DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Felhívom a tisztelt képviselőtársak figyelmét arra, hogy a 2020. november 11. óta változatlan szabályok mellett zajló védekezésnek köszönhetően a járványt sikerült keretek közé szorítani. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a második hullám lefelé tartó szakasza megtorpant, miközben Európa több országában is a koronavírus-járvány harmadik hullámával néznek szembe. Ezen körülmények között a járványügyi szakértők szerint a jelenlegi intézkedések további fenntartása indokolt. Bár a védelmi korlátozások lazításának ideje most még nem jött el, de reméljük, hogy e pillanat sincs már olyan messze.
A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a koronavírussal szemben minél gyorsabban minél több oltás álljon rendelkezésre. Ma Magyarországon abban a helyzetben vagyunk, hogy három és fél millió emberrel többet tudunk beoltani május végéig a kínai és az orosz vakcina miatt, mint ha csak brüsszeli beszerzéssel számolhatnánk, így akár már júliusra elérhetjük a 70 százalékos átoltottságot. Ezzel hazánk az egyik legjobban átoltott ország lehet az Európai Unióban, a korlátozások feloldására a többi országhoz képest hamarabb kerülhet sor, és a gazdaság újraindításában is célunk, hogy a leggyorsabbak között legyünk.
A kormány ezért felelőssége tudatában a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. kormányrendelettel az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. Emellett újból köszönet illet meg minden jogkövető magyar állampolgárt, akik az intézkedések betartásával járultak hozzá a járvány terjedésének lassításához. Külön köszönet az egészségügyben, a rendfenntartásban, a kereskedelemben, valamint a köz- és felsőoktatásban dolgozóknak, az ő áldozatos munkájuk nélkül ez nem sikerülhetett volna.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindig is azt hangsúlyoztuk, hogy a nemzeti összefogás, a közös cselekvés, az intézkedések betartása és a fegyelmezettség a magyarság legfontosabb erőtartaléka. Most, 2021 februárjában az ország védelme érdekében ismét cselekednünk és felelős döntéseket kell hoznunk.
A koronavírus-járvány további terjedésére válaszként több európai ország meghosszabbította a különleges jogrend hatályát, és újabb szigorú intézkedéseket vezetett be. Hazánknak is lépnie kell, hiszen továbbra is az a célunk, hogy emberéleteket és munkahelyeket mentsünk meg, ezért a járvány elleni védekezésben egyértelmű döntési és cselekvési képességre van szükség. A veszélyhelyzet újbóli kihirdetésének lényege ugyanis éppen a hatékonyság biztosítása.
Jogrendszerünk alapja, az Alaptörvény nemzetközi összehasonlításban is rendkívül részletesen, széles körű garanciákkal körülhatárolva rögzíti, hogy rendkívüli helyzetekben mi a teendő és melyik alkotmányos szervnek mi a feladata. A veszélyhelyzet hatályának 15 napon túl történő meghosszabbítása ennek értelmében az Országgyűlés döntésének a függvénye.
Mindezek alapján jelen javaslat célja, hogy az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, illetve a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében - a kormány által elrendelt veszélyhelyzet kihirdetésével egyetértve - az azóta meghozott valamennyi intézkedést megerősítse és azok hatályát meghosszabbítsa.
Tisztelt Ház! A javaslat 2. §-a az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésén alapuló felhatalmazás. Ennek tárgyi és időbeli kereteinek meghatározásakor a javaslat figyelemmel van arra, hogy a kormány intézkedéseit, illetve normáit természetszerűleg nem egy, hanem több kormányrendelet tartalmazza. Éppen ezért a hatálymeghosszabbítással érintett kormányrendeletek körét nem merev hivatkozás útján állapítja meg, hanem a rendkívüli intézkedések bevezetésére vonatkozó, jogalkotói hatáskört megalapozó alaptörvényi rendelkezés feltüntetésével. Lényeges, hogy ez a felhatalmazás a kormány jövőben meghozandó intézkedéseire is vonatkozik. A javaslat a törvény hatályvesztéséig, tehát a törvény kihirdetésétől számított 90. napig biztosítja a felhatalmazást, ugyanakkor a javaslat egyértelművé teszi, hogy a felhatalmazás a 90 nap leteltét megelőzően is visszavonható, továbbá értelemszerűen az Országgyűlés hatályon kívül is helyezheti azt.
