DR. VARGA-DAMM ANDREA
DR. VARGA-DAMM ANDREA
DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon örülök annak, hogy képviselőtársaim minden aspektusból megvilágítják ennek a javaslatnak az elégtelen voltát, illetőleg azokat a körülményeket, amelyek odáig vezették az ellenzéki képviselőket, hogy ezt a fajta felhatalmazást nem tudják megadni.
Amikor a WHO-tól tavaly márciusban megérkezett a leirat, hogy egy milyen típusú járvány ütötte fel a fejét a világban, természetesen azonnal ott voltak mellette a vírus viselkedésére utaló, addig már tudományosan alátámasztott ismertetések is. Egy felelősségteljes kormányfő ilyenkor behívja a kormány tagjait, és az első mondata a következő: a társadalomban amúgy is meglehetősen sok félelemérzet van sok-sok minden okból, nekünk azonban ezt a munkát, a védekezést úgy kell megoldanunk, hogy nekünk inkább enyhítenünk és nem növelnünk kell a félelemérzetet. Mindenki tudja, hogy egy felelősségteljes kormány képes arra, hogy a félelemérzet növelését elkerülve gyűrjön le bármilyen katasztrófát, óvja meg az embereket, az egészségüket és az életüket. De amint látjuk, a kormányzatban nem ez volt az alapvető elv, hogy minél kevesebb félelemmel és minél hamarabb, minél komolyabb fegyelmezettséggel és szakmaisággal gyűrjük le, hanem az, hogy ebből a járványból is milyen pénzt lehetne még a közszférából kivonni. Sajnos ez a legnagyobb problémája ennek az egész elmúlt 11 hónapnak.
Azt mondja az egészségügyi törvény 56. § (1) bekezdése, hogy „a járványügyi tevékenység célja a fertőző megbetegedések, a járványok megelőzése és leküzdése, valamint az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozása”, tehát már az egészségügyi törvény a járvány kezeléséhez is elsődleges szempontként odarakja az immunrendszer, az ellenállás, egészségünk ellenállásának a javítására szolgáló célokat - és mi történik? Nyolc hónapja kérem parlamenti felszólalásokban, Kásler miniszter úrnak írt levelemben, a közösségi médiában megnyilatkozásomban, hogy legyenek szívesek, az ellenálló képesség növelésére szolgáló eszközrendszert mint tájékoztatást adják oda az embereknek, arra törekedjenek, hogy minél olcsóbban minél hatékonyabb vitaminokat tudjanak beszerezni. Igenis vannak olyan eljárásrendek, vannak olyan életvezetési tanácsok, amelyeket megadhattak volna az embereknek, hogy az ellenálló képességüket növelni tudják.
(14.20)
De most, ha megengedik, képviselőtársaim, azt a napi jelentést, ami március óta a koronavírus honlapján van, önök előtt kielemzem, és megmondom, mi ennek a célja: hogy megmutassam a képviselőtársaknak, hogy a kormányzatnak a koronavírus-járvány következményéről szóló napi jelentése mekkora valótlanságcsomagon alapszik.
Hogy szól egy ilyen napi jelentés? Például az egyik napit idehívtam: „1337 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 388 799 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.” Tehát hogy szól? Mindig arról szól legelőször, hogy mennyi új fertőzött van, és mennyi az összes szám, majd a következő mondat arról szól, hogy elhunyt iksz számú, többségében idős, krónikus beteg. Soha nem az van ide leírva, hogy elhunyt a koronavírus-járvány szövődményei következtében ennyi és ennyi ember, hanem csak az van, hogy elhunyt ennyi ember, többségében idős, krónikus beteg.
Először is, a koronavírus-járvány vonatkozásában mi köze az embereknek ahhoz, hogy akik elhunytak, azok krónikus betegek voltak, és hogy milyen korúak voltak? Semmi közünk hozzá, nem érdekes. Az az érdekes az ilyen típusú jelentésben, hogy egy járvány közvetlen következtében mennyi ember vesztette életét, ha már közzétesszük. Hogy szól tovább? Így tehát az elhunytak száma ennyire és ennyire emelkedett. Majd most jön a legcsúnyább mondat, ami tulajdonképpen megdöbbentő számomra, hogy ott van az a rengeteg egészségügyi szakember a kormány körül, és még egyetlenegy nem szólt, hogy ne tessenek ilyen módon félrevezetni a társadalmat. „A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 298 000, az aktív fertőzöttek száma 77 000 főre csökkent.” Kérem szépen, a fertőzött és a beteg nem ugyanaz! Gyógyulni az tud, aki beteg volt. Aki fertőzött, az nem beteg. Ehhez képest összekeveri a gyógyultakat a fertőzöttekkel, és azt érzékelteti az emberek számára például ezen a napon, hogy 298 000 fő már beteg volt, és milyen csodálatos, hogy meggyógyult. Nem! 298 000 fő az, aki már nem fertőzött, és nem az, aki meggyógyult! Ennek ugyanis az a nagyon komoly jelentősége, hogy az embereknek saját maguknak is fel kell mérnie azt, hogy ha ennek a vírusnak mégis fertőzöttje lesz, milyen kilátásai vannak: egyáltalán megbetegszik-e; ha megbetegszik, van-e esélye arra, hogy meggyógyul; és mik azok a körülmények, amelyek nagy esélyt adnak arra, hogy ha megbetegszik a fertőzés által, esetleg életét veszti. Ezek az adatok nem alkalmasak arra a tájékoztatásra, amit az előző hozzászólásomban elmondottak szerint az egészségügyi törvény előír.
