DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak és Államtitkár Asszony! Azért kértem szót normál felszólalás keretében most, hogy ha esetleg diskurzus alakul ki, akkor ne a zárszónál hangozzék el az, amit mondani szeretnék, úgy, hogy nincs rá reagálási alkalmuk.
A vitát és a járványkezeléssel kapcsolatos reális helyzetértékelési diskurzust hiányolták itt önök közül többen is. Annak, hogy egy ilyen diskurzus kialakuljon, vannak bizonyos előfeltételei. Ez nemcsak Magyarországon van így, hanem a civilizált világban mindenhol. Ezek az előfeltételek nagyon szűkösek, tehát sok előfeltételre nincs szükség, de az biztos, hogy az előfeltételek közé tartozik, hogy igazat mondunk, és tényeket nem vitatunk, tényeket nem hajlítunk, és nem próbáljuk a valóságot a saját értelmezésünk szerint újracsomagolni szóban. Ha ez nem valósul meg mint előfeltétel, akkor megszűnik a civilizált diskurzus lehetősége.
Természetesen a pandémia, egy soha nem látott vagy legalább száz éve nem látott világjárvány, minden országot nagyon-nagyon komoly kihívások elé állított, minden ország szenvedett el veszteségeket. Mi is szenvedtünk el veszteségeket, ezek emberi életben, az emberi egészség romlásában mérhető veszteségek. Osztozunk azon családok gyászában, akiknek családtagjai elhunytak a koronavírus-járvány miatt, és osztozunk azoknak a nehézségeiben, akik a járvány gazdasági hatásaitól szenvedtek. De azt, hogy egy ország hogyan védekezik a járványokkal összefüggésben, objektív módon meg lehet ítélni mind az élet-, mind az egészségvédelem területén, mind a gazdaságvédelem területén.
Az élet- és egészségvédelem területén Magyarország a legelején azt a döntést hozta meg a korrektség, a transzparencia, az átláthatóság jegyében, hogy minden olyan halálesetet felvesz a statisztikába, amely koronavírus-járvánnyal összefüggésben, detektált koronavírus-fertőzött személy esetében következik be. Más országok más statisztikai módszertanokat követtek. És a halálozási statisztikákkal kapcsolatban ebből szerintem egy nagyon rosszérzésű vita alakult ki, amire a baloldal még egy kampányt is megpróbált ráépíteni, szerintem rendkívül ízléstelen módon.
Azóta folyamatosan jelennek meg azok az elemzések - javaslom tanulmányozni a washingtoni egyetem kutatását és a többi nemzetközi kutatócsoport ezzel kapcsolatos adatait - , amelyek azt mondják, hogy a többlethalálozási statisztika az, amit ebben az esetben követni kell. A többlethalálozások és a lejelentett koronavírus-halálesetek közötti különbözőség az önök által állandóan példaként említett nyugat-európai országok döntő többségében nagyon jelentős. Ez azért van, mert ők nem úgy vezették a statisztikát, ahogy kellett volna. Magyarország esetében ez a különbség, tehát a többlethalálozások és a lejelentett koronavírus-halálesetek közötti különbözőség a vizsgált országok között - ebben nyugat-európai országok, európai országok, tengerentúli országok vannak - a legkisebb.
Tehát ez azt jelenti, hogy mi korrekten jártunk el, minden ilyen halálesetet feltüntettünk, és hogyha az éves halálozási statisztikákat nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy még európai összehasonlításban is jól teljesített a magyar egészségügyi, népegészségügyi rendszer, és világ-összehasonlításban pedig kifejezetten jól. Szerintem van okunk büszkének lenni. Nem szolgáltak rá a népegészségügyi dolgozóink és az orvosaink arra, hogy ilyen méltatlan támadásokat kapjanak a baloldali politikusoktól, úgyhogy kezeljük helyén ezeket az adatokat, és köszönjük meg az ő munkájukat!
És ugyanez van a gazdaságvédelemmel összefüggésben is. A járvány kitörésének első pillanatában vagy első hónapjaiban még lehetett azt mondani a baloldal részéről, hogy rossz a válságkezelési stratégia. Természetesen ez akkor sem volt legitim, mert önöknek is volt lehetőségük 2010 előtt válságot kezelni, és azt finoman szólva nagyon-nagyon elrontották, tehát nem volt túl hiteles az, amit önök állítottak, de akkor, 2020-ban még lehetséges lett volna az, hogy önöknek van igaza, nem azokat az intézkedéseket kell bevezetni, amiket a kormány javasolt, hanem más intézkedéseket.
