JUHÁSZ HAJNALKA,
JUHÁSZ HAJNALKA,
JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszöntöm, elnök úr, és köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan az államtitkár úr és képviselőtársaim is kitértek arra, ez a törvénymódosítás három irányt céloz meg: egy fogalombővítés, a második vonatkozásban az Európai Bizottság irányába vonatkozó bejelentés, és a harmadik fontos rész pedig a behajtási kötelezettségre irányul. Ez a fogalommeghatározás egy fogalombővülés is egyben, hiszen itt a magyar befektetők külföldi befektetése esetén tisztázza ez a módosítás, hogy a magyar befektetők külföldi befektetésének minősül, ha a befektetést nem egy devizabelföldi gazdálkodó szervezet közvetlenül, hanem a tulajdonában lévő külföldi vállalkozás valósítja meg. Tehát a magyar befektetés csak közvetetten valósul meg.
A módosítással a nemzeti exportstratégiával összhangban a külföldi befektetésekre irányuló finanszírozást és biztosítást a vállalkozók szélesebb köre érheti el.
Az Európai Bizottság irányába vonatkozó bejelentés kapcsán annyit emelnék ki, hogy az uniós állami támogatási szabályok alapján nem minden esetben szükséges az exporthitel biztosításának nem minősülő biztosítás, illetve a vagyonbiztosítás nyújtását bejelenteni az Európai Bizottság részére, például az úgynevezett csoportmentességi rendeletek esetében. Az Exim-törvény ennek megfelelő módosítást és pontosítást tartalmaz, valamint valóban kiemelt része a behajtási kötelezettség. Az Eximbank és a MEHIB a költségvetési lehívásokat követően az államháztartásról szóló törvény előírásai alapján a magyar állam nevében hajtja be a követeléseket a magyar állam javára. A lehívásokat megelőzően pedig a MEHIB kármegelőzési, kárenyhítési lépéseket tesz az adóssal szembeni követelések behajtása érdekében, amelynek a sikeressége esetén a magyar állam készfizető kezességének igénybevétele akár részben, akár egészben elkerülhető.
Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a behajtási kötelezettség teljesítése során sok esetben peres eljárásokra is sor kerül, amely főleg a választottbírósági eljárásoknál tetemes összeget jelent. Előfordulhat, hogy az adóstól nem lehet behajtani még a tőkekövetelést sem, ugyanakkor az Eximbankot és a MEHIB-et jelentős mértékű behajtási, ügyvédi költség terheli, ugyanis a követelésekről nem mondhatnak le, mert az állam ügynökeként kell eljárniuk.
Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítás lehetővé teszi, hogy a központi költségvetés az eredménytelen behajtási tevékenység esetén is hozzájárul a bank és biztosító esetében a felmerült behajtási költségek viseléséhez utólagos elszámolás keretében. Ugyanígy abban az esetben is, ha az Eximbank és a MEHIB sikeres kármegelőzési, kárenyhítési tevékenységnek köszönhetően nem kerül sor az állami kezesség igénybevételére.
Fontosak ezek a módosítások, így a KDNP támogatja a javaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
