DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem akarom ezt a vitát már a végletekig húzni, ugyanakkor Nacsa Lőrinc képviselő úr néhány konkrét felvetéssel élt felém.
Valóban, képviselő úr, az önkormányzat van az emberekért, az önkormányzat kötelező feladatokat lát el, nagyon fontos közszolgáltatásokat. Mi azt is tudjuk, hogy az állam és az Országgyűlés, a kormány is az emberért van. Az Országgyűlésnek, a kormánynak is a feladata, hogy az önkormányzatok számára ezeket a forrásokat biztosítsa.
(14.10)
Tehát mint az önkormányzatok által kötelezően ellátandó közfeladatokhoz szükséges központi forrásokat biztosítani kell, és amikor mi arról beszélünk, hogy önök mégis súlyos megszorítások sorozatával érintik az önkormányzatokat, akkor nem az önkormányzatokat támadják, nem az önkormányzatokat károsítják meg, hanem az adott városokban, kerületekben, kistelepüléseken élő embereket, tehát számukra fontosak ezek a közszolgáltatások.
(Dr. Steinmetz Ádám elfoglalja helyét
a jegyzői székben.)
a jegyzői székben.)
Minden egyes ilyen javaslat kapcsán lefolytattuk a megfelelő vitákat, és Parragh László bejelentette ezt a bizonyos tervét az iparűzési adóval összefüggésben, amit a kormány a rendkívüli felhatalmazás keretein belül meg is lépett. Én magam levelet írtam igen sok polgármesternek, városi polgármestereknek, és nagyon sok választ kaptam, amelyben világosan elmondták a polgármesterek, hogy elképesztő felelőtlenségnek tartják ezt az elképzelést, és egy ilyen lépés esetén nem fogják tudni kigazdálkodni ezeknek a fontos közszolgáltatásoknak a biztosítását, és hozzáteszem, hogy kormánypárti polgármesterektől is kaptam ilyen levelet. Látszott az önök mozgásában, hogy gyakorlatilag politikai kézi vezérlés, tehát ilyen módon a politikai haszonszerzés motiválta önöket abban, hogy bizonyos önkormányzatok kaptak kompenzációt, kiegészítést, más önkormányzatok, ellenzéki önkormányzatok nem kaptak, de ezt önök nem tehetik meg egy ilyen súlyos járványügyi helyzetben, meg amúgy sem, hogy azokat az embereket büntessék és azokban a városokban veszélybe sodorják a közszolgáltatások biztosítását, ahol többségében nem önökre szavaztak a választópolgárok.
Ilyen megszorítás volt egyébként az, hogy a kormány kivonult a helyi tömegközlekedés finanszírozásából. Egy város sem képes önmagában ellátni ezt a feladatot, ez egy súlyos és felelőtlen lépés egy ilyen járványügyi helyzetben, ahol valóban érdekünk, hogy minél nagyobb legyen a járatgyakoriság. Gyakorlatilag nincsenek források a víziközmű-szolgáltatás, az ivóvízellátás biztosításának a középtávú fenntartására, és egyébként ezzel eladósítják ezeket a településeket, és növelik a problémákat, növelik a gazdasági károkat, hiszen hogyha most elmaradnak a karbantartások, a megfelelő pótlások, akkor a későbbiekben ezek az elvégzendő munkák sokkal több pénzbe fognak kerülni. Hasonlóképpen a közvilágítás, az óvodai ellátás és még millió más fontos önkormányzati közszolgáltatás került veszélybe az önök megszorító politikája miatt.
Miért tették ezt, tehát miért vonták el ezeket a forrásokat az önkormányzatoktól, és ezeket az összegeket aztán mire fordították? Beszéltünk már nemegyszer a Budapest-Belgrád vasútvonalról, amire két év alatt 200 milliárd forintot költenek el. Tehát önök egyfelől rendkívül veszélyes helyzetbe sodorják az önkormányzatokat, a működőképesség határára taszítják őket, a másik oldalról pedig a megszorításokkal tőlük elvont pénzt ilyen projektekre költik, amelyeknek a megtérülésére, az esetleges megtérülésére vonatkozó dokumentumokat titkosítják, és nem tárják a magyar emberek elé.
