DR. HARANGOZÓ TAMÁS,
DR. HARANGOZÓ TAMÁS,
DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Most már talán igen, hallható. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban szögezzük le: mindannyian bíztunk benne, hogy a 2021-es év tavaszi ülésszakán már nem lesz szükség arra, hogy egy újabb felhatalmazási törvényjavaslattal foglalkozzon az Országgyűlés. Mindannyian bíztunk benne, hogy ekkorra az élet visszazökken a rendes kerékvágásába, és a magyar családok újra úgy élhetnek, ahogy korábban, de nem így alakult. És hogy nem így alakult, abban a kormánynak is megvan a maga felelőssége.
Egy évvel ezelőtt régen látott kihívással szembesültünk, amikor a koronavírus-járvány Magyarországon is megjelent. Egységre és együttműködésre lett volna szükség, de a miniszterelnök úgy döntött, hogy inkább a korlátlan idejű rendeleti kormányzást választja. Azonban az első hullám után, 2020 nyarára soha nem látott sokkot kellett átélnie a gazdaságnak, a vendéglátásnak, a turizmusnak, valamint több tízezer, munkahelyét elvesztő magyarnak.
Ősszel továbbra is csak a népszerűségi mutatókat nézték. Hiába hoztak hatalmas áldozatot a magyar családok, a magyar gazdaság, önök az így nyert, értékes időt nem az egészségügy felkészítésére fordították, nem a védelmi vonalakat erősítették meg; a járvány túlzás nélkül elszabadult Magyarországon 2020 őszén, de a sorsdöntő hetek alatt nem tettek ellene semmit.
„Az országnak működnie kell”, idézem szó szerint, ez volt a kifogásuk, miért nem lépnek az emberek védelme érdekében. A kórházak pillanatokon belül soha nem látott terhelés alá kerültek, a háziorvosok nem győzték az újabb és újabb fertőzésgyanús eseteket rögzíteni, a kontaktkutatás - szintén mondjuk ki - effektíve összeomlott. Joggal érezték az emberek, hogy magukra hagyta őket a kormány.
Már november volt, mire észbe kaptak, és az Országgyűlés tárgyalni kezdte az újra bevezetett korlátozó intézkedések megerősítését. Az ellenzékük partner volt ebben, annak ellenére, hogy önök a tavaszi egység helyett a politikai haszonszerzést választották. A járványhelyzet súlya miatt egységes felhatalmazást kapott a kormány, kiemelve, hogy ezzel a felelősség is az övék. Ezt a felelősséget pedig, ahogy azt a miniszterelnök tegnap a Házban is megerősítette, vállalták - állítólag.
Ezért érdemes számot vetnünk most, a három hónap leteltével is a felelősség kérdésével és azzal is, hogy mire is használták ezt a felhatalmazást pontosan. Ami a felelősséget illeti, tisztelt képviselőtársaim, Orbán Viktor itt, a Parlament falai között szeptemberben, illetve egy rádióinterjúban szó szerint azt mondta, hogy a járványügyi védekezéssel kapcsolatban minden felelősség a kormányé és személy szerint az övé, a miniszterelnöké.
Miután megkapta a teljes körű parlamenti felhatalmazást, itt decemberben, talán az egyik utolsó ülésnapon Gurmai Zita képviselőtársunk kérdésére válaszolva már kikérte magának, és azt mondta, hogy a járványügyi védekezéssel kapcsolatban a kormányt semmilyen felelősség nem terheli. Majd volt, amikor bele is ment ebbe a felelősséghárításba, és volt olyan nagy ívű és nagy nemzetvezető, országvezető politikus, hogy az operatív törzsre tolta rá ezt a felelősséget, holott pontosan tudjuk, még a veszélyhelyzetet kihirdető rendeletben is külön odafigyelt Orbán Viktor, hogy szó szerint írják bele: a miniszterelnök felel, és a miniszterelnök dönt minden kérdésben, mindenki más maximum javaslatot fogalmazhat meg neki.
Érdemes megnézni, hogy mit tettek az elmúlt időszakban, és azt is érdemes megnézni, hogy valójában ebben a javaslatban mi szerepel, mert azt gondolom, hogy ez világosan megmutatja, hogy akár az ellenzék is miért áll máshogy ehhez a javaslathoz, mint a novemberi benyújtott törvényjavaslathoz.
