DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A most benyújtott törvényjavaslattal egy régi elképzelés válik valóra: a civil- és cégnyilvántartás egyesítése és a kérelmek egységes eljárásrendben történő kezelése hosszú ideje napirenden levő magánjogi kérdés és egyben célkitűzés. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a jogi személyek szabályozása körében önálló részben rendelkezik a jogi személyek általános szabályairól, és az egységes magánjogi szemlélet alapján a Ptk. nem csupán a magánjogi anyagi jogi szabályokat fekteti le, hanem a jogi személyek nyilvántartásának alapvető szabályait is megjeleníti.
A törvényjavaslat azonban nem csupán a civil- és a cégnyilvántartás egyesítését valósítja meg, hanem annál jóval nagyobb feladat megvalósítását tűzi ki célul. Megfigyelhető, hogy a nyilvántartásokkal kapcsolatos ügykezelés, ügyintézés még a papíralapú eljárásokra épül, annak gondolkodásmódját tükrözi, még akkor is, ha mód van az elektronikus ügyintézésre. Megfigyelhetjük azt is, hogy azonos típusú adatok nyilvántartásonként eltérő adatstruktúrában jelennek meg, és hogy a nyilvántartások között nincs megfelelő együttműködés és összhang.
Az információk elektronikus megismerésének igénye, az információs társadalom mai fejlettsége mellett önálló problémaként jelentkezik az is, hogy a nyilvántartásokból megismerhető adatok köre nem egységes, sok esetben az adatok megbízhatósága kétséges, valamint az adatokhoz való hozzáférés nehézkes.
A törvényjavaslat célja, hogy a jogi személyek minél szélesebb körét érintően létrejöjjön egy olyan közhiteles, naprakész nyilvántartás, amelyből gyors és pontos információt lehet szerezni. A bíróság által nyilvántartott magánjogi jogi személyek esetében pedig további cél, hogy a bírósági eljárás egységes és kiszámítható legyen.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat előkészítése során kiemelt szabályozási szempont volt, hogy azok a kérdések, amelyek alacsonyabb jogszabályi szinten kezelhetőek, ne a törvényben kerüljenek részletezésre. Mind az egységes jogiszemély-nyilvántartás felállítására, mind a nyilvántartással összefüggő eljárások kialakítására az informatika adta lehetőségek messzemenő kihasználásával kerül majd sor. A törvényjavaslat ugyanakkor nem tartalmaz informatikai részletkérdéseket, mert ezek végrehajtási szintű jogszabályokban rendezhetőek.
A jogi személyek egységes nyilvántartásának létrehozása önmagában is számos előnnyel jár. Egységesítésre kerülhetnek az egyes jogiszemély-típusok nyilvántartott adatkörei. A nyilvántartásból elérhető adatszolgáltatást új nyilvántartási platformra épülő, modern szolgáltatás biztosítja majd. Létrejön a jogi személyek nyilvántartási portálja, amely egy bárki számára az interneten elérhető platformként fog működni. A portálon keresztül egyaránt lehet majd ügyet intézni, adatszolgáltatást kérni, általános tájékoztató jellegű információkhoz jutni. Ezen internetes felületen lesz elérhető a Cégközlöny is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A jogi személyek nyilvántartásába fokozatosan kerülnek majd beintegrálásra az egyes jogiszemély-típusok. A cégek és a civil szervezetek mellett a jogi személyek nyilvántartásába kerülnek a törzskönyvi jogi személyek, az ügyvédi irodák, a civilnyilvántartásban nem szereplő köztestületek, a felsőoktatási, illetve köznevelési jogi személyek, a befektetési alapok, az európai területi társulások, a törvény által létrehozott jogi személyek, és azok a további jogi személyek vagy jogalanyok, amelyek integrálása fokozatosan lehetséges lesz.
(Gelencsér Attilát a jegyzői székben
dr. Tiba István váltja fel.)
dr. Tiba István váltja fel.)