A felhatalmazás tárgyi keretei alapján az Országgyűlésnek lehetősége van arra, hogy a kormány által hozott egyes intézkedések tekintetében vonja vissza a felhatalmazását. A javaslat kimondja, hogy az Országgyűlés a rendelet hatálybalépését követően a javaslat hatálybalépéséig megalkotott, rendkívüli intézkedéseket tartalmazó kormányrendeleteket megerősíti, ezáltal az Országgyűlés elismeri a kormány eddigi, a járvány megfékezése érdekében tett lépéseit.
A javaslat értelmében az Országgyűlés ugyancsak megerősíti, külön jóváhagyja a kormány azon döntését, amellyel az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján rendkívüli intézkedésként a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt kiadott egyes kormányrendeleteket a 2021. február 7-én hatályos szövegükkel újból hatályba léptette. A kormány ezen intézkedése a veszélyhelyzetben tehát különleges jogrendi időszakban hozott jogi aktus, amelynek célja, hogy az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát biztosító jogbiztonság követelményét megfelelő módon biztosítsa, hogy a jogalanyok a számukra az elmúlt hónapokban megszokott intézkedéseket, jogszabályokat alkalmazzák a jövőben is.
Tisztelt Ház! A kormány célja a koronavírus elleni hatékony védekezés és a gazdaság újraindítása, ezért a következetes jogalkalmazás érdekében léptette hatályba a 2020. február 7-én hatályos szövegváltozat szerint a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. kormányrendelet szerinti veszélyhelyzetben hozott kormányrendeleteket, a meglévő kötelezettségek változatlan fenntartása mellett. A kormány jelen körülmények között fontosnak tartja az egyértelmű és az elmúlt hónapokban alkalmazott jogalkalmazási környezet fenntartását.
Fontos kiemelni, hogy a javaslat 3. §-a előírja, hogy a kormány a veszélyhelyzet elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen az Országgyűlés ülésén, annak hiányában pedig az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére tájékoztatást ad.
Tisztelt Ház! Szólnom kell a törvényjavaslat időközi választásokat érintő rendelkezéseiről is. Az Alaptörvény alapján a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kimondhatja feloszlását. A javaslat szerinti szabály rögzíti, hogy a képviselő-testület feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be. Ez vonatkozik arra az esetre is, amikor a katasztrófavédelmi törvény alapján a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester vagy a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.
A választási és népszavazási eljárások során a közvetlenség alaptörvényi elvének érvényesüléseként valamennyi választópolgár személyes részvételére volna szükség. Könnyen belátható azonban, hogy ez a humánjárvány megelőzését, illetve következményeinek elhárítását súlyosan veszélyeztetné.
Tekintettel arra, hogy sem a választási, sem pedig a népszavazási eljárásról szóló törvények veszélyhelyzetre vonatkozó szabályokat nem tartalmaznak, szükséges itt rendelkezni arról, hogy a veszélyhelyzet idején az ilyen eljárási határidők megszakadjanak.
(10.30)
Ugyancsak szükséges arról is rendelkezni, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt időközi választás vagy népszavazás nem tartható. Az így elmaradt választás, illetve népszavazás időpontját azonban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül ki kell tűzni.
A javaslat rendelkezik arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnése után azon választások, amelyek esetében a választások veszélyhelyzet miatti elmaradása előtt a jelölteket már jogerősen nyilvántartásba vették, a veszélyhelyzet megszűnése után az új választást legkésőbb a kitűzést követő 45. napra kell kitűzni.
Ezeken a választásokon jelöltek kizárólag azok lehetnek, akiket a választások veszélyhelyzet miatti elmaradása előtt a választási bizottság jogerősen nyilvántartásba vett.
Emellett a javaslat rögzíti, hogy ha a helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvény alapján szünetelt, az aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 483/2020. számú kormányrendelet hatálybalépésétől a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szünetel. A veszélyhelyzet megszűnését követő napon a helyi választási iroda vezetője új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek.
Tisztelt Ellenzéki Képviselők! Tisztelt Baloldali Képviselők! Itt a lehetőség, hogy újra megmutassuk, a nemzeti összefogás, a közös cselekvés lehetséges. Kell hogy legyenek olyan közös ügyek, amelyek a politikai érdekek és viták felett állnak. Kell hogy legyenek olyan ügyek, amelyekben egységes a nemzet és az őket képviselők. A járvány elleni védekezés, így a magyar emberek életének és munkahelyének védelme ilyen ügy. Ezért tisztelettel kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot, ahogy azt többen önök közül legutóbb is tették.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiból.)