Ebben a javaslatban politikai elismerést várnak a magyar Országgyűléstől az elmúlt három hónap kormányzati intézkedéseikre - ez van benne. Ezen túlmenően megismétlik és név szerint felsorolják azokat az intézkedéseket, amiknek semmi köze nem volt a vírusjárvány kezeléséhez. A pitiáner politikai játszmáik részeként hozták meg ezeket a kormányrendeleteket, annyira alantasan - és nemcsak az önkormányzatok megsarcolásáról beszélek, hanem járványügyi védekezés címen odáig süllyedtek -, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói fél évének megsemmisítését is ezen egyik rendelettel hozták meg, amit egyébként tartalmaz a törvényjavaslat a felsorolásban, csak azért, mert ezek a fiatalok nem hagyták szó nélkül, hogy őket vagy az ő egyetemüket a kormány 100, lassan talán 150 év után beszántsa. (Nacsa Lőrinc: Nem igaz!)
Ami az önkormányzatokat illeti, tökéletesen látszik, hogy - még egyszer mondom - egyszerűen pitiáner, alantas pártpolitikai játszmát játszanak a vírusjárvány elleni védekezést felhasználva vagy azzal visszaélve. És hogy mennyire álságos, amit csinálnak, tisztelt képviselőtársaim, egy példát ragadok most csak ki, hiszen nagyon sokszor elmondtuk, hogy milyen intézkedések sújtják az önkormányzatokat a kormány jóvoltából, de azért az nem semmi, hogy önök rendeletben megtiltják az önkormányzatoknak bármilyen díjuk, bevételük emelését, miközben a magyar kormány rá egy héttel megemeli a magyar kormány bevételét képező útdíjakat és egyéb más díjakat, postai szolgáltatásokat. Hát, ez teszi napnál világosabbá, hogy hazudnak, és politizálnak! Az hogyan van, hogy a kormánynak jár a nagyobb útdíj az infláció emelésével, az hogyan van, hogy egy önkormányzatnak ezt megtiltják?! Egészen elképesztő, arcátlan és álságos, és ez a szabály is természetesen részét képezi ennek a törvényjavaslatnak, ami természetesen teljesen elfogadhatatlan.
És bele sem gondolnak, hogy ez nemcsak Budapestnek meg a megyei jogú városoknak okoz gondot. Gondoljanak már bele azokba a kistelepülésekbe, állítólag önöknek olyan fontos magyar vidék helyzetébe, ahol például nincs más bevétel, mint mondjuk, a súlyadó, mert még iparűzési adó sincs abban a faluban vagy esetleg egy-két ilyen díj alapján lévő bevétel! Nekik nincs hová nyúlniuk, ők egyszerűen néznek ki a fejükből, és nem tudják, hogy mi fog velük történni, és ne mondják nekem, főleg, ha van önök között a teremben egyéni képviselő, hogy nem jelezte önöknek kistelepülési polgármester, hogy tarthatatlan az ő állapotuk is!
Aztán itt vannak, amit megtettek: a korlátozások. Igen, novemberben hoztak egy döntést, amit azóta egyébként sem szakmai, sem másmilyen okokból egyelőre felülvizsgálni nem voltak hajlandóak, de ezek a korlátozások legalább - hogy mondjam? - összhangban vannak azzal, amire a felhatalmazás szólt, hogy a vírusjárvány megfékezése érdekében a kormánynak bizonyos radikálisabb intézkedéseket is meg kell tenni. Az egy más kérdés, hogy három hónap után lehet, hogy érdemes lett volna ezeket valamilyen módon felülvizsgálni.
Az egészségügyi béremeléssel szoktak jönni tisztelt képviselőtársaim sokat, hogy azt milyen jól intézték. Csak lássuk már be, hogy annak semmi köze nem volt ehhez a felhatalmazási törvényhez! Ezt itt a parlamentben fogadtuk el, egyébként teszem hozzá: az ellenzéki képviselők szavazatával együtt. Tehát ehhez ilyen rendkívüli felhatalmazásra nem volt szükségük, nincs is benne ebben a törvényjavaslatban.
