DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő jogszabály a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szól.
Fontos dolog nyilván, amikor egy ilyen új jogszabálytervezet megjelenik, hogy mi a javaslat célja. Ezt megfogalmazódik rögtön a javaslat elején, hogy az Európai Unió szabályozásával megfelelő összhangteremtés, az elektronikai ügyintézés, az informatikai fejlődés lehetőségeinek a kihasználása, és a többi. Ebből tehát, az általános indokolásból úgy tűnik, hogy valóban egy fontos jogszabályról lenne szó.
Ha elővesszük ennek a törvénytervezetnek az általános indokolását, akkor ebből már látjuk azt részletesebben, hogy körülbelül mik is ezek a célok, amelyek megvalósulnak; ez a polgári törvénykönyvben a gazdasági társaságok, a szövetkezetek mellett az egyesületek és az alapítványok egységes szabályozási rendszerbe való tömörítése lenne.
Az általános indokolás hivatkozik arra, hogy a Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezéseiből logikusan következik az egységes jogiszemély-nyilvántartás kívánalma. Hát, az én számomra ez nem volt ennyire egyértelmű, hogy ez ebből kívánkozna, és ha már itt tartunk, akkor egy fontos szempontot tartok szem előtt, amikor arról kezdek el beszélni, hogy az elmúlt 11-12 esztendőben, mióta a Fidesznek megvan a zömében kétharmados kormányzása, rengeteg olyan törvényjavaslatnál, főleg ami a jogi témákat érinti, mindig arra hivatkozott a benyújtó és általában az Igazságügyi Minisztérium, hogy a régi magyar tradíciót akarjuk itt megteremteni; tehát olyanfajta szabályozórendszert alkotunk, amely Magyarországon mindig is ismert és bevált volt.
Hát, én úgy látom, hogy itt jelen esetben egy ettől eltérő szabályozási rendszer van, hiszen Magyarországon már nagyon régen az a rendszer van, hogy külön kezelik a jogi személyeket attól függően, hogy milyen típusú jogi személyekről van szó, hogy mely bíróság az, amely ezek bejegyzésével foglalkozik, kinek van hatásköre, kinek van illetékessége rá, milyen típusú ez.
(14.00)
Tehát nagyon sok szempontból különféle csoportosításokba helyezték a jogi személyeket, ami nem biztos, hogy jó volt. Tehát attól, hogy ez volt az elmúlt évtizedekben Magyarországon, nem egészen biztos, hogy ez volt a jó megoldás. Hogy miért is nem? Látszik az a hatalmas keveredés, amely az állampolgárokban is benne volt, hiszen ha egy állampolgár akart bejegyeztetni egy alapítványt, egy egyesületet, akkor az állampolgároknak a 90 százaléka azt mondta, hogy akkor ezt be kell adni a cégbíróságra, mert ők fogják majd ezt nyilvántartani. Nem voltak vele tisztában, hogy bizony, a gazdasági társaságokat tartja nyilván a cégbíróság, és a megyei bíróság pedig - most már törvényszéknek nevezett, korábban megyei bíróságnak nevezett intézmény - a civil szervezeteket, mint például az alapítványok, az egyesületek, és ők vezetik ennek a nyilvántartását, ők vezetik ennek a bejegyzését. Hát, ebből bizony számtalan probléma származott. Bár, nem biztos, hogy ha hatályba lép ez a törvény, meg fogja tudni szüntetni ezt a problémát, de reméljük, hogy ez is egy előrelépés lesz, és az egységesülő eljárások keretében az ügyfelek számára is sokkal kedvezőbb lesz majd ezeknek a jogi személyeknek a megalapítása, a változásbejegyzése, akár a megszüntetés vagy bármilyen, ezzel kapcsolatos módosítás. Bízunk benne, hogy ettől jobb lesz.
