DR. GYÖRGY ISTVÁN,
DR. GYÖRGY ISTVÁN,
DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! A jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény kihirdetése óta eltelt több mint 20 évben jelentős társadalmi-gazdasági változások történtek, amelyek új elvárásokat támasztanak az ingatlan-nyilvántartás szabályozása tekintetében. Ezen követelményeket a hatályos szabályozás már nem tudja a kor követelményeinek megfelelően kielégíteni, ezért új ingatlan-nyilvántartási törvény és ehhez kapcsolódóan új végrehajtási rendelet megalkotása vált szükségessé.
Az ingatlan-nyilvántartás Magyarország egyik legnagyobb és legjelentősebb vagyonnyilvántartása, amely 19 millió tulajdoni lapon tárolja az országban található földrészletek és egyéb önálló ingatlanok adatait, tulajdonosait, egyéb jelentős jogokat és tényeket. Az ingatlanügyi, telekalakítási, valamint mezőgazdasági igazgatási ágazathoz tartozó földügyi hatósági eljárások közigazgatási jelentősége is kiemelkedő Magyarországon. A jelenlegi átlagos ügy- és ügyfélforgalom 25-30 százaléka és az eljárási költségek több mint 50 százaléka kötődik ezen ágazathoz.
Ugyanakkor az ingatlan-nyilvántartási, a földmérési és térképészeti, valamint a telekalakítási eljárások az elmúlt évtizedekben kialakult módon, hagyományosan, jelenleg papíralapon folynak. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásokat, az abból történő adatszolgáltatásokat támogató informatikai rendszerek a kialakulásuk időszakában kiemelkedő színvonalúak és minőségűek voltak, azonban az elmúlt évtizedek információtechnológiai fejlődése, az állampolgári és nemzetgazdasági igények új követelményeket támasztanak velük szemben. A XXI. században elvárt képesség az elektronikus ügyintézés lehetősége, a különböző elektronikus rendszerek, nyilvántartások közötti adatáramlás lehetőségének megteremtése, felgyorsítása. Nemcsak az informatikai rendszerekkel, hanem a közigazgatás egészével szemben is követelmény az ügyintézés gyorsítása, egyszerűsítése, az ügyfelek és állampolgárok terheinek csökkentése.
Éppen ezért a kormány egyetért azzal, hogy a földügyi hatósági eljárások és így az ingatlan-nyilvántartás fejlesztése megvalósuljon az „E-ingatlan-nyilvántartás” című KÖFOP-projekt végrehajtásával, aminek keretében sor kerül a teljes ingatlan-nyilvántartást támogató informatikai rendszer fejlesztésére. Ennek eredményeképpen az ingatlan-nyilvántartási eljárás teljes mértékben elektronizálttá válik, csökken Magyarországon a földügyi eljárások átfutási ideje és költségszintje, ezáltal nő a magyar gazdaság versenyképessége és az ingatlanforgalom biztonsága.
Tisztelt Országgyűlés! A meghatározott célok mentén folyó műszaki fejlesztéssel párhuzamosan szükség van az ehhez igazodó szabályozási alapok megteremtésére, ami a jogi szabályozási reform révén valósulhat meg. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslat ennek megvalósítását tűzte zászlajára, ami lehetővé teszi, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartás korszerű és versenyképes legyen nemzetközi összehasonlításban is, ezáltal még inkább hozzájáruljon az ország versenyképességének növeléséhez; a papíralapú ügyintézés felváltása, a hatékonyabb és gyorsabb elektronikus ügyintézés; az ingatlan-nyilvántartás összekapcsolható legyen az állam más közhiteles elektronikus nyilvántartásaival, mint például az országos építésügyi nyilvántartással, a cégnyilvántartással, a civil szervezetek nyilvántartásával, a lakcímnyilvántartással, illetve egyéb állami szervezetekkel, például a bíróságokkal, végrehajtókkal, közjegyzőkkel, ahonnan az ingatlan-nyilvántartás adatai automatikusan frissülni tudnak, és biztosított lesz az elektronikus információáramlás és kapcsolattartás, sok esetben automatizált módon.