Három hónap alatt nem sikerült kifizetniük Európa legfukarabb, legkisebb bértámogatását legalább azoknak a magyar kis- és középvállalkozásoknak, akiknek hatóságilag tilos tevékenykedniük, tehát ha akarnak, sem tudnak mást csinálni, mint szépen csöndben tönkremenni. Önök, a miniszterelnök no-vemberben itt azt ígérte, hogy decemberre minden pénzt megkapnak, és múlt héten kénytelen volt Gulyás Gergely a kormányinfón bevallani, hogy most gyorsan intézkedtek, és egy hét alatt kifizették azt, amit három hónap alatt nem sikerült.
Csak azt nem értik meg, hogy ez alatt a három hónap alatt emberek tömegei kerültek utcára, és cégek tömegei mentek közben tönkre, amíg önök ültek a babérjaikon, és nyilván azzal foglalkoztak, hogy hogyan lehet állami, százmilliárdos vagyonokat magánalapítványokba átjátszani, mert szemlátomást arra aztán volt idejük.
(11.20)
Ha az egészségügyi részt nézzük, az a cirkusz, az a követhetetlen játék, amit például az oltási tervvel kapcsolatban december óta csinálnak, valami egészen elképesztő. Tehát azt az oltási tervet, amit minden normális ország és korábban Magyarország is képes volt egy egységes dokumentumban nyilvánosan bemutatni, hogy kivel mikor, mi fog történni ebben a helyzetben, a mai napig nem voltak képesek megcsinálni vagy legalábbis nyilvánosságra hozni, és az a sorrend pedig, amit önök elfogadtak, és egy ilyen féloldalas valamilyen dokumentumszerűség, az meg ezer sebből vérzik. Ezer sebből vérzik, mert például nem derül ki belőle, hogy önök komolyan gondolják-e azt, hogy a pedagógusokat, a kiskereskedelemben dolgozókat, a tömegközlekedésben dolgozókat, akiknek az a dolguk nap mint nap, hogy emberek tömegeivel találkozzanak, az a munkájuk, azokat nem sorolják valahova előrébb. Én nem hiszem el, hogy maguk ezt komolyan gondolják, de ebben az oltási sorrendben sehol nincsenek nevesítve, hogy a pedagógusok, még egyszer mondom, a tömegközlekedésben, kiskereskedelemben dolgozók valamilyen módon, egyébként akár a rendőrökkel vagy a katonákkal egy sorban nem szerepelhetnének, és nem kéne már régen látnunk, hogy velük egyébként mi lesz.
Egy oltási terv természetesen arra is jó lenne - ha valamilyen épkézláb dokumentum lenne -, hogy az emberek nagyjából kiszámíthatóan lássák, hogy mi fog velük történni, még akkor is, ha egyébként az a válasz, hogy te majd csak két hónap múlva fogod megkapni. Na, erre nem jó, de azt látjuk, hogy hiába van bármi leírva, ha a miniszterelnök egyet gondol, és úgy gondolja, hogy például az élsportolóknak vagy épp a focistáknak előbb kell kapni oltást, akkor azt egy kézmozdulattal elintézni, mert a dokumentumban ők sem szerepelnek, teszem hozzá. Most azért érdekes, hogy akkor ennek milyen jogi kötőereje van.
Nézzük a gazdaságot! Ma jött ki a szám, mínusz 5,1 százalék az éves GDP-zuhanás, ami egyébként a rendszerváltás óta eltelt időszak harmadik legrosszabb adata. De pontosan tudják - és ezért késlekedtek ősszel -, hogy a második negyedévben mínusz 13 százalék körül volt a zuhanás, amitől maga a kormány is megrettent. 5500 milliárd az államadósság, 82 százalék. Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap Orbán Viktor itt azt mondta, hogy hát, az úgy relatíve jó, hát, a többieknek sokkal rosszabb - mondja Orbán Viktor? Az az Orbán Viktor, aki nemzethalált vizionált 2010-ben az ugyanekkora, 82 vagy 83 százalékos államadósságnál? Az a Fidesz, akinek talán akkor frakcióvezetője, Kósa Lajos örömmámorában, hogy máshogy ne fogalmazzak, itt, a Kossuth téren kiabált, hogy lassan Görögország sorsára jutunk, és bedöntötte a forintot, tönkretéve még jobban egyébként a devizahitelesek százezreit ebben az országban? Az a Fidesz mondja azt, hogy a 83 százalékkal minden rendben van?! Képviselőtársaim egészen elképesztően cinikusak ebben a kérdésben, és akkor erre meredekebbet most még hadd ne mondjak; hogy 300 milliárd forintért vesznek lélegeztetőgépeket, és az elmúlt három hónapban sem kaptunk rá választ, hogy ezek hol vannak, mi van velük, sikerült-e legalább az államháztartásnak okozott károkat csökkenteni, ebből bármit eladni vagy felhasználni? Egyáltalán használhatók-e ezek a készülékek bármire?!