De azóta eltelt majdnem másfél év, és a másfél év alatt megszülettek azok a statisztikai adatok, amelyek szintén objektíven mérhetővé és összehasonlíthatóvá teszik az egyes országok tevékenységét. És ebből az látszik, hogy a magyar gazdaság a gazdasági visszaesés tekintetében uniós összehasonlításban kifejezetten a jól teljesítő országok között volt, a munkahelyvesztések tekintetében kifejezetten a jól teljesítő országok között volt, és ha az előrejelzés oldalát nézzük meg a dolgoknak, akkor azt látjuk, és minden nemzetközi elemző intézet azt vetíti előre, hogy a magyar gazdaság kilábalása nemzetközi összevetésben kifejezetten jelentős és kifejezetten dinamikus lesz. Sőt, a most nyilvánosságra hozott adatok azt vetítik előre, hogy akár a rendszerváltoztatás utáni időszak legrobusztusabb gazdasági növekedésére is számíthatunk.
Ezért, amikor önök azzal kritizálják a kormányt, hogy nem jó célokra költötte el a forrásokat, hogy nem olyan gazdaságvédelmi és munkahelyvédelmi politikát folytatott, ami megfelelő lett volna, akkor a tényekkel vitatkoznak, ugyanis a tények azt mutatják, hogy a visszaesés mértéke kisebb volt, mint más országokban, a növekedés pedig gyorsabb és nagyobb ütemű lesz, mint más országokban. Ha ebben nem tudunk megegyezni, akkor a vita civilizált alapjai nem állnak rendelkezésre.
És ha megengedik, itt röviden reagálnék az egészségügyi kérdésekre.
(17.00)
Az egészségügyi béremelésekkel kapcsolatban és az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésével kapcsolatban kaptunk kritikát, amit nem igazán értek. Ugyanis az elmúlt másfél évben meghozott törvények közül ez azon nagyon szűk kivételek közé tartozik, amit a baloldal is megszavazott. Tehát, ha önöknek akkor nem tetszett ez a szabályozás, önöknek akkor nem tetszett az a megközelítés, hogy a Magyar Orvosi Kamarával egyetértésben soha nem látott mértékű béremelés és jogviszony-megújítás történik egy pandémia kellős közepén a magyar egészségügyben, akkor kellett volna ellene menni ennek a javaslatnak. Most, ezt követően azt felhozni és azt állítani, hogy a magyar egészségügyi rendszer és az egészségügyi szolgálati jogviszony megújítása nem szolgálja a pandémiás védekezés és a humán szektorok megújítására vonatkozó igényeket, az egyszerűen nem tartható álláspont, szintén csak azért, mert az egyik állítás, az előző állításuk és a mostani állításuk tételesen ellentmond egymásnak.
A másik - bocsánat, hogy ebbe a vitába röviden bele kell mennem, de - az elmúlt másfél évben több pont lehetett volna, ahol önök segítik a védekezést. Mesterházy Attila képviselő úr is - azért nyomtam többek között gombot, mert tényleg már az egészségem ellen ment az a fejcsóválás, amit el kellett kezdenem az ő felszólalását hallgatva; teljesen igaza volt, hogy inkább akkor beszéljük ezt meg. Tehát Mesterházy Attila képviselő úr azt mondja, hogy hát, amikor az első veszélyhelyzet-kihirdetés történt, és annak az országgyűlési megerősítéséhez kértünk támogatást, akkor ön látta azt onnan a hátsó padsorokból, hogy mi ezt komolyan gondoltuk, és bizony-bizony, igazunk volt. Azt nem értem, hogy bocsánat, képviselő úr, akkor miért nem tetszett megszavazni? (Mesterházy Attila közbeszól.) Akkor miért nem tetszett megszavazni? De hát, képviselő úr, azt mondta, hogy az egy okszerű dolog volt, hogy az egy normális, racionális dolog volt, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdetett, és hogy az Országgyűlés felhatalmazását kérte. Akkor miért nem szavazták meg?