A hatóságok, bíróságok, más jogosultak részére így könnyű elektronikus hozzáférhetőség és jogosultsági szint kerülhet beállításra. Elérhető, hogy a megyei, illetve a fővárosi kormányhivatalok ingatlanügyi hatósági feladatait támogató rendszer, valamint a térképiadatbázis-kezelő rendszer egységes legyen, továbbá a rendkívüli mennyiségű adatot tartalmazó, értékes és intelligens adatbázis alkalmas legyen adatfeldolgozásra, adatkérésre, az adatbázisból rövid időn belül gazdasági és egyéb adatok, információk, statisztikák lesznek kinyerhetőek.
Tisztelt Ház! Kérem, engedjék meg, hogy a javaslat legjelentősebb új szabályozási elemeit röviden felvázoljam. Az eljárás keretét az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, ismert rövidítése szerint az Ákr. szabályrendszere adja, a szükséges sajátos eljárási szabályok az új ingatlan-nyilvántartási törvénybe vagy annak kormányrendeleti szintű végrehajtási rendeletébe kerülnek. A javaslat kiemelt célja, hogy az ingatlan-nyilvántartásból a lehető legteljesebb körben megismerhető legyen az adott ingatlannal összefüggésben fennálló összes jog és kötelezettség.
Ennek eléréséhez szükség van egyrészt az ingatlan-nyilvántartás és az ingatlanra vonatkozóan vezetett más nyilvántartások párhuzamosságának megszüntetésére is. Hangsúlyozom, hogy a szabályozás nem vonja el az egyes ágazatoktól az ingatlanra vonatkozó szakmai szempontú nyilvántartás vezetését, azonban kötelezővé teszi, hogy az ágazati adatok az egységes ingatlan-nyilvántartásban is megjelenjenek, valamint ehhez kapcsoltan az ingatlan-nyilvántartási adat elsőbbségét és közhitelességét mondja ki.
Másrészt az új koncepció fontos szabályozás- és szemléletváltást jelentő követelménye, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, tények és adatok körét ágazati jogszabály nem, hanem egységesen csak az ingatlan-nyilvántartási szabályozás határozhassa meg.
Harmadrészt az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének erősítése, a forgalombiztonság, valamint az ingatlan-nyilvántartásban bízó harmadik személyek védelmének további támogatása érdekében a javaslat kiindulópontja, hogy az ingatlannal kapcsolatos olyan jog, tény, adat esetén, amely tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak, a jog, valamint a tényen és adaton alapuló jog, illetőleg kötelezettség akkor legyen érvényesíthető, ha a jogot, tényt, adatot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
Az új ingatlan-nyilvántartási törvény egyik legnagyobb horderejű reformjának tekinthető, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban főszabályként az automatikus döntéshozatal szabályai érvényesülnek a jövőben. Az automatikus döntéshozatal tekintetében az Ákr. teremti meg az eljárási kereteket, de a döntéshozatal módját az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény határozza meg. Automatikus döntéshozatal esetében az eljáráshoz szükséges határidő drasztikusan csökkenhet, ezáltal az ingatlan-nyilvántartás naprakészsége jelentősen növekszik.
(14.50)
Megjegyzendő, hogy az Ákr. külön garanciális szabályt tartalmaz az automatikus döntéshozatal tekintetében, ami az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is alkalmazható lesz, a döntést követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten teljes eljárásban bírálja el. Mindez annak érdekében történik, hogy a jogsérelem egységes orvoslása minél hatékonyabban történjen meg, a teljes eljárás iránti kérelem díjmentesen, különleges kivételként akár papíralapon, formai és tartalmi követelmények nélkül is benyújtható lesz.
Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva az elmondottakat, a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslattal a kormány deklaráltan azon elképzelésének megvalósítására törekszik, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartás korszerű, az azt támogató informatikai rendszerek terén nemzetközi viszonylatban is versenyképes legyen, megtartva ugyanakkor az évszázados magyar ingatlanjogi tradíciókat is.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az ismertetett indokok alapján a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