És akkor itt jön a következő: iksz számú koronavírusos beteget ápolnak kórházban, és mindennap lejelentik, hogy hányan vannak lélegeztetőgépen, mintha a lélegeztetőgép a gyógyításnak az elsődleges eszköze lenne. A lélegeztetőgép nem a koronavírus-járvány során megbetegedett emberek gyógyító eszköze, a lélegeztetőgép a légzést segítő eszköz, amire egyáltalán nem biztos, hogy minden koronavírusos betegnek - tehát annak, aki nemcsak fertőzött, hanem beteg - esetleg szüksége lenne. Teljesen felesleges például ezt az adatot közölni, mert ez valós adatot nem mutat, az embereknek a tájékoztatáshoz való jogát nem elégíti ki, mert nem ír hozzá még egy csomó minden feltételt, amivel ez az információ alkalmas lenne bármire is. Egyet tud ez a jelentés az emberek számára adni: azt tudja, hogy félelmet gerjeszt, a mindennapi számok, amit minden reggel 9 órakor közölnek, az emberekben további félelemérzetet generálnak, viszont semmilyen információt nem adnak arra vonatkozólag, hogy ők saját maguk megalapozott döntéseket hozzanak.
Itt a vita során Hollik István képviselőtársunk azzal dicsekedett, hogy a magyar kormány milyen becsületes, merthogy azért magas a halálozási szám, mert nemcsak azokat az embereket veszik bele a halálozás létszámába, akik tényleg a koronavírus okozta betegség következtében halnak meg, tehát egy olyan szövődményük lesz - tüdőgyulladás vagy tüdőembólia, vagy bármi, amit kialakíthat maga a vírus működése -, hanem mindazokat beleveszik, akik bármi más okból haltak meg, viszont a szervezetükben volt koronavírus. Hát, ennél nagyobb hazugságot a Föld nem hordott a hátán! Ha ez a módszer, ez a technika, akkor miért nem tetszenek azt a statisztikába belevenni, hogy hány ember az, aki valójában, tényleg a koronavírus-járvány okozta szövődményben hunyt el, vagy teljesen más betegségei voltak, egyébként vélhetően a kórházi ellátás során sikeresen a kórházban megkapta a koronavírust, és nem a koronavírus-fertőzés következtében hunyt el? Ugyanis ha ezt megkülönböztetnék egymástól, és kiderülne, hogy a mindennap lejelentett halottak számának maximum egyharmada az, aki tényleg a koronavírus szövődményében hunyt el, akkor a társadalmat nem lehetne riogatni, nem lehetne számukra azt a veszélyérzetet érzékeltetni, hogy mindaz a zűrzavar és bizonytalanság a társadalomban keletkezzen, amit ma látunk.
Azt mondja az egészségügyi törvény, hogy a fertőző betegség átlagos lappangási idejének leteltét követő 48 órán belül meg kell szüntetni a járványügyi megfigyelést, amennyiben az orvosi vizsgálat eredményeként a fertőzés veszélye kizárható. Már a képviselőtársaim is mondták, és rengeteg levelet kaptunk polgároktól, akik a karanténkérdésről tájékoztatnak minket: abnormális dolgokat tapasztalunk az egész országban, hogy milyen módon és milyen elképesztően hanyagul kezelik a szervezetek - nem a polgárok - a karantén kérdését. Az van ideírva, hogy az átlagos lappangási idő leteltét követő 48 órán belül kell az elzárást vagy a karanténba tételt meghatározni. Na de kérem szépen, az elmúlt 11 hónap alatt még azt sem sikerült a szakmának kimutatni, hogy ennek a koronavírus-járványnak mennyi a lappangási ideje! Még azt sem tudjuk! Tehát azt sem tudjuk 11 hónap után, hogy honnan kezdődik a 48 óra. A hasukra ütnek, és mondanak valamit. Hányszor hallunk olyat, hogy a karantént elrendelő határozatot később kapja meg az érintett, mint amikor már a karantén ideje lejárt. Nekem azt ne mondja senki, hogy ez a járványkezelés jól zajlott, amikor tömegesen ilyen abnormitásokat találunk a polgártársaink életében!
