HOLLIK ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

HOLLIK ISTVÁN
HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Triviális - de úgy látszik, a baloldal számára triviális dolgokat is érdemes leszögezni -, az egész világon mindenki tudja, hogy a hatékony védekezéshez rendkívüli felhatalmazás kell. Ez nem egy magyar unikális intézkedés, hanem minden ország így működik: ha egy ilyen világjárvánnyal kell szembenéznie vagy ilyen rendkívüli helyzettel kell szembenéznie, akkor egyébként a kormányok a világ minden országában, demokratikus országában a parlament által felügyelve, de rendkívüli felhatalmazást kap. Fontos az, hogy ez Magyarországon is így van, az Országgyűlés adja, adhatja meg a felhatalmazást, éppen ezt kérte most a kormány ebben a törvényjavaslatban is.
Azt gondolom, az eddigi eredmények megerősítik azt, hogy a kormány ezzel a rendkívüli felhatalmazással nem él vissza, és jól él, mindent megtesz annak érdekében, hogy a járvány egészségügyi és gazdasági következményeit is csökkenteni tudja. Érdemes a baloldal számára végigmenni, hogy mik is ezek az eredmények.
Nézzük az egészségügyi védekezést! Az egészségügyi védekezés tekintetében azt nyugodtan kimondhatjuk, és nem mi mondjuk, hanem mások mondják, hogy Magyarország a járvány elleni védekezés első szakaszát sikerrel lezárta. A második hullámban pedig azt láthattuk, hogy keretek között tudtuk tartani a vírus terjedését, és minden magyar ember, aki egészségügyi ellátásra szorult, megkapta a szükséges egészségügyi ellátást, nem történt meg az Magyarországon a második hullám alatt sem, ami egyébként sajnos sok nyugat-európai országban megtörtént, nálunk gazdagabb, erősebbnek vélt országokban, hogy nem tudtak egészségügyi ellátást nyújtani, mert egyszerűen az egészségügy kapacitásai beteltek. Nálunk ilyen nem fordult elő.
A magyar kormány úgy döntött, és egyre inkább úgy látszik, hogy ez egy helyes döntés volt, hogy a magyar korlátozó intézkedések nem a „húzd meg, ereszd meg!” politikáját követik, hanem azok a korlátozó intézkedések vannak érvényben, amelyeket a kormány meghozott novemberben. Voltak kormányok Portugáliától elkezdve Ausztriáig, amelyek más utat jártak, amelyek megpróbáltak kicsit lazítani, aztán ha máshogy alakultak a járvánnyal kapcsolatos adatok, akkor meg szigorítottak. De úgy látjuk, hogy aki ezt a politikát választotta, a védekezésnek ezt a formáját választotta, az rajtavesztett; elég csak megnézni a sajnálatos portugál eseményeket. A hatékony védekezésnek köszönhetően Magyarország egyelőre elkerülte a harmadik hullámot. Magyarországon nincsen harmadik hullám, még akkor is, ha azt látjuk (Arató Gergely: A miniszterelnök tegnap nem ezt mondta! Nem baj?), hogy az adatok azt mutatják, hogy stagnálás van, tehát hála istennek, az a megugrás, amely egyébként Nyugat-Európában a legtöbb országban tapasztalható volt, Magyarországon nem jelentkezett.
De nézzük az adatokat, és nem a KSH, hanem az Eurostat adatait! Itt két ábrát szeretnék baloldali képviselőtársaimnak mutatni. (Felmutatja.) Az egyik (Arató Gergely: Tiltott szemléltetés, elnök úr! Házbizottság!) a többlethalálozás kérdése, amelyben azt láthatjuk, hogy Magyarország az európai átlagnál jobban szerepel. De ami ennél is fontosabb, és egyébként azt gondolom, az ezekkel a dolgokkal kapcsolatos méltatlan vitákat le is tudja zárni, az pedig egy olyan adat, amely a többlethalálozási adatok és a koronavírusban elhunytak számának a különbségét mutatja. Csak hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, hogy ha a különbség minimális vagy nincs, nulla százalék, az azt jelenti, hogy az adott kormány transzparens módon mindenkit, aki koronavírusban halt meg vagy koronavírusos volt a halálakor, azt egyébként ideszámol. Most hogy néz ki ez a statisztika? Magyarország 3 százalék, Horvátország 1 százalék, és a többi ország mind mínuszban szerepel, ami azt jelenti, hogy ők nem regisztrálták teljeskörűen a koronavírusban elhalálozottakat, velünk ellentétben. És hogy hogy állnak a nagy országok? Németország mínusz 14 százalék, Ausztria mínusz 26 százalék, Spanyolország mínusz 40 százalék. Ennyi a különbség a két adat között. De hogy nézzünk egy szomszédot is, hiszen azt tudjuk, hogy a szlovákok teljesen máshogy számolják a koronavírusban elhunytak számát: Szlovákiában ez az adat mínusz 65 százalék, tisztelt képviselőtársaim. Ebből két dolgot vonhatunk le. Egyrészt azt, hogy a magyar védekezés során, illetve a magyar hatóságok transzparensen jártak el, és mindenkit beszámítottak az elhalálozási statisztikákba. A második pedig úgy foglalható össze, hogy nagyon könnyen utol lehet érni a hazug embert, még gyorsabban, mint a sánta kutyát, tehát ez az adat jól mutatja, hogy akik megpróbáltak ügyeskedni a számokkal, nagyon gyorsan lebuktak. Ennyit tehát az egészségügyi védekezésről, ami indokolja, hogy a rendkívüli felhatalmazást a kormány megkapja.