(Az elnöki széket dr. Brenner Koloman,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az általános indokolás a főbb előnyöket is kiemeli, hogy ennek a jogszabálynak mik a főbb előzményei, és ezekről is érdemes beszélni. Az egységes eljárási szabályok bevezetése, igen, ez véleményem szerint is egyértelműen nagyon fontos, hogy ezek az eljárási szabályok egységesek legyenek, illetve az is fontos, hogy bíróságonként is egységes legyen ennek a végrehajtása.
A következő pontja a gyors eljárás, amit a bíróságokkal kapcsolatosan mindig is el szoktunk mondani, hogy egy elvárás a bíróságokkal kapcsolatban, hogy minél hamarabb befejeződjenek az ügyek. Nyilván az állampolgárok, akik az ügyüket akarják érvényesíteni, azt várják el, hogy minél hamarabb jussanak hozzá az igazságszolgáltatáshoz, és itt a bíróságoknak nagyon fontos feladata van, hogy ez a gyors ügyintézés megtörténjen.
De az is fontos, hogy új szabályok kerülnek bevezetésre, új módszerek és rendszerek kerülnek kiépítésre és bevezetésre. Ez azért is nagyon fontos, mert régen, például sokszor katasztrofális hosszúságú volt egy alapítványnak vagy egy egyesületnek a bejegyzése, nemegyszer évekig tartott egy egyesületet bejegyeztetni a megyei bíróságon - ma már törvényszék, akkor még megyei bíróság -, hiszen számtalan új szempontot találtak ki folyamatosan és dobták vissza hiánypótlásra, hiánypótlásra és hiánypótlásra, és aztán kialakult már az ügyvédtársadalomban is egy olyan trend, hogy tudták, hogy melyek azok a bíróságok, ahol könnyebben tudnak átmenni az egyesületek, és nem lesznek annyira akadékoskodók, és ott bizony két-három hónap alatt be lehet jegyeztetni egy egyesületet, máshol évekig húzódik, oda akkor már nem adták be az egyesületet bejegyezésre, hanem más székhelyet találtak neki. Tehát nyilván az ügyvédek és az ügyfelek is megpróbáltak ügyeskedni és eligazodni ebben a jogalkalmazói tengerben és a különbözőségekben, és ezt is szeretné kiküszöbölni - remélem, hogy szeretné kiküszöbölni - ez a jogszabály, hogy ez a fajta probléma is megszűnjön a jövőre vonatkozóan. Tehát a gyors eljárás egy nagyon fontos téma, és ugyanígy az egységes elbírálási szempont. Tehát végül is az előző példák, amiket elmondtam, az egységes elbírálási szempontról szóltak.
Hadd ne mondjam, inkább nem mondom el azokat a negatív élményeimet, amik voltak, amikor nem egységesen bíráltak el bizonyos dolgokat, hanem egyéb felhangok is bejátszottak abba, hogy például mennyi idő alatt sikerült bejegyeztetni egy alapítványt vagy egy egyesületet. És itt már maga a névváltozás is sokszor determinálta, hogy egyik névvel be lehetett jegyeztetni ugyanazt az egyesületet, ugyanazzal a szöveggel, ugyanazzal a tartalommal egy hónap alatt, a másik névvel pedig másfél év alatt sem lehetett bejegyeztetni. Hát, reméljük, hogy az egységes elbírálási szempontok valóban érvényesülni fognak a jövőben, és nem lesznek ilyen példák, illetve nyilván most olyan új rendszerek kerülnek bevezetésre, amelyek ezt már mindenféleképpen kiküszöbölik, tehát a gyorsítás, nagyon bízunk benne, hogy valóban meg fog valósulni.
Nagyon fontos tétel a nyilvántartásban szereplő adatok fokozottabb helytállóságának a biztosítása. Ez egy nagyon-nagyon fontos szempont, hiszen az, hogy naprakész és közhiteles legyen egy nyilvántartás, ez alapvetően fontos, különösen akkor, ha egy bírósági rendszerről van szó, egy állami rendszerről van szó. Nagyon fontos, hogy ez naprakész legyen, és nagyon fontos, hogy közhiteles legyen, és a közhitelességben lévő bizalom ne rendüljön meg az állampolgárokban. Ez nagyon fontos szempont.