Szeretném kiemelni azt, hogy az intézkedéseknek, ennek a 70 darab rendeletnek, amit elvileg kér a kormány az Országgyűléssel szentesíteni, egyetlenegy intézkedésnek semmifajta tudományos alátámasztása nincs. Mindenki tudja, én rendkívül alázatos vagyok a tudománnyal szemben, abszolút elfogadom azt, hogy a szakma és a tudósok adott kérdésről mit mondanak, hiszen nekünk arra kell hagyatkoznunk, akik annak a szakterületnek nem vagyunk ismerői, viszont politikai döntéseket kell hoznunk. De ebben az országban az elmúlt 11 hónapban nem történt olyan, hogy ehhez a szakterülethez tartozó tudósemberek összeültek volna, adott kérdésekről kialakítják a közös álláspontot, és ezt ismertetik a társadalommal. Mindenki, aki a koronavírus-járvány körül szaladgál és szakembernek mondhatja magát, összevissza beszél, semmi koherencia nincs közöttük, semmifajta kiszámíthatóság nem látható belőle, és az emberek azt mondják, hogy ha már a tudósok sem képesek valamifajta egzakt, elfogadható, egybehangzó álláspontot különböző kérdésekről a társadalom elé tárni, akkor kinek higgyenek. Akkor mindenki magába fordul, és azt mondja, hogy megpróbálok túlélni, ahhoz viszont, ha az egyén akar túlélni, nem kell egy egész országot bezárni és a gazdasági erőforrásainkat felszámolni. Azt gondoltuk egyébként már 2020 májusára, amikor azért már volt egy két hónapos tapasztalat, hogy a fertőzésszámokat, a megbetegedésszámokat és a valódi halálozási számokat egyszer valaki összehasonlítja, és elkészíti azt a fajta következtetést erről a vírusról, ami egy kormányzat számára egzakt módon megmutatja a védekezés irányát. Ilyen sem történt.
Végül pedig az utolsó két percemben két kérdésről szeretnék beszélni, ami szintén a megbocsáthatatlanság körébe tartozik, ebből az egyik a sorban állás intézményrendszere. Vagyunk egypáran ebben a parlamentben, akik már idősebbek vagyunk és éltünk elég sokat a szocialista rendszerben, szüleinktől és nagyszüleinktől pedig azokat az élményeket kaptuk meg az elmeséléseik során, amiket ők éltek meg. Magyarországon a sorban állás egy rossz rendszer, egy fájdalmas rendszer tünete és egy fájdalmas rendszer adottsága volt, és nem szeretnénk, ha a magyar társadalom bármi okból újból sorban állásra kényszerülne.
(14.30)
Megdöbbentő volt számomra, és elfogadhatatlan az, hogy intézmények vezetői tömegesen érdektelenséget mutattak, amikor mínusz fokokban embereket állítottak a hivatali helyiségeik vagy az intézményeik előtt sorba, ahelyett, hogy a mai technikai fejlődés szintjén telefonos vagy internetes bejelentkezési rendszerrel, illetőleg egy melegedőhelyiséggel pár ember számára szolgálnák ki az embereket. Én azt tudom mondani, hogy ezeket a vezetőket, akik ezt hagyják, és akik ezt elnézik, másnap ki kellene rúgni, mert emberi mivoltukban nem alkalmasak arra, hogy vezetők tudjanak lenni.
Az utolsó kérdés pedig, ami szintén a megbocsáthatatlanság körébe tartozik, hogy azon túl, hogy elhunyt szeretteiktől, akik a kórházakban meghaltak, tömegesen nem tudtak elbúcsúzni családtagok, utána erre még rátett egy lapáttal a rendszer, amikor közölték a hozzátartozókkal, hogy csak azért, mert koronavírus-fertőzés volt az elhunyt szervezetében, ezért nem temethető koporsósan. És tömegesen voltak családok olyanok, akiknek el kellett hamvasztatni családtagjaikat az érzéseik és akaratuk ellenére, csak azért, mert valami idióta az országban ezt kitalálta. Semmifajta tudományos alátámasztása nincs annak, hogy az elhunyt ember szervezete fertőzne három méterrel a föld alatt, koporsóban és felöltöztetve. Tudjuk jól, ahhoz, hogy megbetegedjen valaki, érintkeznie kell más személy által adott vagy maga után hagyott koronavírussal.
Szóval, elképesztő és megbocsáthatatlan. Embertelenné vált ez a rendszer, amelyet ez a kormány kialakított, és semmi segítséget olyanoktól, akik ebben nem vettek részt, nem fognak kapni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
