BÖRÖCZ LÁSZLÓ

Teljes szövegű keresés

BÖRÖCZ LÁSZLÓ
BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! E törvény célja, amely az elmúlt hetekben sok szempontból a figyelem középpontjába került, gyakorlatilag az, hogy Magyarországon a bérlakásban élők, az önkormányzati és állami bérlakásban élők lehető legnagyobb számát saját tulajdonú lakáshoz juttassa.
De hogy hol kezdődött ez az egész törvény, vagy miért alakult ez így ki, arról szeretnék első körben néhány gondolatot elmondani. 2019-ben az önkormányzati kampányban, konkrétan az I. kerületben V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester tett egy olyan ígéretet az ott lakóknak, a műemléki bérlakásban élőknek, hogy segít nekik abban, hogy amire 30 éve várnak, hogy megvásárolhassák ezeket a lakásokat, valósággá válhasson.
De nem így történt, és kiderült nem is olyan sokkal később, hogy a polgármester asszonynak, miután megválasztották polgármesternek, esze ágában nincsen eladni ezeket a lakásokat, hanem egy kvázi lakossági fórumon bejelentette, hogy nem adják el ezeket a lakásokat, sőt lakbért emelnek, és szigorítják a lakhatás feltételeit. Ezzel természetesen joggal érezték magukat becsapva az emberek, és joggal háborodtak fel ezen. Több mint 700 aláírás gyűlt össze ez ellen, a helyi lakásrendelet módosítása ellen, illetve azért, hogy mégis meg lehessen vásárolni ezeket a lakásokat. Nyilván engem is számos érintett bérlő megkeresett, több száz helyi lakossal találkoztam személyesen is jómagam, ezért egy kérdőívet is útnak indítottunk, amely tulajdonképpen feltette azokat a kérdéseket, hogy az ott élők hogy szeretnék, mint szeretnék megvásárolni a lakásaikat.
(17.10)
Azt tudni kell, hogy 2019-ig vagy 2020-ig, amíg ez a botrány ki nem pattant az I. kerületben, kvázi volt egy status quo az ottani bérlők, illetve az önkormányzat között, hiszen 1994 és ’95-ben, amikor nagyon sokan megvásárolhatták nagyon kedvezményes áron a lakásaikat akár egy szomszédos épületben is, azok, akik műemlék házban éltek és műemlék lakásokban laktak, azok az emberek nem tehették ezt meg, ellentétben mindenki mással, és harminc évet vártak arra, hogy megtehessék mindezt. A jelenlegi törvényjavaslat nyilván ennél sokkal tágabb kört érint, de rendezi vagy rendezné a vári, illetve az I. kerületi lakásoknak, azoknak a bérlőknek a helyzetét, akik igazságtalanságot és méltánytalanságot szenvedtek el az elmúlt harminc évben.
(Folytatás 203/2-ben!)
• 2018-2022. országgyűlési ciklus • Budapest, 2021. május 26. szerda • 203/2. szám
Országgyűlési Napló
Azt szeretném még elmondani, hogy több mint ötszázan töltötték ki azt a kérdőívet, amelyben megkérdeztük a helyi érintetteket, hogy mit szeretnének csinálni, és ez indította el tulajdonképpen magának a törvényjavaslat kidolgozásának az útját. Ezek után, mivel a sajtóban több helyen megírták ezt és többen beszéltek erről, ezek után történt az, hogy irgalmatlan mennyiségű, több száz levelet és megkeresést kaptam jómagam is nem váriaktól, nem I. kerületiektől, az ország minden pontjáról, nemcsak műemlék lakásokban élőktől, hanem mindenki mástól, hogy találjunk megoldást az ő helyzetükre, mert ők is szeretnék megvásárolni a saját ingatlanjukat.