És a probléma, hogy egyszer még egy ilyen hibát el lehet követni, de önök az elmúlt másfél évben fokozatosan tetézték ezeket a hibákat. Amikor támogatni kellett volna az egészségügyi dolgozókat, akkor kamuvideókat gyártottak. Amikor az oltások felpörgetésével összefüggésben nemzeti összefogásnak kellett volna következnie, akkor az oltások ellen hergeltek, aminek következtében ma több mint kétmillió emberrel kevesebb lenne beoltva Magyarországon, és a nyitásnak és a veszélyhelyzet kivezetésének a feltételei sem állnának fenn. Amikor zárni kellett, akkor nyitást követeltek, amikor nyitni kellett, akkor zártak volna. Az eszközbeszerzéseket először követelték, azóta pedig, ahogy a mostani felszólalásokban hallottuk, folyamatosan támadják őket.
Emlékszem arra a vitára, amikor a második hullámot megelőzően, 99 nap után kivezettük a veszélyhelyzetet tavaly, és ősszel elkezdődött a rendes jogalkotás keretében a szigorításokkal összefüggésben egy beszélgetés. Én emlékszem arra az időre, itt ültem a parlamentben, öt héten keresztül vitatkoztunk azon, hogy a maszkviselés meg a kijárási korlátozás szabályainak megsértőivel szemben lehet-e magasabb összegű pénzbírságot előírni törvényben. Öt héten keresztül vitatkoztunk ezen. Önök szerint a koronavírus-járvány kellős közepén, a második hullám kellős közepén ennek van értelme? (Közbeszólások az ellenzéki sorokból.) Tehát azt látjuk, hogy szükség van a különleges jogalkotási felhatalmazásra, azzal szükségesen, arányosan, célhoz kötötten kell élni; ezt az Alkotmánybíróság mindig el tudja bírálni. De amikor támogatni kellett volna ezt a parlamenti munkát, mert ennek mindig van egy parlamenti lába, mert a népképviselet mégiscsak a magyar Országgyűlés, akkor önök ezt a támogató szavazatot nem biztosították.
Lukács képviselő úrnak egy utolsó megjegyzés a hatálybalépéssel kapcsolatban, és ez kötődik ahhoz, amit Arató Gergely mond. Bevallom őszintén, nem értettem, hogy ő mire céloz azzal kapcsolatban, hogy meggondoltuk volna magunkat kodifikációs technika szempontjából. Mi pontosan ugyanazt a kodifikációs technikát javasoljuk, amit javasoltunk az első hullám után a veszélyhelyzet kivezetésénél. A korábban ezzel kapcsolatban elfogadott törvényi láb is ezt támasztotta alá. Az első hullám után is úgy voltunk vele, hogy azokat a rendeleti szinten meghozott szabályokat, amelyeket értelmes továbbvinni a normál jogrendbe is, azokat törvényben kell elfogadnia az Országgyűlésnek, és törvényben kell a rendes jogrend részévé tenni. Most is erre teszünk javaslatot.
Volt egy megelőző aktus is, való igaz, de az is az alkotmányosság követelményének érvényesülését szolgálta, tudniillik, hogy előre megmondtuk, már önök is most tudják azt, hogy legkésőbb szeptember 15-éig tarthat a veszélyhelyzet, de a kormány kapott törvényben egy lehetőséget arra, hogy ezt korábban is kivezesse. Lukács képviselő úr ezt a kodifikációs megoldást kritizálta. Felhívnám a figyelmét a Jat. 7. § (3) bekezdésére, amely azt mondja, hogy hatálybalépés valamely jövőbeni feltétel bekövetkeztéhez is köthető, és a 11. § pedig azt mondja, hogy ilyenkor határozatot kell közzétenni a Magyar Közlönyben, amely a konkrét napot mint a feltétel bekövetkezésének napját rögzíti.
Arra nem számítottam, hogy a magyar Országgyűlésben arról vita keveredik ki, hogy egyébként szeptemberig az esetleges negyedik, ötödik hullámok elkerülése érdekében fenntartjuk a veszélyhelyzetet és a gyors döntési képességet, de ha előbb is lehetséges, akkor a kormány előbb is kivezeti a veszélyhelyzetet. Hogy ez a baloldal szempontjából miért kritizálandó alkotmányosan, ezt nem igazán értem.