De itt van a gazdasági intézkedések sora is, ugyanis rendkívüli jogrendben a kormány nagyon fontos intézkedéseket hozott meg. Itt van például a hitelmoratórium, amely kiterjedésében és hosszában is egyébként Európa egyik legnagyobb volumenű hitelmoratóriuma. De itt van például a 13. havi nyugdíj visszaépítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a szociális hozzájárulási adó elengedése vagy csökkentése, az idegenforgalmi adó felfüggesztése, az ágazati bértámogatás. Ehhez a kormánynak mind-mind szüksége volt a rendkívüli felhatalmazásra. És hogy ennek mi az eredménye? Az az eredménye, hogy ma Magyarországon nagyjából ugyanannyian dolgoznak, mint dolgoztak egy évvel ezelőtt, és ami talán még legalább ennyire fontos, hogy azt láthatjuk - éppen ma jelent meg a friss statisztika -, a negyedik negyedévben a magyar gazdaság 1,1 százalékkal meghaladta az előző negyedévit, ami az elemzők számára is egy nem várt fejlemény. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság tavaly 4,3 százalékkal csökkent, kiigazítatlan módon 3,7 százalékkal, ami sokkal jobb, mint amit az elemzők vártak, és ezzel egyébként a gazdasági visszaesés mértéke az egyik legkisebb az Európai Unióban, viszonyítva sok nagy országhoz képest, ahol 10 százalék fölötti GDP-visszaeséseket láthatunk. Tehát ez is azt támasztja alá, hogy a magyar gazdasági védekezés is sikeres volt.
Azt gondolom, e kettő tény, hogy az egészségügyi védekezés sikeres volt, és sikerült a vírust keretek között tartani, és minden rászoruló ember egészségügyi ellátását biztosítani, illetve a gazdaság is meg tudott maradni, a munkahelyek is meg tudtak maradni, és Magyarország ebben is jól teljesített, ez elég bizonyíték és elég ok és indok arra, akár a baloldali képviselőtársainknak is, hogy a rendkívüli felhatalmazást a kormány számára biztosítsák. De úgy látszik, sajnos, hogy a baloldalon nem a tények számítanak. Önök még a járványügyi védekezésből is politikát csinálnak. Sajnos jobbikos képviselőtársunk, aki annyira demokrata, hogy egyébként a válaszokat már nem hallgatja meg, itt az előbb előhozakodott a választási törvénnyel vagy éppen az egyetemi modellváltás kérdé-sével. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök pontosan jól tudják, hogy annak semmi köze nincs a kormány rendkívüli felhatalmazásához, arról itt vitatkoztunk, az Országgyűlésben, és itt is szavaztunk róla. Ezt önök is pontosan jól tudják, mégis ezt használják ürügyként, hogy a rendkívüli felhatalmazást most megtagadják.
(11.10)
Szintén Lukács képviselőtársunk itt beszélt arról, hogy a kormány, illetve a miniszterelnök mihez kért felhatalmazást az emberektől. Lehet, hogy önök így járnak el, de a miniszterelnök úr véleményt kér, véleményt az emberektől - nemsokára indul az online konzultáció -, illetve véleményt kér a szakemberektől, hogy megalapozott döntéseket tudjon hozni.
Ezzel szemben önök folyamatosan hergelnek, a vakcinák ellen bizalmatlanságot keltenek - folyamatosan sajnos mind a mai napig - bizonyos típusú vakcinákkal szemben, és mindezt azért teszik, mert azt gondolják, hogy minél rosszabb a kormánynak, annál jobb önöknek.
Én azt kérem, hogy most tekintsenek el a politikától, és szavazzák meg ezt a felhatalmazást a kormány számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem