DR. VARGA LÁSZLÓ,
DR. VARGA LÁSZLÓ,
DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az előttem szólók többen elmondták, a javaslat fő célja a kényszertörlés szabályrendszerének módosítása. Ugye, kényszertörlésről beszélünk abban az esetben, ha a cég nem a törvényeknek megfelelően működik, és a törvényességi felügyeleti eljárást követően sem tudja vagy éppen nem akarja a törvényes működését helyreállítani. Ebben az esetben a bíróság kényszertörlési eljárást folytat le, aminek eredményeképpen a céget törli a nyilvántartásból.
A módosítás célja, ahogy ezt az előttem szólók is megfogalmazták, hogy a kényszertörlés elrendelése idején a cég könnyebben tudja helyreállítani működőképességét; ez egyébként nyilvánvalóan lehet egy támogatható cél. Mindemellett az eljárás díjának 250 ezer forintban való meghatározásával a cég vezető tisztviselőit és tagjait arra sarkallja, hogy a törvényes működést helyreállítsák; ez egyfajta ösztönző. Amennyiben ez sikerül, akkor az eljárás díjtétele 50 ezer forintra csökken.
A javaslat érinti az eltiltás jogintézményét is. A jelenleg hatályos szabályok egy alkotmánybírósági határozattal megsemmisített szövege helyébe lépnek rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy az a személy kerüljön csak eltiltásra, akinek közrehatását a szabálytalan működésben a cégbíróság megállapítja. Az eltiltás időtartama ugyanakkor kizárólag a ki nem elégített hitelezői követelésektől függ.
A javaslat az Országgyűlés előtt jelenleg is fekvő Ptk.-módosítással kapcsolatos összhangot is megteremti, ami a közkereseti társaságok és a betéti társaságok megszűnésével kapcsolatos eseteket illeti, tehát nyilván ez volt az előző vita itt a Ház előtt. A törvényjavaslat fő célja a kényszertörlési eljárás ideje alatt is a törvényes működés helyreállítása, lehetőségének biztosítása, azonban vannak olyan esetek, amikor ez kizárt, például, ha az adószám törlésre került, vagy ha a társaság már megszűnt létezni.
A javaslat külön per indításának lehetőségét teremti meg arra az esetre, ha az eltiltási ok következményeként az eltiltott személyt kötelezi a cégbíróság a kényszertörlési eljárásban bejelentett, vitatott követelésnek nem minősülő, ki nem elégített követelése megfizetésére.
A cégbíróság nem alkalmazza a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti eltiltás jogkövetkezményét. Az előterjesztő szerint ez eddig is így volt, és az állami szektor gazdasági társaságainak működése egyébként is sajátos, emiatt szerinte nem indokolt, hogy a szankció ebben a szektorban is érvényesüljön.
Az általam említettek figyelembevételével, illetve az előttem szólók által is elhangzottak alapján látszik, hogy ez az előterjesztés alapvetően szakmai jellegű, gyakorlati tapasztalatokon alapuló módosításokat tartalmaz, azonban nehezen látható át, hogy mindemellett mi is lehet a kormány részéről a jogalkotói cél, különösen ami az állami gazdasági társaságok kivételének említett esetét képezi.
Azt gondolom, a főbb, általunk is górcső alá vett pontokról beszéltem, és nagyon sok mindent elmondtak az előttem szólók, úgyhogy én tovább nem szaporítom a szót. Tehát alapvetően egy szakmai javaslatról van szó, azonban a gazdasági társaságok kapcsán elhangzott észrevételek figyelembevételét kérem, államtitkár úr. Köszönöm a szót, elnök úr.
