DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Valahol ott folytatnám, ahol Varga László abbahagyta előttem, azt mondta, hogy szakmai törvénytervezetről van szó. Én nem vitatom azt, hogy a szakma hozta ezeket a módosításokat, amelyeket itt most javaslatként behoztak, de államtitkár úrhoz lenne ezzel kapcsolatban kérdésem, illetve lehet, hogy ez a kérdés észrevétel lesz.
Mégpedig már rögtön az 1. §-sal kapcsolatosan, amely az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt módosítja, egy új 66. §-sal egészül ki, és erről beszélt államtitkár úr is. Én azzal a résszel kapcsolatban tökéletesen egyetértek államtitkár úrral, hogy amikor kényszertörlési eljárásra kerül sor, az ne legyen illetékmentes, tehát akkor, amikor hagyják veszni a céget a tagok, mert nem foglalkoznak vele, nem akarják végigcsinálni azt a munkát, amit meg kell csinálni egy megfelelő megszüntetési eljáráskor, nem akarják viselni a költségét, ott hagyják a céget bedőlni, hogy ne legyen semmiféle szankció, ne legyen semmiféle kötelező költség - ezzel valóban egyetértek, államtitkár úr, hogy erre szükség van.
Azonban én úgy összeillesztgettem ebben a törvényben a határidőket, illetve a hatálybalépést. Jelenleg is államtitkár úr is azzal kezdte a beszédét, hogy a kényszertörlési eljárások a veszélyhelyzetre való tekintettel felfüggesztésre kerültek, és a veszélyhelyzet is meghosszabbításra került, most úgy tűnik, szep-tember valameddig, viszont ez a törvény hatályba lép 2021. július 1-jén, tehát bő egy hónap múlva hatályba fog lépni. Ez akkor azt fogja jelenteni, hogy ettől az időponttól kezdve a 250 ezer forintos illetéket is ki kell szabni a bíróságnak? Mert azt mondja majd a törvény, hogy a befejező végzéssel együtt az illeték kiszabásáról is a bíróság gondoskodik.
Na most, akkor ezt úgy kell értelmezni, mivel itt nincsen olyan kitétel, hogy az ezt követően indult kényszertörlési eljárásokra kell alkalmazni ezt az illetékfizetési szabályt, ebből az következik az én értelmezésem szerint, és itt lenne az én kérdésem: akkor ezt már a most felfüggesztett eljárásokra is kellene alkalmazni? Mert ha igen, akkor azt gondolom, hogy ez azért nem tisztességes, hogy úgy szabunk ki 250 ezer forint illetéket, hogy úgy függesztettük fel az eljárást, hogy kedvezőbb legyen az állampolgároknak, a gazdasági társaságoknak, hogy a Covid-helyzet miatt ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, aki esetleg Coviddal való összefüggésben kerül kényszertörlési eljárás hatálya alá. Ebben az esetben sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek ezek a cégek, mert akár az is előfordulhat, hogy ez önhibájukon kívül történik. Erre azt mondta államtitkár úr, hogy igen, de akkor nekik lehetőségük van arra, hogy 90 napon belül rendezik az iratokat meg azokat a problémákat, amelyek miatt a kényszertörlési eljárás elindult. Ez nagyon helyes és nagyon jó, de ebben az esetben is egy csökkentett illetéket, azaz, ha jól emlékszem, 50 ezer forintot ki kell fizetni, míg jelen pillanatban ez az eljárás illetékmentes.
Tehát én összességében az emberi tisztesség érdekében mondanám azt, hogy ezt a jövőre nézve lehet szerintem alkalmazni, illetve itt nyilván a tagi felelősség is bejöhet, és a tagi felelősség kérdése is megnyilvánul, ami nem probléma, hogy bejön, hiszen a tagok felelőssége nyilvánvaló abban az esetben, ha a kényszertörlési eljárás a társaság mulasztása, egy tudatos mulasztás miatt valósul meg, akkor nyilván a tagok felelőssége is felvetődik. De adott esetben kényszertörlési eljárás alá úgy is kerülhet maga a cég, hogy önhibájukon kívül, a tagok akaratán kívül alakulhat ki olyan helyzet, ami miatt ez megvalósul. Tehát azt gondolom, hogy visszamenőleges hatállyal nem lenne semmiféle formában szerencsés alkalmazni ezt a törvényt.
Tehát amennyiben ez kiegészülne azzal, hogy a jövőben indult eljárásokra kell alkalmazni - nyilván legyen mindenki tisztában azzal, hogy a tetteinek mi lesz a következménye. De nyilván, aki egy évvel ezelőtt, tavaly júniusban kényszertörlés alá került, és jelen pillanatban fel van függesztve, ő annak a tudatában került abba a szituációba, hogy neki illetékmentesek ezek a szabályok, így velük szemben álláspontom szerint nem lehet a 250 ezer forintos büntetőilletéket alkalmazni, illetve még az 50 ezer forintos, csökkentett illetéket sem.
Tehát én azt gondolom, és ezért teszem azt a javaslatot államtitkár úr felé, hogy amennyiben valóban így kell értelmezni, mint ahogy én kiolvastam a jogszabályból, hogy ezt július 1-jétől minden kényszertörlési eljárásra alkalmazni kell, akkor ez azt jelenti, hogy itt visszamenőlegesen fogjuk a jelenleg felfüggesztés hatálya alatt álló cégekre is alkalmazni, ami nyilván nem kis állami bevételt hozna, hiszen elég sok cég van felfüggesztett állapotban jelenleg kényszertörlési eljárás során, és nyilván azoknak a tagoknak is abból a szempontból jogos a felháborodása, hogy amikor velük szemben ez megtörtént, akkor semmilyen ilyen fizetési kötelezettség nem volt, most viszont ez előtérbe kerül, és fizetési kötelezettségük lesz. Ennek a mérlegelését mindenféleképpen fontosnak tartanám a jogalkotó részéről.
Itt az Országgyűlésnek a figyelmét hívnám fel, illetve a javaslattevő Igazságügyi Minisztériumnak a figyelmét.
(15.30)
Erre vonatkozóan kérném szépen államtitkár úrnak is a válaszát, hogy ezt most akkor hogyan kell értelmezni, és vonatkozik-e a jelenleg felfüggesztés hatálya alatt álló cégekre a 250 ezer forint illeték megfizetésének kötelezettsége.
Abban az esetben, én azt gondolom, ha ez így van, ahogy ezt én értelmeztem, akkor ez esetben sajnos olyan helyzet áll elő, ami alapján ez a jogszabály nem lenne általunk támogatandó, és ezért is kérem ennek a megfontolását; illetve államtitkár úrnak adott esetben a megnyugtató válaszát, hogy ezzel kapcsolatban nincs semmiféle probléma, és a jövőre nézve fogjuk alkalmazni. Tehát én azt gondolom, hogy a visszamenőleges jogalkotás a jogállamisággal semmiféle formában nem fér össze; és ebben az esetben viszont mindenképpen visszamenőleges jogalkotásról beszélnénk, hiszen akár egy évvel ezelőtti tettre vagy mulasztásra most utólag szabnánk ki a 250 ezer forint illetéket. Azt gondolom, hogy ez a jogállamiság kategóriájába nem fér bele.
Ezért kérem az államtitkár urat, hogy vagy nyugtasson meg, hogy ez nem így van, vagy pedig e tekintetben változtassuk meg a jogszabályt. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet.