Magánjogi szempontból kiemelt jelentőségű változás, hogy a civil- és a cégnyilvántartásban szereplő jogalanyok, valamint a társasházak egységes bírósági nyilvántartási rend alá kerülnek. E bírósági bejegyzéssel nyilvántartott jogalanyokat nevezi a javaslat összefoglaló néven szervezeteknek. A szervezetek nyilvántartását végző bíróságok elkülönülése is megszűnik, a jövőben külön cégbíróságokról már nem beszélhetünk.
A javaslat nem változtat a bírósági bejegyzéshez fűződő joghatásokon, tehát a szervezetek mint magánjogi jogalanyok továbbra is a bírósági bejegyzéssel jönnek létre, és a bíróság általi törléssel szűnnek meg. Megváltozik azonban a bíróság szerepköre a nyilvántartásba-vételi és a változásbejegyzési eljárásban. A javaslat normatív módon is meghatározza a bíróságok feladatkörét, a jogi szempontú vizsgálat korlátait. Ennek keretében kimondja, hogy a létesítő okiratnak és egyéb nyilvántartási iratnak a felek szerződéses szabadsága körébe eső rendelkezéseit a bíróság a bejegyzési eljárásban nem bírálhatja felül, azokra nézve hiánypótlásra felhívó vagy kérelmet elutasító végzést nem hozhat.
A bíróság feladata a bejegyzési eljárás során az, hogy a feltétel nélkül érvényesülő normáknak, illetve a Ptk. kógens rendelkezéseinek való megfelelést vizsgálja, valamint azt garantálja, hogy a bejegyezni kért adatok formailag és jogilag megfelelőek. Ez azt fogja jelenteni a gyakorlatban, hogy a bíróság vizsgálja azt, hogy a szervezet megfelel a választott jogiszemély-típus, illetve gazdasági társasági forma definitív követelményeinek, a tagok, a képviselők és az egyéb tisztségviselők bejegyzésének jogi akadálya nincs, a kérelemben megadott adatok formailag helyesek, valamint azt, hogy az iratok nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amelyet a Ptk. vagy más ágazati szabály kifejezetten tilt.
(13.30)
A bíróság tehát részleges érvénytelenségi vizsgálatot végez el a bejegyzéskor. Annak elkerülése érde-kében, hogy a forgalomban minél kevesebb olyan magánjogi jogi személy vegyen részt, amely érvénytelen kikötést tartalmazó létesítő okirattal rendelkezik, változnak a kapcsolódó Ptk.-beli szabályok, amelyek a T/16207. számú törvényjavaslat tárgyát képezik. A bírósági munkát érintő szemléletbeli változás azzal az előnnyel jár, hogy a sematizálható bejegyzési kérelmek intézése a jövőben automata által elvégezhető lesz.
A javaslat a bírósági ügyintézésben elsőként vezeti be az automatikus döntéshozatalt, amelynek során kizárólag automatizált bírósági intézkedésekre kerül majd sor. Az automatizált döntéshozatalban hiánypótlási eljárás lefolytatására nem kerül sor. Ha a kérelem megfelelő, a bejegyzés egy órán belül megtörténik. Ezen eljárástípus sikerét több feltétel biztosítja. Egyrészt az állami nyilvántartásokkal való közvetlen kapcsolat révén automaták tudják majd a kérelemben feltüntetett adatoknak a helyességét ellenőrizni, hiba esetén azt a kérelmet benyújtóval közölni. Másrészt szükséges, hogy az eljáró jogi képviselő a kérelem mellékletében foglalt iratok megfelelőségét igazolja. A harmadik feltétel pedig az, hogy ezen kategóriába tartozó ügyek egyszerű megítélésűek legyenek, és hogy a felmerülő vizsgálandó kérdések és a döntési lehetőségek tipizálhatók legyenek.
A nyilvánosan működő részvénytársaságokat leszámítva a gazdasági társaságok kérelmei főszabályként automatikus döntéshozatallal kerülnek majd elbírálásra, azonban a törvény végrehajtási rendelete határozhatja majd meg azokat az ügytípusokat, amelyek kivételt képeznek az automatikus döntéshozatal alól. Nem tekinthető sematizálható ügynek például az átalakulás, az egyesülés és a szétválás bejegyzése. Ha az automata a kérelemről egy órán keresztül nem tud dönteni, a rendszer átszignálja az ügyet humán elbírálási szakba, tehát a kérelem nem fog megrekedni az informatikai rendszerben.