Még egy megjegyzést, ha az elnök úr megengedi: Arató képviselő úr azt mondta, hogy ez nem egy verseny. Nem egy verseny, hogy mikor és mennyivel előbb lehet feloldani a korlátozó intézkedéseket. De igen! De igen, pont hogy egy verseny. Ez egy nemzetközi verseny, amin nagyon sok minden múlik. Többek között ennek az évnek a gazdasági növekedése, többek között magyar emberek munkahelye. Semmi más, csak ez a két dolog múlik rajta. Szerintünk ez kulcsfontosságú, és szerintünk mindent elmond a baloldalról az, hogy ők nyíltan - nem is érti, nem is gondolja, hogy ebből politikai probléma lenne - azt mondják, hogy ez nem egy verseny. De igen! Mert ha mi több embert tudunk beoltani, akkor előbb tudjuk letörni a járványt, előbb tudjuk feloldani a korlátozó intézkedéseket, előbb tud elindulni a gazdasági növekedés, több munkahelyet tudunk megvédeni, és több munkahelyet tudunk teremteni. És ez Magyarország számára jobb lesz, és akkor a magyar helyzet jobb lesz, mint a szomszédos országok vagy mint más európai vagy esetleg a világ más kontinensen lévő országainak a helyzete. Ha valamire felhatalmazást kapott a kormány, és ha valamit joggal várnak el a választópolgárok, minden, egyébként a magyar Országgyűlésben ülő politikustól, akkor pont ez az.
Úgyhogy arra szeretném kérni ököket, hogy gondolkodjanak egyszer erről a kérdésről, a gazdasági újraindítás sebességéről úgy, mint egy versenyhelyzetről. Nem mint egy belpolitikai kommunikációs térre, ahol megint lehet még egyet a kormányon ütni, hanem mint egy nemzetstratégiai versenyhelyzetre. És ha úgy gondolják, hogy olyan intézkedések születnek, amelyek ebben Magyarország számára jobb pozíciót biztosítanak, akkor támogassák az ezzel összefüggő elképzeléseinket!
Még egy legeslegutolsó megjegyzés: valóban vannak a törvényjavaslatban olyan elemek, amelyek az újranyitást kívánják segíteni, például a teraszhasználat ingyenességének a fenntartása vagy az adóemelések korlátozásának a fenntartása. Mi azt gondoljuk, és ebben, tudom, mert hónapok óta hallgatom, vita van közöttünk, hogy újraindítás esetében a vállalkozások és a magyar állampolgárok terheit nem növelni kell, hanem csökkenteni kell. Tehát adót emelni, díjakat meghatározni, azok beszedését szigorítani egészen egyszerűen nem lehet. Hiába tesznek erre vonatkozóan folyamatosan javaslatot, hiába az önkormányzataik próbálják sarcolni a magyar embereket, mi ezeknek soha nem fogunk engedni, és ha kell, akkor törvényi szinten fogjuk rögzíteni, hogy koronavírus-járvány kellős közepén nem lehet adót emelni. Még egyszer: nem lehet olyan gazdasági - idézőjeles - „válságkezelési” intézkedéscsomagot bevezetni Magyarországon, amivel 2008-2009-ben próbálkoztak.
Egyébként pedig, hogy azokkal az intézkedésekkel, amelyeket meghozunk, bármilyen módon is az Országgyűlés hatásköre csorbulna, gondolok itt a Beruházási Alap felállítására, ne haragudjanak, egész egyszerűen szakmailag ez az álláspont nevetséges. A Beruházási Alap arról szól, hogy elsősorban önkormányzatok által véghez vitt projektekkel összefüggésben az önrész és az előleg rendelkezésre álljon.
(17.10)
Hogy ne kelljen az uniós forrást lehívni, ne kelljen egyedi kormánydöntésekben gondolkodni, egyedi költségvetési elkülönítéseket csinálni ezekre az előlegekre, hanem ennek alakuljon ki egy intézménye, egy struktúrája, mert ez is azt a célt szolgálja, hogy a valamennyi önkormányzat által - mindegy, hogy baloldali vagy jobboldali önkormányzat által - tett beruházásokat felgyorsítsuk, mert az is Magyarország újraindítását segíti. Ezek a döntések és egy ilyen típusú elkülönített állami pénzalapnak a létrehozása, amit Beruházási Alapnak nevezünk, ez eddig is kormányzati hatáskör volt, olyan értelemben, hogy törvényben kell létrehozni, és egyébként a kormány dönthet ezekről az előlegekről, ez most is így van, ezután is így lesz.
Tehát arra szeretném kérni önöket, hogy mivel semmi olyan dolog nem történik, ami az Országgyűlés mozgási szabadságát negatívan befolyásolná, ezért támogassák az erre vonatkozó intézkedéseket is. Köszönöm szépen egyébként a támogató hozzászólásokat a képviselő uraktól, állok rendelkezésre, ha van még esetleg felmerülő kérdés. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