Tisztelt Képviselőtársaim! Módosító javaslatokat adtunk be, mert azt gondoljuk, hogy ha tényleg az lenne a cél, mint ősszel, akkor ugyanolyan javaslatot hoztak volna be, mint ősszel. Az nem volt több mint egy A/4-es oldal. Ha azokat az intézkedéseket kivennék belőle, amiket most szóvá tettem, akkor még meg is lehetne fontolni, hogy ezt az ember megszavazza. De ugye, nem gondolják, hogy az aljas politikai játszmáik felsorolását mi majd a szavazatunkkal politikailag megerősítjük? Ez teljesen nonszensz.
Vejkey képviselőtársam, itt írtam magamnak, azt mondta, hogy ugyanaz a javaslat, mint novemberben volt. Hát, egyáltalán nem az, sem szövegszerűen, sem máshogy.
Ami a vakcinákat illeti, tisztelt képviselőtársaim: az önök felelőssége az, amilyen kommunikációt ebben folytattak, meg amilyen tevékenységet konkrétan végeznek. Teljes nemzeti konszenzus van, szerintem ebben a parlamentben nincs olyan párt, aki ne azt mondaná, hogy az oltások fontosak, be kell oltani az embereket. (Nacsa Lőrinc felé: ) Nem! Hiába mutogat képviselőtársam, mindenki ezt mondja. És azt is mondjuk, hogy az emberek védelme érdekében akkor vagyunk biztosak, ha ezeknek az egészségügyi vonzatában nincs kockázat. Mi ennek a garanciáját abban látjuk, hogy az Európai Unió jóváhagyása mellett lévő vakcinákat használjuk, vagy legalábbis mi MSZP-sként azt mondjuk, és azt is kérjük mindenkitől, hogy mielőtt beoltatja magát, konzultáljon a háziorvosával, és azt adassa be magának, amit a háziorvosa itt, Magyarországon javasol. De az, hogy itt kínai, orosz meg most már indiai vakcinákról a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában úgy beszél, hogy annak se előzménye, se alapja nincsen, majd csodálkoznak rajta, hogy az embereket bizonytalanságba sodorja, és az emberek kételkednek abban - az életükről, a testi épségükről, az egészségükről van szó! Ez nem egy politikai nagygyűlés, ahol nagyokat kell mondani. Pontosan önök veszélyeztetik ezzel, még akkor is, ha esetleg később kiderül ezekről a vakcinákról, hogy egyébként rendben vannak, jelen pillanatban ilyen papírjuk még Európában nincs.
Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, szóba került, hogy a hitelmoratórium milyen jó dolog, mi is támogattuk. De ugye, tisztában vannak önök azzal, hogy a magyar emberek döntő többségének fogalma nincsen arról, hogy ez az intézmény mi; hogy a devizahitel-válsághoz hasonlóan családok tömegei fognak úgy eladósodni, hogy nem tudják, hogy ez megtörténik, mert nincsenek tájékoztatva; hogy nem tudják, hogy a hitelkártyájukra vissza nem fizetett összeg egyébként majdnem 40 százalékkal ketyeg addig is, amíg a moratórium tart. Hogy hány ilyen polgár fog önökhöz fordulni a következő hetekben, hónapokban, azt meg fogják látni. Itt kéne a kormánynak egy tisztességes kommunikációt folytatnia az emberekkel, mielőtt újabb óriási eladósodás nem lesz.
Az oligarchákat viszont tudták tömni, százmilliárdokat ki tudtak hordani magánalapítványokba. Ez így, tisztelt képviselőtársaim, nem válságkezelés, hanem a válság elmélyítése, ehhez meg politikai hozzájárulást felelős politikai erő nem kell hogy adjon. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
