SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ,
SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ,
SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttem szóló ellenzéki képviselő urak és hölgyek nagyon sok olyan kritikát elmondtak, amit én is szerettem volna elmondani, úgyhogy én azokra csak röviden igyekszem kitérni, de meg kell említenem ezeket.
Tényleg úgy kezdődik körülbelül minden második hónapban egy-egy vitánk, hogy arról beszélünk, hogy a kormány elénk letett egy törvénycsomagot, egy salátacsomagot, amiben egymással egyébként össze nem illő törvényeket, egymással nem kapcsolódó törvényeket kér megtárgyalásra és elfogadásra.
Ez akkor is baj lenne szerintem - és ezt többször elmondtuk -, hogyha egyébként netalántán részben összefüggnének, mert igenis, nemcsak a feldolgozása, nemcsak az értelmezése, hanem a helyes kezelése vagy a jó minőségű előkészítése és megtárgyalása is múlik ezen, de most ráadásul egy olyan, talán huszonkettő vagy huszonhat törvényt módosító csomagot találunk itt, amiben egymással abszolút össze nem függő dolgokat kér módosítani a kormány.
Nekem a kedvencem az, hogy a közjegyzőkről szóló törvény után rögtön az 1963-89 között elkövetett, egyes állam- és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvénymódosítás van. Semmi köze nyilván a közjegyzőkhöz az állam- és közrend elleni bűncselekményeknek a törvénymódosítása.
Szóval, sokszor elmondtuk, tisztelt kormányt képviselő államtitkár, meg kormánypárti képviselő urak, hölgyek, most is el kell mondani, hogy ha nincs koherens kapcsolat a különböző javasolt törvénymódosítások között, akkor az egy minőségileg leromlott, rossz anyag. Önmagában megkérdőjelezi, hogy az ilyet szabadna-e így beterjeszteni ide. De itt van. Akkor már kell ehhez viszonyulni.
És hasonló a problémám, illetve nekünk a problémánk a DK-ban, mint amit Gyüre képviselőtársam mondott a felszólalásában, hogy technikájában is azt alkalmazza a kormány most is, korábban is, rendszeresen, hogy a sok-sok-sok egyébként helyes, jó, jó irányba mutató, racionális javaslatot tartalmazó előterjesztés és előterjesztésrész és törvényjavaslat mellett mint kis bonbonokat - csak éppen rossz ízű bonbonokként - belerak a törvényjavaslatba olyan pontokat is és olyan törvények módosítását, ami viszont nem jó, nem helyes, úgy, ahogy van, nem racionális, nem támogatható, vagy legalábbis ahhoz képest nem, mint ahogy a törvényjavaslat többi része.
Tehát itt is ezzel találkozunk. Hosszan tudnám sorolni, és ezt nem üres kifejezésként mondom, tényleg hosszan tudnám sorolni a pozitívumait a törvénycsomagnak, hogy mi az, amit jónak tartunk ezekben a dolgokban. De az a baj, hogy eközben a sok-sok pozitívum mellett, mondjuk, lehet találni három-négy-öt olyan pontot, ami pedig aggályos, ami problémás, ami gondot okoz. És ez mindig fejtörést okoz, őszintén megmondom, hogy melyiket nézzük. Azt, hogy valami, mondjuk, 80-90 százalékban helyes és jó és előremutató, vagy azt a 10 százalékot, ami pedig nehezen elfogadható.
Mivel a pozitívumokból számos van, abból hadd ne hozzak példát. Hadd hozzam a kritikáimat, hadd hozzam azokat a pontokat, amelyekkel gondunk van. Itt vannak apróbbak és nagyobbak is.
Kezdem az apróbbal. Az, hogy az igazságügyi szakértőkről szóló törvénymódosításban a névjegyzékből törölt adatok megőrzésének idejét tíz évről fölemelik húsz évre, az szerintünk aggályos. Nekünk a tíz év is - hogy mondjam? - magyarázatra szoruló szint volt, de az, hogy ezt még meg is duplázzák egy sok szempontból nehezen előre látható húszéves időtartamra, szerintünk ennek semmilyen indoka nincsen, és egyébként a törvény indoklásában sem magyarázza különösebben az előterjesztő, hogy erre miért van szükség.
Aztán szintén apróság - talán megmosolyogtató -, hogy a nemzetközi magánjogról szóló törvénymódosításban arról szól a módosítás vagy az is benne van, miközben ez egy irányelvnek az átültetése vagy nagyrészt, ha jól értem az előterjesztést, hogy a különböző rendszeresített formanyomtatványokat majd telefaxon is el lehet küldeni. 2021-ben én nagyon megnézném, hogy ennek milyen gyakorlati hatása van. Közelíteném a nullához, azt gondolom.