Ugyanilyen fontos szempont az adminisztratívteher-csökkentés. Magyarország évtizedek óta arról híres, de lassan azt mondhatjuk, hogy évszázada, vagy lehet, hogy több mint egy évszázada is arról híres, hogy ezek az eljárások nagyon lassúak voltak, nagyon sok papírmunkát igényeltek, nagyon sok pluszfeladatot igényeltek az állampolgárok részéről, az ügyfelek és az ügyvédek részéről is, és nagy volt az adminisztrációs teher. Ezért is üdvözlendő az, amikor bármilyen formában az adminisztratív terhek csökkennek, ez mindenféleképpen támogatandó.
Az állami vagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás kérdését, ami szintén felmerül, ezt egy nagyon fontos szempontnak tartjuk szintén. Hát, nem azt látjuk, hogy az elmúlt 12 évben az a hatékony gazdálkodás megvalósult volna, de örülünk neki, hogyha ezen a szinten is előrelépés lenne a jövőben.
Államtitkár úr az expozéjában beszélt arról, hogy az eddigi jogalkalmazás ezen a területen, illetve a jogszabályok a papíralapú ügyintézés gondolkodásmódját tükrözték, és ezen is változtatni kell. Igen, ez egy nagyon fontos meglátás és nagyon fontos szempont. És itt is szeretném arra felhívni a figyelmet, és már sokszor beszéltünk arról itt az elmúlt több mint tíz évben az Országgyűlésben, mióta itt vagyok, hogy mit is hozott nekünk az elektronikus eljárás, segít, nem segít nekünk. És bizony az ember a saját tapasztalatát is megpróbálja megosztani itt. Amikor körülbelül húsz évvel ezelőtt a cégeljárásban elkezdődött az elektronikus eljárás, bizony mi, ügyvédek ezt nagyon nehezen fogadtuk, és nagyon nehéz volt beleszokni, beletanulni abba a rendszerbe. Akkor az 50 fölötti, 50 pluszos korosztály nem is nagyon foglalkozott vele, nem is nagyon próbálta már megtanulni ezt az új rendszert. Aztán, miután a gyermekbetegségeket ez a rendszer kinőtte, és a kezdeti nehézségeket sikerült leküzdeni, folyamatosan rájöttünk, hogy mekkora előnyök vannak az elektronikai eljárásban, és milyen lehetőségek vannak a fejlesztésre a későbbi jövőben. És nyilván annak is örülünk, hogyha ezek az előnyök minden szinten kihasználásra kerülnek.
Nyilván, ha arról beszélünk, hogy évtizedekkel korábban, két évtizede egy gazdasági társaságot papíralapon akár hetekbe került bejegyeztetni, ma pedig ott tartunk, hogy egy kft. alapítása egy órán belül, de néha 10-20-30 percen belül megtörténhet, és ha ezt bizony kiterjesztjük a többi jogi személy bejegyzésére is, én azt gondolom, hogy ez egy hatalmas előrelépés mindenféle szempontból, és az egész társadalom érdekét szolgálja az, hogy ezek a fajta újítások megvalósuljanak, és nyilván az elektronikus eljárásnak ezt a részét mindenféleképpen ki kell használni, és minél szélesebb területen kell alkalmazni. És hogy itt gördülékeny módon történjen meg a változások bejegyzése, nyilván nagyon fontos szempont.
