VARJU LÁSZLÓ,

Teljes szövegű keresés

VARJU LÁSZLÓ,
VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Akkor kezdjük azzal, hogy visszaigazoljuk és értjük azt, hogy jobboldali képviselőtársak helyett a Fidesz-KDNP állampárti előterjesztésével szemben a jobboldali és a baloldali ellenzék tiltakozik azért, amit önök itt benyújtottak. (Z. Kárpát Dániel: Korrekt!)
Három pontban szeretném ezt a történetet, mondhatnám úgy, hogy ellensúlyozni vagy ellenpontozni, amit önök, képviselőtársaim, illetve előterjesztőként itt előadtak. Az első körben azzal szeretnék foglalkozni, amit az államtitkár úr, illetve képviselő hölgyek mondtak. A második körben az Eximbank kapcsán, mondjuk úgy, hogy képviselőtársaimtól itt hallottuk azokat a szerintünk vitatható, elítélendő gyakorlatot, amire támaszkodva mondanám, hogy eközben pedig miről beszél Szijjártó miniszter úr, miket hirdet, és aztán az következik, amit egyébként képviselőtársaim elmondtak. Harmadsorban pedig ott van maga a törvénytervezet szöveges része, ami, én azt gondolom, sok kívánnivalót hagy maga után.
Tehát akkor kezdjük az első részével, amelyben a képviselő asszony arra utalt, hogy cél az újraindítás és a gazdasági újrafellendítés, ez működjön. Hát akkor, tisztelt képviselő asszony, azt javaslom, hogy csinálják! Ne ezt a törvénytervezetet akarják támogatni, hanem azt, amire Magyarország családjai, dolgozói, munkásai, vállalkozói, munkaadói várnak! Adjanak végre olyan bérkiegészítést, ami arról szól, hogy az embereket nem kell elbocsájtani, adjanak olyan tisztességes nyugdíj-kiegészítést, akár csak egyszer, ami azért van, hogy az emberek ne haljanak éhen és legalább a gyógyszerüket meg tudják venni, adjanak családipótlék-emelést, amiről már tíz éve megfeledkeztek, mindazt, ami összefoglalóan úgy szól, hogy nem a haverokat, hanem egyébként az embereket kell segíteni, már akkor, hogyha egyébként ilyen komolyan gondolják.
Na most, ha ehhez érkezik egy ilyen előterjesztés, amire az államtitkár úr úgy utalt, hogy a piaci igények kielégítésére teszünk javaslatot, akkor, tisztelt államtitkár úr, sorolja már fel, hogy kinek a piaci igényére gondol ekkor! Mert olyan túl sokan nincsenek az eddigi gyakorlatból kiindulva, tehát legalább tudjuk meg mi is, hogy kik azok. Mondhatnék egy példát, hogy akkor, amikor a személyijövedelemadó-törvényt úgy módosítják, hogy a nagyon sok pénzbe kerülő focistáknak adnak személyijövedelemadó-kedvezményt, ott is meg tudjuk nézni, mert összesen néhány ember van, aki így jár, aki egyébként ezt az 500 millió forintot képes igénybe venni.
Szóval, államtitkár úr, árulja már el nekünk, legyen szíves, hogy kinek írták ezt a törvényt, kiről szól, kinek akarnak segíteni! Már csak azért is, hogy a következő kormánynak legyen ismerete arról, hogy igazából mire készültek vagy mit szerettek volna elérni, és akkor most nem kezdem el vitatni, hogy az most helyes vagy nem helyes, alapvetően az eddigi gyakorlatból úgy indulok ki, hogy ezt nehéz lenne elfogadni.
Fontosnak tartják, ahogy az államtitkár úr utalt rá, és majd itt a törvénynél erre ki kell térni, ami közvetett, hogy az adott országban létrehozandó társaság is legyen támogatható.
