PAULIK ANTAL
PAULIK ANTAL
PAULIK ANTAL nemzetiségi szószóló: Ďakujem za slovo pán predseda. Köszönöm a szót, elnök úr. Vážený pán predseda, vážené panie poslankyne, vážení páni poslanci, vážený pán štátny tajomník! Ako Národnostným výborom poverený hovorca vo svojom príhovore predstavím Vám stanovisko Výboru národností v Maďarsku k návrhu zákona číslo T/16210 o príprave ústredného rozpočtu Maďarska na rok 2022. Náš výbor predložený návrh zákona prerokoval na svojom zasadnutí 17. mája.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága felkért előadójaként ismertetem önökkel a Magyarországi nemzetiségek bizottságának a T/16210. számon benyújtott, a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját. A törvényjavaslatot bizottságunk vitához kapcsolódó bizottságként részletes vitában május 17-i ülésén vitatta meg. A vitát a benyújtott törvényjavaslat egésze tekintetében folytattuk le.
A mindenkori költségvetést megalapozó törvény fontosságát nem lehet túlhangsúlyozni. A nemzetiségi bizottság szempontjából ki szeretném emelni azt, hogy a megalapozó törvényben évről évre találkozhatunk a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodására, de azok választására, feladatellátására vonatkozó rendelkezésekkel is. Ebből a szempontból a mostani tervezet kivételnek tekinthető, mivel a benyújtott anyagban mindössze egy alkalommal szerepelnek a helyi nemzetiségi önkormányzatok. Erről egy kicsit részletesebben később szólok majd.
Hosszú évek óta igyekszünk a nemzetiségi terület költségvetési támogatásának, a támogatások felhasználásának és elszámolásának szabályain olyan irányban változtatni, hogy az egyrészt teljesíthető, ellenőrizhető legyen, ugyanakkor a végrehajtása ne jelentsen irreális terhet a nemzetiségi önkormányzatok részére sem helyi, megyei, sem pedig országos szinten.
Elmondhatjuk, hogy 2013-ig elsősorban a helyi nemzetiségi önkormányzatok központi támogatása vállalhatatlan szinten volt. Ugyanez részben elmondható az országos nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában is, ami a megelőző években általuk átvett és működtetett, azaz a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben megfogalmazott és támogatni szándékozott kulturális autonómiát megjelenítő intézmények alacsony számában és működésük állandósult nehézségeiben is tükröződött.
2012-ben született meg a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 428/2012. (XII. 29.) számú rendelet, amely szabályozza a nemzetiségi szervezetek és nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodását. Ezzel párhuzamosan, illetve ezt követően indultak növekedésnek a nemzetiségi programokat segítő támogatási keretek.
A helyi nemzetiségi önkormányzatok feladatellátását szinte kizárólagosan a központi költségvetésből a differenciált támogatási rendszerben biztosított források finanszírozzák. Ennek összege, ahogyan azt a nemzetiségi bizottság elnöke is említette tegnapi felszólalásában, 2014 óta növekszik, mára már érzékelhető és valódi feladatellátást lehetővé tevő támogatásról beszélhetünk.
A helyi nemzetiségi önkormányzatok differenciált támogatása működési és feladatalapú támogatási részből áll össze. A működési rész lényegét tekintve normatív támogatás, annak ellenére, hogy ezt évek óta nem tudjuk elfogadtatni a Pénzügyminisztérium illetékeseivel, pedig mi másnak nevezhetnénk egy olyan támogatást, amelynek folyósítását kizárólag a tízévente sorra kerülő népszámlálások adataihoz, nemzetiségi számaihoz köti a nemzetiségi törvény, azaz nem kötődik feladatellátáshoz, nem kötődik valós aktivitáshoz, és a kiutalás alapjául szolgáló adatok tíz éven keresztül változatlanok maradnak.