Kiemeli az indokolás azt is, hogy ebben a jogszabályban minden paragrafus címeket tartalmaz, amely az áttekinthetőségét javítja. Na, ezzel vitatkoznék egyébként, mert szerintem azzal, hogy kiemeljük a címet, nem biztos, hogy az áttekinthetőséget javítjuk. Szerintem a korábbi rendszerben, amikor fejezetekre és címekre voltak osztva a jogszabályok, akkor jobban lehetett ebben keresni, de azt gondolom, hogy ez a legkisebb kérdés, tehát a tartalom sokkal fontosabb, mint a forma, és nem a formai dolgokkal kell leginkább vitatkozni.
Egységes bejegyzési eljárás valósul meg a jövőben, és bejegyzési eljárásnak nevezzük a jövőben a változásbejegyzést, az átalakulást, az egyesülést, a szétválást. Ezzel maximálisan egyet lehet érteni. A bíróság elsődleges feladata a jogszabály szerint a jogi személy létrejöttének, megszűnésének konstitutív bejegyzése és a közhiteles nyilvántartás vezetése - igen, már beszéltem a közhiteles nyilvántartás fontosságáról. És az is egy fontos szempont, hogy nem engedélyezésről van szó, hanem annak a vizsgálatáról, hogy maga a tervezet, a kérelem, amit benyújtanak, az megfelel-e a jogszabályoknak, és aszerint készítették-e el.
Államtitkár úr beszélt az automatikus döntéshozatali bejegyzésekről, amelyek szintén az elektronikus eljárás részét képezik, és ez nagyon fontos újítás, amely nagyon nagy mértékben növeli a bejegyzés gyorsaságát.
(14.10)
Itt mindig felmerül egy szempont, és ez mindig vita nemcsak Magyarországon, hanem a teljes világtársadalomban, hogy az automatizálás vajon jó dolog-e, ha az emberi vonatkozást kiküszöböljük vagy nem küszöböljük ki, vagy benne tartjuk. Azt gondolom, amiről államtitkár úr beszélt itt, hogy az emberi ellenőrzés minimum másodfokon megvalósul, illetve folyamatosan megvalósul a szúrópróba-ellenőrzés is, tehát az automatikus bejegyzések szúrópróbaszerű ellenőrzése, illetve nyilván ezek ellen jogorvoslatnak helye, a jogorvoslati eljárásban már emberi ellenőrzés mellett történik meg a bejegyzés vagy az elutasítás szempontjainak a vizsgálata, akkor talán azt mondhatjuk, hogy megfelelő garanciát kapunk arra nézve, hogy a gépi automatizmus nem fog a jogbiztonság rovására válni. Ezzel a jogalkotó álláspontja szerint a bíróságok ellenőrző funkciója fog növekedni, hiszen több ideje lesz a bíráknak a törvényességi felügyeleti eljárásokra, és itt lesz nagyobb lehetőség, hogy ellenőrizzék a jogszabályoknak való megfelelést, a jogszabályoknak megfelelő működést a jogi személyek esetében.
Tehát az egységes nyilvántartás, a naprakész és közhiteles nyilvántartás, még egyszer kiemelve, egy nagyon fontos szempont. A magyar tradíció kérdéséről már beszéltem, álláspontom szerint ez nem követi a magyar tradíciót, de nyilván bizonyos esetekben, amikor egy modernizálásról van szó, akkor adott esetben akár el is lehet térni.
Mindezek alapján azt mondom, hogy alapvetően ez a jogszabály főleg pozitív előrelépéseket tartalmaz. Nyilván azokat a modernizációs törekvéseket valósítja meg, amelyek az elektronikus nyilvántartásban, az elektronikai fejlődésben megvalósulnak mind Magyarországon, mind az egész világon, illetve az Európai Uniónak azokat az ajánlásait ülteti át a magyar joggyakorlatba, amelyeknek egyébként is - mint európai uniós tagállamnak - kötelezettségünk a bevezetése, azoknak az irányelveknek a magyarországi jogszabályokba való beültetése.
Mindezek alapján azt gondolom, hogy ez a jogszabály nem tartalmaz olyan szempontokat, amelyek alapján ez ne lenne támogatható. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