(11.20)
Ha most belegondolok abba, hogy ezt akár tekinthetjük pénzkimentésnek is, hogy Magyarország állami költségvetése, a magyar adózó polgárok támogatnak egy más országban lévő vállalkozást, ha úgy működik, ha mondhatnánk, remélhetnénk, hogy gazdaságilag jól működik. De ebben a törvényben rögtön benyújtják, hogy azok a követelések, amelyek viszont nem lesznek behajthatók, az mindjárt előrevetíti azt, hogy… Nem tudom, önök milyen eredményességgel számolnak, amikor a tevékenységüket végzik, eddig én őszintén szólva inkább a kockázatok jelentős növekedését látom, nem pedig azt, hogy érdemben megtérülő befektetésekről lenne szó. Mert ha arra gondolok, hogy néhány ilyen befektetést most értékesíteni kellene, akkor, mondjuk úgy, menekülési értéken kívül nehéz lenne abból másként kiszállni, már ha egyáltalán van valaki, aki ebbe hajlandó lenne beszállni.
Másodsorban, mint ahogy említettem, mivel még egy éve sincs annak, hogy az Eximbankra vonatkozó törvényt módosítottuk, és most újra itt van, ezért újra fel kell hívnom a figyelmet, hogy a kormány, tehát a Fidesz-KDNP-állampárt láthatóan mindig a pillanatnyi érdekének megfelelően vagy ide rántja, vagy oda rántja a kormányt, összevissza cselekszik, nem tudja mi történik. Eközben azt hirdeti, mivel ígértem, hogy miniszter urat ideidézzük, úgy érzékeli, hogy „A világjárvány nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is, járvány után pedig semmi sem lesz ugyanúgy, mint előtte volt. Teljesen új verseny indul, új szabályokkal, új szereplőkkel, új pályákon”. Ha jól értem, ezt szeretnék itt megtámasztani, hogy ezek az új szereplők, új pályák megjelenjenek. Ideidézhetnénk a minapi hírt, hogy tényleg új szereplők jönnek, mert megdöbbenve kellett hallanom, hogy Mészáros Lőrinc elvesztett egy közbeszerzési tenderen egy eljárást (Z. Kárpát Dániel: Igen. Skandalum!), és utána persze megtudhattuk, hogy azért, mert a veje lett a nyertes. Így aztán nagyon rácsodálkoztunk a világra, valóban új pályák, új szereplők jönnek az eddigiek alapján.
Viszont miniszter úr egy olyan összefoglaló mondatot mondott, ami alapján abban reménykedtem, hogy ha egy ilyen újabb törvénymódosítással jönnek, veszik a fáradságot arra, hogy elénk teszik a hatásvizsgálatot arra, hogy amit eddig tettek, abból mi következik vagy mi történt. Oké, értem, hogy államtitkár úr azt fogja válaszolni, hogy üzleti titok, név szerint nem lehet felsorolni. Oké, nem sorolja fel - de azért mégiscsak 450 milliárd forintot eltapsoltak az utóbbi időben! Mégiscsak arra került sor, hogy 40 milliárd forint tőkeemelést kellett végrehajtani, hogy az ilyen különböző lépéseket ki tudják fizetni, és a haverokat tudják finanszírozni! Nem akarom ismételni azokat a szereplőket, akiket emlegettek, de a legfrissebb, mégiscsak egyet említsünk, ez a Viresol Mészáros Lőrinc érdekeltségében olcsó hitel mellé ajándékpénzt is kapott önöktől. Hát, hajrá, azért ő ne maradjon ki ebből a dologból.
Összefoglalva, államtitkár úr, azt szeretném kérdezni, hogy mikor kapunk önöktől egy értékelhető áttekintést, amit tekinthetünk vagy remélhetnénk akár hatásvizsgálatnak, és ennek megfelelően az Eximbank tevékenységéről, mondjuk úgy, részletes ismereteink lehetnének. De igazából nem az Excel-tábla az izgalmas, tudja, hogy mi történt, mert az Excel-tábla megvédi önöket a tévedéstől, de azon politikai hibáktól, amikor a Fidesz-KDNP-állampárt a lojális tulajdonosi körökbe tartozó szereplőket finanszírozza, az semmiképpen nem támogatható, nem támogatandó, elítélendő, sőt ilyen szempontból számonkérendő azért, mert ilyen módon teljesen törvénytelen, amit csinálnak, még akkor is, ha jogszabállyal most is éppen igyekeznek törvényesíteni valamilyen folyamatot.
