HÉJJ DÁVID ÁDÁM,
HÉJJ DÁVID ÁDÁM,
HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk fekszik T/15969. számon az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslat, amely teljes egészében egy jogi szabályozási reform.
A jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény hatálybalépése óta eltelt csaknem két évtized alatt, ahogy az államtitkár úr is mondta, rengeteget változott a világ. Olyan jelentős, globális szintű társadalmi és gazdasági változások mentek végbe, amelyek új igényeket támasztanak a jogi szabályozással és az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban. Az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok teljes körű, átfogó revíziója vált tehát szükségessé, ami a közigazgatás fejlesztésével párhuzamosan egyaránt indokolttá tette egy új ingatlan-nyilvántartási törvény és egy új végrehajtási rendelet megalkotását.
Üdvözlendőnek tartom, hogy Magyarország Kormánya döntött a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési operatív program, azaz a KÖFOP keretében az e-ingatlan-nyilvántartás elnevezésű projekt megvalósításáról, amely lehetővé teszi, hogy az ingatlan-nyilvántartást elektronikus adatbázissá fejlessze, az ingatlan-nyilvántartási eljárásokat teljes mértékben elektronizálja, az ügyintézést egyablakossá tegye, továbbá hogy elektronikus okirattárak kerüljenek kialakításra, ezáltal csökkentve a földügyi eljárások átfutási idejét és költségszintjét, továbbá az ezekkel járó adminisztratív terheket. Példaként említhető, hogy az E-ING-nek köszönhetően az is lehetővé válik majd, hogy egy ingatlan adásvételét követően a tulajdonosváltozás akár már néhány órán belül megjelenjen a tulajdoni lapon is. Mindez azért is fontos, mert az ingatlan-nyilvántartási eljárás mind a mai napig alapvetően papíralapú, ami elavult, időigényesebb és költségesebb is. Az adminisztrációs terhek csökkentésével és az ügyfelek elégedettségének növelésével pedig reményeink szerint a magyar gazdaság versenyképességének növekedése is bekövetkezhet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az ingatlan-nyilvántartás digitalizációjával együtt járó jogi szabályozási reform lehetővé teszi, hogy hazánk versenyképessé-gének növeléséhez hozzájárulva a hazai ingatlan-nyilvántartás korszerű és a digitalizáció terén nemzetközi viszonylatban is versenyképes legyen, környezetvédelmi célokat szolgálva a hagyományos papíralapú ügyintézést felváltsa a hatékonyabb és gyorsabb elektronikus ügyintézés, az ingatlan-nyilvántartás összekapcsolható legyen az állam más, közhiteles elektronikus nyilvántartásaival, az ingatlan-nyilvántartás áttekinthető, teljes körű és naprakész legyen, a megyei, illetve fővárosi kormányhivatalok ingatlanügyi hatósági feladatait támogató rendszer, valamint a térképészetiadatbázis-kezelő rendszer egységessé váljon, az intelligens adatbázis alkalmas legyen az adatfeldolgozásra és adatkérésre, valamint hogy a hatóságok, bíróságok és más jogosultak könnyebben hozzáférjenek - természetesen, ahogy az államtitkár úr is mondta, a jogosultsági szint beállítását követően - elektronikus úton a rendszerhez.
Tisztelt Ház! Bár az államtitkár úr már megtette, azonban röviden én is szeretném megemlíteni a legfontosabb új elemeket. A benyújtott javaslat kódexjellegű szabályozást tervez bevezetni, ami azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, tények és adatok körét ágazati jogszabály nem, hanem egységesen, kizárólagosan az ingatlan-nyilvántartási szabályozás határozhatja meg. A teljeskörűség elve és a bejegyzési elv kiterjesztése alapján a szabályozási reform szerint az ingatlannal kapcsolatos olyan jog, tény és adat esetén, amely tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak, a jog, valamint tényen és adaton alapuló jog, illetve kötelezettség abban az esetben válik érvényesíthetővé, ha a jog, tény, adat az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzésre került.
Alapvető jelentőségű cél, hogy az ingatlan-nyilvántartásból a lehető legteljesebb körben ismerhessük meg az adott ingatlannal összefüggésben fennálló valamennyi jogot, illetve kötelezettséget. Ez azonban nem jelentené az egyes ágazatoktól az ingatlanra vonatkozó szakmai szempontú nyilvántartás vezetésének elvonását, viszont kötelezővé tenné, hogy az ágazati adatok az egységes ingatlan-nyilvántartásban is megjelenjenek.
Az elmondottakhoz kapcsolódóan szükségesnek tartom aláhúzni, hogy az ágazati adatokhoz képest az ingatlan-nyilvántartási adatok elsőbbségét, valamint azok közhitelességét mondja ki a törvényjavaslat. Mindez az ingatlan-nyilvántartás primátusát erősíti meg.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 40. §-ának a) pontja kimondja, hogy automatikus döntéshozatalnak van helye, ha azt törvény vagy kormányrendelet megengedi. Az eljárási kereteket az általános közigazgatási eljárási kódex rögzíti, míg a döntéshozatal módját az elektronikus ügyintézésről szóló törvény szabályozza. Esetünkben az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény az a jogszabály, amely lehetővé teszi az automatikus döntéshozatal ingatlan-nyilvántartási eljárásokban történő alkalmazását, továbbá felhatalmazást ad a feltételeinek a végrehajtási jogszabályban, azaz rendeletben való meghatározására is.
Az eljárási kódexben lefektetett garanciális jelentőségű rendelkezés az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban is alkalmazandó lesz, mégpedig az, hogy a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten teljes eljárásban bírálja el.
Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat teljes mértékben alkalmas lehet egy, a napjaink megváltozott igényeihez igazodni képes, korszerű, digitalizált és ügyfélbarát ingatlan-nyilvántartási rendszer kialakítására, hiszen Magyarország versenyképességének fokozása is megkívánja azt, hogy gyorsabbá és költséghatékonyabbá tegyük a közigazgatási ügyek intézését.
Éppen ezért a benyújtott törvényjavaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja, és arra kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy tegyenek ők is így. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