A harmadik problémánk az; és ez már egy súlyosabb, két súlyosabb problémával fogok még foglalkozni. Az első az, hogy az elmúlt, talán fél évben ez a második-harmadik olyan törvénycsomag, amely a végrehajtással foglalkozik, a végrehajtókkal, a bírósági végrehajtást érintő módosításokkal; most is van benne egy ilyen rész. És értem én, hogy az a szándék és az a javaslat, hogy ez legyen egy kicsit áramvonalasabb, és tele van olyan módosítással, hogy hogyan lehet a bírósági végrehajtásban felmerülő vagy esetleg felmerülő akadályokat, problémákat, nehézségeket hogyan lehet gördíteni előre és megjavítani. Mivel mondom, ez már a többedik ilyen ügy, hogy a kormány hozzányúl ehhez a témakörhöz, mindezt Covid idején, amikor nehéz indokot találni egyébként is arra, hogy ilyennel miért foglalkozik, mi az az ügy, mi az a társadalmi igény, ami miatt ilyennel foglalkozik; nem tudunk szabadulni attól a gondolattól, hogy e mögött az van, hogy közeledik június 30-a, a hiteltörlesztési és hitelfelmondási moratóriumnak a záródátuma. Számtalan adat, számtalan tény mutat arra, hogy nagyon komoly tíz- és netalántán százezrek lesznek, akik utána döbbenten fognak szembesülni azzal, hogy megnövekszik a hiteltörlesztő-összeg. Tudjuk azt, hogy a válság komoly százezreket érintett rosszul, tehát vesztették el állásukat vagy kerültek rosszabb anyagi helyzetbe. Ezt onnan tudjuk, hogy van adat arra, hogy a közüzemi és telekommunikációs szolgáltatók felé fennálló tartozások száma és összege is nő. A kkv-szektorban megnőtt a körbetartozás mértéke is, tehát egy gazdasági problémákkal találkozó és egyre nagyobb nehézséget okozó helyzet van az országban, és ez több százezer embert érint.
(19.50)
Ebből nem nehéz levonni azt a következtetést, hogy amikor június 30-a után a hiteltörlesztés moratóriuma megszűnik, akkor a megnövekvő hitel-törlesztőrészletek nagyon sok problémát fognak okozni. Vajon összefügg-e ezzel a helyzettel, ezzel a várható helyzettel, hogy a kormány ezért módosítgatja, áramvonalasítja, mondom, immár talán ebben az évben harmadjára ezt az egész témakört?
És ha igen, akkor azt kell hogy mondjam, hogy én sokkal szívesebben láttam volna egy olyan javaslatot, ami megoldani akarja ezeknek az embereknek a problémáját; nem pedig azt, hogy a bekövetkező dráma és bekövetkező probléma után - amit az jelent, hogy a hiteltörlesztés megnő, és emiatt az emberek jelentős része nehéz anyagi körülmények közé kerül - majd a végrehajtást minél gördülékenyebbé tegyék ebben az esetben. Szerintem ez egy cinikus hozzáállás ehhez a dologhoz, ha van ilyen kormányzati gondolat e mögött a módosítássorozat mögött.
Az utolsó megjegyzésem a javaslathoz szintén egy kicsit elméleti vonalú, hogy a közjegyzőket, illetve a bíróságokat érintő módosítások kapcsán is azt kell mondanom, hogy sokadjára rendszeresen találkozunk ugyanazoknak a törvényeknek az újabb és újabb módosításával, ezeket a területeket, mondjuk azt, hogy ezeket a hivatásrendeket érintő törvényeknek a módosításával. Én csak a tavalyi évet néztem végig, 2020-ban márciusban, júliusban és októberben is volt egy-egy jelentősebb módosító csomag. Mintha úgy emlékeznék, hogy már idén is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel.
Én azt mondom erre, hogy az nem jó, hogyha rendszeresen, néhány havonta ugyanazokhoz a törvényekhez hozzányúlunk újra és újra. Egyfelől azt mutatja, képviselőtársam is mondta előttem, hogy ezeknek a törvényeknek ezek szerint az előkészítése nem volt megfelelő, de már ott tartunk, hogy már a módosító csomagoknak az előkészítése sem volt megfelelő, legalábbis ez szükségképpen felmerül.
A másik probléma ennél elméletibb egy kicsit. Ott, ha az emberek életét azért érintő… - hiszen a közjegyzőkkel ők találkoznak, a bíróságok folyosóin velük találkozunk, az ő ügyeiket intézik a bíróságok, ha rendszeresen, két-három havonta megváltoznak azok a szabályok, amelyek között működnek ezek a szervek, és amelyeket az állampolgárok érzékelnek is, hogy megváltoznak, az nem fokozza a jogbiztonságba vetett hitet. Az azt a kiszámíthatóságot, ami az igazságügyi rendszer működésénél alapvető szükséglet lenne, rontja, vagy egyszerűen nem kiszámítható a rendszer, ebből fakadóan a hatékonyságát is rontja.
Tehát én azt javasolnám tisztelettel a kormánynak, hogy gyűjtsék össze az ilyen típusú javaslatokat, a javaslatok mindig előkészítetten jöjjenek ide, tudom, államtitkár úrra nézek, hogy ez egy nagy igény és nagy elvárás, de az, hogy két-három havonta újra és újra belevágunk ugyanazon törvényeknek a módosításába, lássa be, nem normális, nem jó dolog, szakmailag nem helyes. És mondom, az állampolgároknak, akiket ezek érintenek, sem okoz jó irányú változásba vetett igényt. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.)