Ha a kérelem elutasítására kerül sor, akkor az elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye, és a fellebbezés folytán induló másodfokú eljárás nem automatizált eljárás, tehát ember általi felülvizsgálat történik. Ha az automatikus döntéshozatal során a kérelemnek helyet adó bejegyzés történik, azonban a bejegyző végzés eltérést nem engedő jogszabályi rendelkezésbe ütközik, vagy a kérelmet jogosulatlan személy terjesztette elő, kérni lehet, hogy az ügyet a bíró újból vizsgálja meg. Ebben az esetben a bíró akár a bejegyző végzés hatályon kívül helyezéséről is határozhat.
És végezetül, az automatikus döntéshozatali eljárások általános kontrolljaként kerül bevezetésre az utóellenőrzés, amelynek során a bíróság szúrópróbaszerűen vagy célzott vizsgálattal ellenőrzi az automatikus döntéshozatallal kezelt ügyeket, a kérelem mellékleteként benyújtott iratokat. Az utóellenőrzést is szakember végzi majd. A javaslat az automatizált ügyek mellett természetesen fenntartja a szakember által lefolytatandó bejegyzési ügyeket is. A kérelmek elbírálása elsődlegesen bírák vagy bírósági titkárok hatáskörében marad.
Kiemelendő, hogy a kérelem előzetes ellenőrzése ebben az esetben is automaták által elvégezhető lesz, ezért a bíráknak, a bírósági titkároknak a jogi szempontú ellenőrzést kell elvégezniük. Erre tekintettel ezek a bejegyzési eljárások is felgyorsulnak. A bíróságnak főszabályként 10 munkanapon belül, civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetén pedig 25 munkanapon belül kell döntenie a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról. Sajátos bejegyzési szabályok fognak érvényesülni azoknál a jogi személyeknél, amelyek bejegyzését nem a bíróság végzi. Ilyen jogiszemély-típus lesz például az ügyvédi iroda, a törzskönyvi jogi személy, a civilnyilvántartásban nem szereplő köztestület. E személyi kört nevezi a javaslat egyéb jogi személyeknek. E jogi személyek nyilvántartásával összefüggő feladatokra kijelölt szervektől a javaslat nem von el hatáskört, csupán arról rendelkezik, hogy a nyilvántartó szerv a bejegyzést a jogi személyek nyilvántartásában foganatosítja. Szemléltető példa lehet, hogy az ügyvédi iroda bejegyzési eljárását továbbra is a területi ügyvédi kamara folytatja le, de a bejegyző határozatot már a jogi személyek nyilvántartásába vezeti majd be. Ezekben az ügyekben tehát a nyilvántartó bíróság semmilyen módon nem vesz részt, feladatot, hatáskört nem von el. Azoknál a speciális egyéb jogi személyeknél, amelyeket törvény hozott létre, kivételes eljárásrend érvényesül. E jogi személyek kötelesek lesznek a nyilvántartási portálon keresztül megküldeni az adataikat a bíróságnak. A bíróság a bejegyzendő adatok megfelelőségét más állami nyilvántartás adataival való összevetés alapján ellenőrzi, majd azokat a nyilvántartásba bejegyzi. Egyéb törvényességi ellenőrzést vagy felügyeletet azonban ebben az esetben sem gyakorol.
Tisztelt Ház! A jogi személyek nyilvántartásában szereplő szervezetek feletti törvényességi felügyeleti eljárás megmarad, annak jellege nem változik. Ezen eljárások esetében is törekedni kell arra, hogy automatizálható intézkedések gyorsítsák az eljárást. A bejegyzési eljárásban bevezetendő automatikus döntéshozatal révén jelentős emberi erőforrás szabadítható fel, amelyet a törvényességi felügyeleti ügyszakban kell hasznosítani. A jogi személyek nyilvántartásának megbízhatóságát ugyanis legalább annyira garantálja a bejegyzési eljárás versenyképessége, mint az, hogy jogszabályellenesen működő vagy a törvényes működésük helyreállításával mulasztásban lévő szervezetekkel szemben a nyilvántartó bíróság gyors és hatékony eszközökkel lép fel. A törvényességi felügyeleti eljárás szabályozása során a javaslat figyelemmel van a gyakorlati tapasztalatokra is, így részben megújít különleges törvényességi felügyeleti eljárásokat, részben új eljárástípusokat is bevezet. A bírósági eljárás kapcsán még számos előremutató, megújított szabályozási elemet lehetne ismertetni, azonban engedjék meg, hogy ezt most mégse tegyem meg, hanem egy utolsó fontos területre hívjam fel a figyelmet.
