SCHANDA TAMÁS JÁNOS
SCHANDA TAMÁS JÁNOS
SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Van abban valamifajta sajátosan bizarr dolog, hogy ön föláll itt az Országgyűlésben, és álságos módon arról szónokol, hogy bajban vannak a magyar emberek.
Tudom, hogy nehéz visszaemlékezni rá, és legszívesebben meg nem történtté tennék, egyébként mi is, de engedje meg, hogy emlékeztessem arra, hogy önök mit is csináltak, amikor kormányon voltak. Egyrészt a munkanélküliség a csúcson volt, másrészt a magyar embereket devizahitelezésbe kergették. De elvettek egyhavi fizetést tőlük, egyhavi nyugdíjat, leépítették az egészségügyet, csökkentették a gyest, megszüntették az otthonteremtési programot, a családi adókedvezményt, ingatlanadót akartak bevezetni, tandíjat akartak bevezetni, emelték az áfa kulcsát, kétszeresére emelték a villamos energia árát és háromszorosára a lakossági gáz árát, és mindezek mellett csődbe juttatták az önkormányzatokat. Majd azokban az önkormányzatokban, ahol egyébként hatalomra kerültek, ott megszorításokról döntöttek, nem 2008-ban, tisztelt képviselő úr - nem 2008-ban! -, hanem 2020-ban. Csökkentették a béreket, fizetést vontak meg az emberektől, az ott dolgozóktól.
És miközben egy ország, egy nemzet tud összefogni a vírus ellen, aközben a baloldal, önök kihúzzák magukat ebből. A baloldal nem támogatta a családokat, nem támogatta a vállalkozásokat, azokat az intézkedéseket, amelyeket az ő érdekükben hoztunk. Ha önökön múlik, nem lett volna bértámogatás és hitelmoratórium sem. Ez pontosan olyan dolog, tisztelt képviselő úr, mint a magyar válogatott helyett az ellenfélnek szurkolni (Dr. Rétvári Bence: Mondjuk, az íreknek.), ami persze az önök pártjában nem csak elméleti lehetőség. Legutóbb a szellemi nagyágyújuk, Niedermüller Péter ki is mondta, hogy szerinte jobb írnek lenni, mint magyarnak.
De akkor nézzük a bérkérdést! A baloldal nyolcéves kormányzása alatt, 2002-2010 között mindössze 23 500 forinttal emelte a minimálbért; a nemzeti kormány ezzel szemben 73 500 forintról ’21-re már 167 400 forintra, ez 127 százalékos emelés. Másrészt az Európai Unió statisztikai hivatalának - nem a mi, az Unió statisztikai hivatalának - az adatai alapján 11 év alatt nemzeti valutában számolva a magyar volt a negyedik legnagyobb minimálbér-növekedés, a V4-ek közül pedig a legnagyobb. Tehát teljes álhír, amit ön mond, tisztelt képviselő úr.
És mindezzel együtt mi azon dolgozunk, és ezt szeretnénk, hogy tovább tudjuk emelni a béreket, a minimálbért is különösen. Nem véletlen, hogy a 200 ezer forintos minimálbért tűztük ki magunk elé célul, mert a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak az emelése hatással lesz a többi bér emelésére is. De ahhoz, hogy ezt meg tudjuk valósítani, szükség van arra, hogy a kis- és középvállalkozásokat segítsük, elsősorban egyébként adócsökkentéssel. Önök adót akarnak emelni, erről beszélnek, adót akarnak emelni a cégeknek. Szerintünk ennek az ellenkezőjét kell tenni, ezért csökkentjük most is az adókat, mert meg kell teremteni az összhangot a minimálbér-emelés és a kkv-k versenyképességének a megőrzése között. Ezért ez egy fontos kérdés, és ezért erről is ki fogjuk kérni a magyar emberek véleményét a hamarosan induló nemzeti konzultáció keretében is.
Az európai minimálbér, amiről beszél, az pedig egy nem létező dolog, egy szokásos gyurcsányista álhír, csak most éppen Gyurcsány Ferenc feleségétől. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Dr. Rétvári Bence tapsol.)