A támogatás felhasználásával és elszámolásával kapcsolatos feladatokat az érintett települések gazdálkodási feladatait ellátó önkormányzati hivatalok pénzügyi munkatársai végzik. Tekintettel arra, hogy a hazánkban őshonos nemzetiségi közösségek bázisát nagy általánosságban a kistelepülések adják, az említett pénzügyi jellegű szolgáltatásokat olyan közös hivatalok biztosítják részükre, amelyek dolgozóinak leterheltsége egyre gyakrabban nehezíti a nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködést. Ezért véleményünk szerint a települési önkormányzati hivatalok adminisztratív terheinek csökkentése szempontjából is hasznos volna, ha ez az említett támogatás - hasonlóan a települési önkormányzatok működését közvetlenül biztosító állami forrásokhoz - normatív támogatásnak minősülne, és elszámolása, ellenőrzésének rendszere is azzal megegyező lenne. Tisztában vagyunk azzal, hogy a most kifejtett problémakör ebben az évben túlterjeszkedik az előttünk fekvő törvényjavaslat tartalmán, éppen ezért ehhez kapcsolódó módosítást ebben az évben bizottságunk nem kezdeményez.
Ahogyan korábban már utaltam rá, Ritter Imre képviselő úr tegnapelőtti beszédében elhangzott, hogy 2013 óta a nemzetiségeket támogató költségvetési keretek emelkednek, ennek köszönhetően valós lehetőséggé vált, hogy a nemzetiségi önkormányzatok végre valóban ellássák a nemzetiségek jogairól szóló törvényben megfogalmazott közfeladataikat. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a nemzetiségi kulturális autonómia szélesebb keretekben történő kiépülése is, ugyanakkor a gazdálkodási előírások bonyolult rendszere, az előírásoknak való megfelelés kényszere megnehezíti mind a megítélt támogatások felhasználását, mind pedig azok elszámolását.
A helyi nemzetiségi önkormányzatok ilyen értelmű nehézségeiről már esett szó. Említettem már a korábban hatályos, a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásáról szóló kormányrendeletet is. Az abban lefektetett szabályok oly mértékben nehezítették meg elsősorban az országos nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodását és támogatásaik elszámolását, hogy a 2014. évi országgyűlési választásokat követően, amikor először alakulhatott meg a parlamentben Magyarországi nemzetiségek bizottsága, annak egyik első kezdeményezése a rendelet hatályon kívül helyezése volt. Hosszas tárgyalásokat követően erre végül is sor került, és a 2017. évi költségvetésben már a költségvetési törvény 9., majd az idei évtől a 10. melléklete foglalja össze a nemzetiségi támogatásokra vonatkozó külön szabályokat.
Az országos nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási feladatait ellátó hivatalok jelzései alapján azonban ez a megoldás sem könnyíti meg a helyzetüket. Az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatásai a terület mindenkori kormányzati felügyeletét ellátó tárca, jelenleg a Miniszterelnökség fejezeti kezelésében találhatók.
Fontosnak tartom azt is megemlíteni, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok és az intézményeik éves támogatásául szolgáló keretek összegszerűen is megjelennek a költségvetési törvényben. Az ezekhez való hozzáférés feltétele az országos önkormányzatok kezdeményező kérelme, majd ennek alapján a támogatások felhasználására vonatkozó, a Miniszterelnökség pénzügyi-gazdálkodási szabályzatában megjelenő, a költségvetési törvény vonatkozó mellékletében lefektetett szabályoknál lényegesen összetettebb előírásokat is tartalmazó támogatói okirat kiadása.
A fejezeti gazdálkodás logikája szerint a felhasználást követően a felhasznált költségvetési támogatás összegéről és az abból fedezett kiadásokról az államháztartási törvény és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szabályai szerint az önkormányzatnak költségvetési beszámolót kell készítenie, amelyet a KGR-K11 adatszolgáltató rendszeren keresztül az Államkincstár felé be kell nyújtania. A beszámoló alapján készül el a zárszámadási előterjesztés és a határozattervezet, amelyet a közgyűlésnek úgy kell elfogadnia, hogy legkésőbb a tárgyévet követő ötödik hónap utolsó napján hatályba lépjen.
Az országos nemzetiségi önkormányzat a zárszámadásról szóló közgyűlési előterjesztést és határozatot tartalmazó részletes szakmai és pénzügyi beszámolóját a zárszámadás elfogadását követő 15 napon belül nyújtja be a miniszter számára. A gazdálkodás szabályszerű voltát ezután az országos nemzetiségi önkormányzatok belső ellenőrzési rendszere mellett ellenőrzi a Magyar Államkincstár, az Állami Számvevőszék, valamint a támogató, azaz a Miniszterelnökség. Úgy gondolom, az ismertetésből kitűnik, hogy ez egy meglehetősen összetett, és talán nem túlzás, fölöslegesen bonyolult rendszer, amely az egyébként is a pénzügyi szakemberek hiányával küszködő országos nemzetiségi önkormányzatok életét indokolatlanul megnehezíti.
Tisztelt Országgyűlés! A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 126. § (2) bekezdése szerint az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben támogatást nyújt a nemzetiségi önkormányzatok részére a nemzetiségi közfeladatok ellátásához, a nemzetiségek oktatási és kulturális önigazgatása, a nemzetiségi kulturális autonómia körében megvalósuló tevékenységekhez, projektekhez, valamint az államháztartáson belüli és kívüli nemzetiségi szervezetek részére a nemzetiségek kulturális autonómiájának fejlesztéséhez. A törvény 128. §-a értelmében a központi költségvetésből nyújtott támogatást a nemzetiségi önkormányzat kizárólag nemzetiségi közfeladatai ellátására használhatja fel.
Ahogyan az idézett rendelkezésekből kiderül, a nemzetiségek jogait szabályozó sarkalatos törvény nem tesz említést működési támogatásról az országos nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában.
(15.40)
Vagyis e jogszabályhely értelmezése alapján a nemzetiségi közfeladatok teljesítése alapozza meg az országos nemzetiségi önkormányzatok feladatellátáson nyugvó támogatását. Ugyanakkor a költségvetési törvény vonatkozó melléklete „Az országos önkormányzatok és nemzetiségi média” cím alatt nyújtott támogatást már egyértelműen a működési támogatás kategóriájába sorolja azzal, hogy a felhasználás határidejét a tárgyév december 31-ére teszi. Ez szintén évek óta problémát okoz valamennyi nemzetiségi önkormányzat számára. Ezek a testületek mára komoly intézményhálózatot fenntartó szervezetekké váltak, amelyek felelősséget viselnek a nemzetiségi köznevelés és kulturális élet, azaz a nemzetiségi kulturális autonómia működését biztosító intézmények viszonylatában. Úgy gondolom, hogy egyébként túlnyomó részük az éves költségvetési támogatáson túl nem rendelkezik egyéb bevételekkel, forrásokkal.
Az intézményfenntartói felelősség azt is magában foglalja, hogy az előre nem látható eseményekkel kapcsolatosan felmerülő finanszírozási igények fedezetére az adott szervezet, az érintett országos, de immár jó néhány helyi nemzetiségi önkormányzat is tartalékot képez. Az országos nemzetiségi önkormányzatok esetében ezt a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé sem az országos önkormányzatnak, sem pedig az intézményeiknek nyújtott állami támogatásból. Így számukra nem marad más, mint szükség esetén a hitelfelvétel, ami azonban szintén nem feltétlenül gyors lehetőség.
Idetartozik az is, hogy az országos önkormányzatok által ellátandó nemzetiségi közfeladatok jelentős hányada nem köthető egyetlen pénzügyi évhez, éppen ezért véleményünk szerint nem célszerű a tárgyév végéhez kötni a felhasználás és az elszámolás határidejét. Mivel a nemzetiségi törvény előbb idézett rendelkezései alapján értelmezésünk szerint az országos nemzetiségi testületek részére nyújtott támogatás feladatellátást segítő, lényegében a helyi nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatásával összevethető finanszírozási elem, célszerűnek tartjuk a támogatás felhasználási határidejét is a helyi nemzetiségi önkormányzatnak nyújtott feladatalapú támogatással azonos időpontban, azaz a tárgyévet követő év december 31-ében meghatározni. Bizottságunk az országos önkormányzati elnökök egyetértő támogatásával ilyen értelmű módosítás megvitatását kezdeményezte a Pénzügyminisztériummal.
Tisztelt Ház! Felszólalásom elején említettem, hogy a most tárgyalt törvénytervezet egy helyen említi a helyi nemzetiségi önkormányzatokat a 22. § (1) bekezdésében. Az abban foglalt rendelkezés tovább nehezíti ugyan a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási feladatait ellátó települési és közös önkormányzati hivatalok feladatellátását, ugyanakkor, mivel nem közvetlen a helyi nemzetiségi önkormányzatok érintettsége, nem vitatjuk annak szükségességét.
A fentiek alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/16210. számú törvényjavaslat elfogadását támogatja. Köszönöm a figyelmüket. Ďakujem Vám za pozornosť! (Taps a kormánypárti padsorokból.)