Tisztelt Képviselőtársaim! A jogi személyek egységes nyilvántartásával egy különösen értékes és fontos, egy helyen összesített állami adatvagyon is létrejön, így kiemelt cél, hogy felelős és előremutató adatvagyon-gazdálkodás valósuljon meg, és versenyképes adatszolgáltatások kerüljenek kialakításra. Emiatt a javaslat az adatnyilvánosság és az adatszolgáltatás körében garanciális szabályokat jelenít meg. A jelenlegi cégnyilvánossági és a civilnyilvántartással összefüggő nyilvánossági szabályok racionalizálásra kerülnek. Azok a nyilvántartási iratok és egyéb eljárási iratok lesznek a jövőben bárki számára megismerhetők, amelyek a forgalom biztonságához fűződő érdekkel alátámaszthatók. Az ezt meghaladó iratok megtekintésére a polgári perrendtartás szabályai szerint lesz mód. Fontos újdonság, hogy a bejegyzési eljárásban kivételes esetben az egyébként nyilvános iratok nem nyilvános kezelését is kérni lehet majd, amelyről a bíróság külön végzést hoz.
A jövőben a nyilvántartott adatok is differenciálásra kerülnek. Nem nyilvános adattá válik a nyilvántartásban szereplő természetes személyek lakcíme. Az egyes jogiszemély-típusok nyilvántartási adatainak meghatározásakor kiemelt szemponttá válik, hogy valóban csak azok az adatok kerüljenek bejegyzésre és ezzel nyilvánosságra hozatalra, amelyek a forgalom biztonságának megőrzéséhez szükségesek. Azoknak a személyeknek az azonosító adatai, akiknek a jogi személyhez fűződő kapcsolata távolabbi, nagyobb védelmet kell hogy élvezzenek. Ilyen személy lehet például a könyvvizsgálatot végző természetes személy adata.
A jogi személyek egységes nyilvántartásának létrehozása biztosítja majd azt is, hogy más nyilvántartásoknak, bíróságoknak, hatóságoknak, a közfeladatot ellátó személyeknek rugalmas megoldásokkal naprakész információkat lehessen szolgáltatni, illetve, hogy ezen személyek akadálymentesen férhessenek hozzá a feladatellátásukhoz szükséges információkhoz. Fontos célkitűzés az is, hogy a piaci szereplők, de akár bármely érintett személy is az egyedi igényeihez igazodó szolgáltatást tudjon igénybe venni. Új, illetve megújított szolgáltatásként kerül bevezetésre a nyilvántartás-figyelési szolgáltatás, amelynek révén bárki információt kaphat a saját vállalkozását vagy más nyilvántartott szervezetet érintő változásokról.
Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül szeretném felhívni a figyelmet a jogutód nélküli megszűnések kezelésére, amely egy önálló, komplex szabályozási terület. E területen sem indokolt a cégek és civil szervezetek közötti markáns különbségek fenntartása. Az új, összehangolt szabályok külön törvényben kerülnek rendezésre. Ezen eljárások szakmai megalapozásához széles körű egyeztetések szükségesek, amelyek a járványhelyzet miatt nem kerülhettek lefolytatásra, így e szabályok nem részei jelen törvényjavaslatnak. A javaslat nem tartalmazza továbbá az átmeneti rendelkezéseket és a kapcsolódó törvények módosítását. Ezek előterjesztésére a későbbiekben kerül majd sor, amikor az informatikai felkészülés eléri azt a szintet, amikor már pontos tervezés mellett lehet meghatározni az átmeneti szabályokat, azok ütemezését.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti célokkal egyetértve támogassa a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