Még egy dologra szeretnék utalni itt az Országgyűlés hagyományos működését érintően. Ön nem mondott igazat, képviselő úr. Én igen aktívan részt vettem a múlt évben az Országgyűlés munkájában, sok vitát folytattunk le, és én több szimbolikus, fontos javaslatnál is elmondtam, hogy meggyőződésünk, hogy azoknak helye van az Országgyűlés előtt. Én nem erről beszéltem. Én arról beszéltem, hogy amikor önök a bizalomról beszélnek, akkor azt a hibát követték el, hogy nagyon sok olyan javaslatot hoztak be, és nagyon sok olyan törvényjavaslatot erőltettek át egy ilyen járványügyi helyzetben, amely mögött semmi más nincs, mint a nettó politikai haszonszerzés, a saját felkészítésük ilyen módon adott esetben egy választási vereségre, és ezzel ásták alá a bizalmat, hogy egy járványügyi helyzetben az egy évvel korábbi állításukkal ellentétesen behozták a választási törvény nagyon durva módosítását. Ugye, egy évvel azt megelőzően nyilatkozták azt a kormány részéről, hogy nem indokolt a választási törvény módosítása, mégis egy nagyon durva, drasztikus beavatkozást hajtottak végre a választási törvénynél. Hasonlóan a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos módosításokat is behozták az alaptörvény-módosításba. Ezek mögött semmiféle jó szándék nincs, itt a nettó politikai haszonszerzés és a hatalomtechnikai számítás jelent meg.
Említettem már ezeket a gigantikus beruházásokat, nem akarom újra elmondani, de itt van az egyetemi kiszervezés, tisztelt Nacsa képviselő úr. Valóban, Schanda államtitkár úr is jelezte, hogy jó sok vitát folytattunk már erről az úgynevezett egyetemi modellváltásról, de épp Bódis államtitkár mondta azt, hogy a nagy vidéki tudományegyetemek, regionális szerepkört betöltő tudományegyetemek esetében valóban lényegesen több tapasztalatra van szükség ahhoz, hogy ott elkezdjék ezt a modellváltást. Ehhez képest garanciák nélkül, gyakorlatilag a múlt év végi kormányzati nyilatkozatokkal ellentétesen behozták egy ilyen súlyos járványügyi helyzetben ezt a folyamatot (Nacsa Lőrinc közbeszól.), elindították, egy olyan helyzetben kényszerítették döntési helyzetbe a szenátusokat és az egyetemi polgárságot, amikor személyes részvétellel még megbeszéléseket sem lehetett végrehajtani. És láthattuk, hogy milyen információk derültek ki a szenátusi ülésekről; mondjuk, Debrecenből nem, mert ott mindent zárt ülésen lezsíroztak, arról sok mindent nem tudunk. De mind a szegedi, mind a pécsi szenátusi üléseken megfogalmazódott bizony, hogy ők gyakorlatilag kényszerhelyzetben vannak, garanciák nincsenek, információk nincsenek, és tulajdonképpen azért hajtják végre ezt vagy azért szavazták meg, hogy kezdődjenek meg a tárgyalások, mert úgy érzékelik, hogy akkor sokkal nagyobb bajba kerülhet a kormányzati magatartás miatt egy-egy ilyen egyetem. De azt mindenki megfogalmazta, hogy milyen garanciákat várnának el.
Hogyha önök komolyan gondolkodnának a modellváltásról, akkor nem csinálnák azt, hogy úgy raknak ki egy alapítványba egy ilyen egyetemet az ingatlanjaival, a vagyonával, mindenével együtt, hogy semmiféle garancia nincs még arra sem, hogy a későbbiekben ezeket az ingatlanokat a felsőoktatás céljára kell használni. Ez egészen elképesztő és cinikus folyamat. Hogyha önök komolyan gondolták volna, hogy ez a privatizáció, amit önök végrehajtanak, valamilyen módon a fejlesztést szolgálja, akkor olyan döntést hozhattak volna, mondjuk, hogy a szenátusok válasszák meg a kuratóriumi tagokat, legyen lehetősége az egyetemi polgárok által megválasztott szenátusnak visszavonni.
Ez tehát egy egészen elképesztő hatalomtechnikai szándék, és világos, hogy itt az Európai Unióból majd beáramló, a kutatás-fejlesztés céljait szolgáló hatalmas források feletti ellenőrzés megszerzésének a szándéka a cél, és önök ezt egy súlyos járványügyi helyzetben hajtották végre.
Azt pedig ismét megkérdezem a képviselő úrtól, hogy miért titkosítják a nagyberuházásokkal kapcsolatos dokumentumokat, ha önöknek meggyőződése, hogy az a magyar emberek érdekeit szolgálja.
Arra még mindig nem válaszolt, tisztelt képviselő úr, ön az iménti vagy az egyik mai felszólalásában rémhírterjesztésről, álhírterjesztésről beszélt, hogy amikor azt mondta az egyik államtitkár, riogatással vádolta a virológusprofesszort, hogy akkor nem kellene-e elnézést kérni a nyilvánosság előtt ezért a felelőtlen kijelentésért, meg amikor azt mondja október 2-án a televízióban, hogy stabilizálódtak a számok. Én azt hiszem, hogy ez egy rendkívül felelőtlen, súlyosan felelőtlen kijelentés volt, amiért minimum a nyilvánosság előtt elnézést kellett volna kérni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)
