit liberalizálni kellene a jelenlegi állapotot, és nem biztos, hogy jó az, ha egy kinevezett bírónak, ha elköltözik egy másik városba, akkor azonos feltételekkel tudott csak pályázni, mint egy akár kívülről vagy bárhonnan pályázó bíró. Tehát ezekben az esetekben nyilván az támogatandó, ha az áthelyezésre bírósági berkeken belül, persze, megfelelő odafigyeléssel, de van rá lehetőség.
A közvetítői tevékenység adminisztrációcsökkentése szintén támogatandó. Aztán egy újabb problémát talált a minisztérium a földeken fennálló osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatban. Nyilván azt tudjuk, hogy az ingatlan-nyilvántartás nem mindig a hatályos állapotot tükrözi, és ez nem az ingatlan-nyilvántartó hibája, hanem nyilván az emberek életéből fakadóan is nagyon sok változás áll be. Ilyen az is, ha elhunyt személyről van szó, ha ezt nem jelentik be, nem történik meg a hagyatéki eljárás, akkor nyilván elhalt személyek neve szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Ez nagyon gyakran nehézségeket okoz akár a bírósági eljárásban, akár az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásban. Ezeket nyilván elő kell segíteni, ebben az esetben póthagyatéki eljárást kell lefolytatni. Itt a 30 napos határidő, amikor a póthagyatékot leltárba veszi jegyző, 60 napra emelkedik. Ez nyilván nem gyorsítani, hanem lassítani fogja ezt az ügymenetet, tehát ebben ugyan a gyorsítást nem látjuk, de nyilván, amennyiben a jegyzőknél ez tényleg olyan nagy számban fordul elő, és tényleg komoly nehézségeket okoz, akkor abban az esetben nyilván elfogadható ez a 30 nappal megnövekedett ügyintézési határidő.
Egy nagy fejezet lenne a polgári törvénykönyv módosítása, de itt csak kis részben történik bármiféle módosítás, és itt is inkább az életbe léptető jogszabály változik, a módosítás célja az uniós jog és a magyar jog összhangjának megteremtése, amire megint nem tudunk mit mondani; nyilván elfogadandó, ha Magyarország az Európai Unió tagja, akkor tudomásul kell venni, hogy az Európai Unió parlamenti és tanácsi irányelvei irányadóak, ez is támogatandó.
Az EU tagállamai közötti polgári jogsegéllyel foglalkozik a továbbiakban a jogszabály. Itt a kommunikáció meggyorsítása a lényeg, a gyakorlati tapasztalat egyértelműen azt mutatja, hogy ezekben a jogsegélyekben sokszor egy-két év alatt nem történik semmilyen előremutató dolog. Gyakorlatilag megrekednek ezek a polgári eljárások, nincsenek meg a megfelelő bizonyítékok, nagyon nehéz őket beszerezni, lassú a jogsegélyszolgálat, nehezen történik meg a fordítás, és a többi, éveket kell várni. Ezzel kapcsolatban mindenfajta gyorsítást csak üdvözölni tudunk, és így ezzel kapcsolatban nagyon bízunk benne, hogy a jövőben az elektronikus úton történő kapcsolattartás is a gyorsítást fogja szolgálni.
Az igazságügyi szakértőkről szóló jogszabály is változik, azonban nagyon kis mértékben, a névjegyzékből való törlés feltételeit gyorsítja, illetve gördülékenyebbé teszi az ez irányú módosításokat.
Egy kicsit nagyobb falat az a módosítási rész, amely több részből áll, amelyet azért kellett belevenni vagy azért kell ezt is figyelembe venni, mert az Egyesült Királyság, tudjuk jól, az Európai Unióból kilépett, ezáltal nagyon sok változás is történik, és ez az igazságügyet is érinti. Itt kisebb terjedelmű változások történnek, amelyek itt több pontban is megfogalmazásra kerültek, azonban ezeket már nem kívánom ismertetni; Völner államtitkár úr részletesen ismertette ezeket a pontokat, amelyek vonatkozásában ezek a módosulások beállnak.
Mindezek alapján amellett, hogy a salátatörvénynek az ilyen módon történő beterjesztésével nem értünk egyet, ez a törvénymódosítás, törvényjavaslat támogatható is lehet. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