Az elmúlt évben - és ezért is mondom, hogy a tapasztalatokra szükség van - egy hasonló akcióba már beszálltak azzal, hogy a különböző ingatlanalapokba történő befektetési lehetőségeket lehessen jobban kihasználni. Államtitkár úr, mondjon nekünk erről néhány gondolatot, legyen szíves, hogy ez hogy sikerült, meddig jutottak el ebben, ha már erre a közvetlen, ilyen értelemben hatásvizsgálatokra vonatkozó tájékoztatáshoz vagy információkhoz nem juthattunk hozzá!
Végezetül, illetve a befejezéshez közeledve nézzük meg ennek a viszonylag rövid törvénynek azt a két fontos tételét, amelyre önök utaltak, hogy milyen módon kell vagy érdemes önök szerint valakinek lehetőséget adni. Az egyik ilyen, önök is úgy fogalmaznak az indoklásban, hogy az állam ügynökeként eljáró szereplőket önök finanszírozni akarják. Én ezért kérdezem államtitkár urat, hogy ez most mitől lett ennyire fontos azon túlmenően, értem én, hogy ők panaszkodtak sokat, hogy kevés haszon származik abból, amit nekik el kell végezni, és önök ezt most akceptálják, és az állami költségvetésből szeretnék finanszírozni. De bennem újra itt van, hogy ugyanazt a kört, akiket önök eddig is szoktak finanszírozni, most nem hitelezni fognak, hanem olyan szereplőket találtak maguknak, akiket ebben a minőségben ilyen módon kárpótolni akarnak. Ez számomra nem elfogadható törekvés.
Önmagában a fogalmak tisztázása egy érdekes kérdés, de ebből hadd emeljem ki, hogy a cégek külföldre történő befektetési lehetőségeit támogatandó javaslatot önök csak technikai jellegű módosításként kezelik, az előbbiekben elmondottak alapján én ezt egyáltalán nem tekintem annak. Mondhatnám úgy is, hogy a megemelt törzstőke, a tőkeemelések után történik a tőkekimentés, pénzkimentés külföldre. Ne tekintse rosszindulatú megközelítésnek, amit mondok, de azt gondolom, mindannyiunk érdeke a magyar adózó polgárok munkájának eredményeként keletkezett források védelme. A Költségvetési bizottság elnökeként mondhatom, csatlakozva a vállalkozásokkal foglalkozó bizottságunk elnökéhez, bennünket érint ez a legjobban. Ha ez így van, tekintse úgy, hogy mindaz, amit felvetünk, értelemszerűen nemcsak politikai megközelítés, miközben hangsúlyoztam a magam ellenérzéseit, de emellett ott van, hogy mégiscsak van ebben az országban 600 ezer vállalkozás, és annak egy töredéke az, amely képes hozzájutni olyan kedvezményekhez, amit önök biztosítanak.
Értem, hogy megvannak a kedvenc exportra termelő vállalatok, cégek, és őket segíteni kell akár Kínában, hiszen egyértelműen, mondjuk így, az ottani befektetést csak az ottani cégen keresztül lehet megtenni, de úgy tekintem, hogy ez, amit önök javasolnak, nem elég transzparens ahhoz, hogy el lehessen fogadni, és ilyen módon támogatni lehessen. Úgyhogy mind a két pontot, amely a fő témakört jelenti e rövid törvénymódosításban, nem tartom a konzisztenciateremtés érdekében szükséges lépésnek, éppen ezért, azt gondolom, ez elutasítandó. Már csak azért is, mert a jobb- és baloldali ellenzéknek egyaránt fontos, hogy egy igazságos gazdaság jöjjön létre, és ezt az igazságos gazdaságot semmiképpen nem szolgálja az önök által kiváltságosnak megteremtett vagy azzá tett vállalkozások ilyetén való támogatása. Erre mondtunk több példát.
(11.30)
Összefoglalva, azt tudom önnek mondani, hogy erre a törvényjavaslatra nem lehet igent mondani. Bár értem, hogy a Fidesz-KDNP-kormánypártnak erre az állampárti kezdeményezésre szüksége van, hogy a barátokat tudja finanszírozni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem