HAJDU LÁSZLÓ
HAJDU LÁSZLÓ
HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A múlt héten megkezdtük a 2022. évi állami költségvetés vitáját, és hallhattuk a pénzügyminiszter, az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács elnökének véleményét a költségvetésről, és hallhattuk azt, hogy ez a költségvetés megalapozott, kiszámítható, végrehajtható, a jó tervezőmunka látszik rajta, és biztonságot ad ennek az országnak.
Igen, kevésbé lett hangsúlyozva, hogy 3100 milliárd a belső hiánya ennek a költségvetésnek, és akkor még az államadósságról nem is beszéltünk. Szóval, csakugyan minden rendben van ezzel a költségvetéssel?
Amiért én szót kérek, az az önkormányzatok sorsa, azért is ezt a címet adtam, hogy mit üzen 2022 az önkormányzatoknak. A vitában elmentünk egymás mellett, a túlsó oldali, kormánypárti képviselőtársaim - csatlakozva az előttem szólóhoz - dicsérték, hogy mennyi mindent elintéztek a saját körzetükben. Egymilliárd forintot elintéztek kerékpárútra, 600 millió forintot elintéztek egy turistakisvasútra, pálinkakóstolóra közel 100 millió forintot, tehát egy egész sor dolgot felsoroltak a képviselőtársaim, hogy miket el tudtak intézni, miközben azt mondjuk, hogy nem választási költségvetés, de mindenki elmondta a háláját az elmúlt időszakban a saját körzetében néhány faluról. Ugyanakkor az a 3176 önkormányzat, amiről én beszélek, azok közül csak nagyon kevés volt benne ebben a pálinkakóstolós kivételes pénzjuttatásban.
Ha a „Magyar falu” programot nézzük ebben a költségvetésben, bizony felére csökkent le az elmúlt évihez képest, és ha azt veszem, hogy a 300 legszegényebb, fölzárkóztatásra számító település mennyit kapott, akkor az az eredeti 220 milliárdhoz képest mindössze csak 77 milliárdot jelez ebben a költségvetésben. Tehát azt gondolom, hogy ez a költségvetés kevés üzenetet tartalmaz az önkormányzatoknak, keveset még a falvaknak is.
Ugyanakkor a vitában állandóan hallottam és hallgatjuk, hogy bezzeg a 11 évvel ezelőtti, amikor 2010 előtt eladósították az önkormányzatokat, és azt hallgatjuk, hogy leírták minden feltétel nélkül az 1300 milliárdot az önkormányzatok adósságából. Ugye, ez az adósság hitel volt lényegében, és voltak benne valószínűleg rossz hitelek, egyébként arról nem esik szó sosem, hogy milyen típusú önkormányzatok voltak azok, akik eladósodtak. De nézzük, hogyan szedték ezt vissza! Mert ezt az 1300 milliárd forintot nemcsak úgy ajándékba kapták, hanem vissza is szedték. Azonnal indult a visszaszedés, 2 százalékkal zárolták szinte a kormányzás első intézkedéseként az állami normatívákat, és visszamenőleg is érvényesen egész évre vonatkozóan az állami normatíva zárolva lett.
A személyi jövedelemadó egy bizonyos helyben maradó része itt maradt, de 100 százalékban elvették a személyi jövedelemadót a településektől. Címzett és céltámogatásokra bármelyik önkormányzat, akinek terve és engedélye volt, pályázhatott; megszüntették a cél- és címzett támogatást. Volt porosút-normatíva, megszüntették azt is. Az áfát az első adótörvénynél 25-ről 27 százalékra emelték fel. A minimálbér politikai alkujához képest folyamatosan az önkormányzatok fizetik 100 százalékban a minimálbér-különbözetet, hiszen döntően az önkormányzati foglalkoztatottak voltak azok, akiknek tulajdonképpen minimálbéres alkalmazottjai voltak. Összességében azt kell mondjam, hogy ez alatt a bizonyos 11 év alatt busásan, többszörösen visszaszedte a kormány azt a pénzt, amit nagylelkűen, állítólag adott.
Barkóczi Balázs képviselőtársammal beszélgettünk az újpesti polgármesterrel és a rákospalotai polgármesterrel: 1,9 milliárd forint az az elvonás, ami érinti Újpestet, és 3,5 milliárd forint az, ami érinti Rákospalotát. Hát, körülbelül így készülünk mi arra, hogy 2022-ben nemcsak költségvetést, hanem kormányt is szeretnénk váltani. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.)