Magyarországon az a speciális helyzet, hogy az emberek 86 százaléka magántulajdonú lakásban lakik, ami a legmagasabb Európában, és persze teljesen más lakásszerkezet van Európa különböző országaiban, de ezek különböző történelmi fejlődésen mentek keresztül, és a lakhatást egész másképp oldották meg. Magyarországon az emberek többsége saját lakásban szeretne lakni, és szerintem egy politikusnak, egy politikai pártnak pedig az az érdeke és azt kell szem előtt tartani, hogy segítse az embereket saját lakáshoz jutni. Erre a kormánynak nyilván vannak különböző programjai, de ami az önkormányzati bérlakásokban élőket illeti, ez a javaslat, amelyet ma tárgyalunk, lehetőséget biztosít arra, hogy legalább az önkormányzati bérleményekben élők egy része megtehesse mindezt.
Na most, innentől a sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatosan, miután a baloldal, a Jobbiktól a DK-ig, az LMP-től a Momentumig a Párbeszéden át láthatóan senki nem támogatja azt (Z. Kárpát Dániel: Hogy lopjatok? Nem!), hogy az önkormányzati bérlakásban élők saját tulajdonhoz jussanak, ez innentől fogva egyértelmű, azt hiszem, ezt kijelenthetjük.
Az is egyértelmű (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), és természetesen én is rengeteg egyeztetést lefolytattam, hogy nagyon sok jobbító szándékú módosító javaslatot fogalmaztak meg a polgármesterek és különböző képviselők (Közbeszólások és derültség a Jobbik és az LMP soraiban.), és itt nyilván ezek sok részét figyelembe is lehet venni. Az is látszik, hogy nagyon szerteágazó ez a terület, ahány polgármester, annyiféle javaslat érkezett be, és természetesen én úgy gondolom, hogy rákényszeríteni (Folyamatos közbeszólások a Jobbik soraiból.) másra a saját véleményemet nem szeretném, ez egy olyan javaslat, amely vita tárgyát képezheti (Derültség a Jobbik és az LMP soraiban. - Nacsa Lőrinc: Nyugi!), ezért ahhoz a megoldáshoz szeretnénk visszanyúlni, hogy elsősorban a műemlék lakásban élő, a Budapest világörökségi területén élő bérlőknek szeretnénk az igazságtalan, harminc éve húzódó helyzetét megoldani, minden más szempontból pedig egyébként az önkormányzatok dönthetik majd el opcionálisan, hogy élnek-e az eladás lehetőségével, vagy sem.
Én szeretném egyébként hangsúlyozni azt, hogy én azt javaslom mindenkinek, függetlenül attól, hogy baloldali vagy jobboldali a városvezetés, minél szélesebb körnek teremtsék meg a lehetőséget arra, hogy megvásárolhassák a lakásaikat. Ezeknek az embereknek egy jelentős részét kizárólag úgy tudjuk saját tulajdonú lakáshoz juttatni, úgy tudjuk megerősíteni az ő lakhatásukat, hogy segítünk nekik önkormányzati bérlakásuk megvásárlásában. Ez nyilván a mi felelősségünk is és nyilván a városi, kerületi polgármestereknek a felelőssége is, vagy akár a főpolgármesteré is, mert, ugye, Budapesten is több ezer önkormányzati lakás van.
Amit még szeretnék elmondani, mert szerintem érdekes adat, csak hogy pontosan miről is beszélünk: 105 ezer önkormányzati bérlakás van ma Magyarországon, ebből 21 ezer jelenleg is üresen áll, tehát bőven van tartalék a rendszerben, amit felújítva bérbe lehet adni. (Z. Kárpát Dániel: 11 év alatt hányat újítottatok fel? Ne viccelj már! Hagyjuk már!) Kettő: a jelenlegi javaslat (Z. Kárpát Dániel: Hashtag szánalom! Szégyelljétek magatokat!), miután a fővárost és a kerületeket is érinti, tulajdonképpen csak a világörökségi területet érinti (Csárdi Antal közbeszól.), az eredeti 60-70 ezer (Z. Kárpát Dániel: Beleírhattad volna azt is, hogy Bayer Zsolti!) családhoz és bérleményhez képest kizárólag az ezen (Z. Kárpát Dániel: A kegyenceitek érdekében!) a helyen lévő műemlék lakásokat érinti, ami körülbelül pár ezer darabra tehető, ebben van állami is és van önkormányzati is; nyilván a beadott módosító indítvánnyal kapcsolatosan ez teljesen világosan ki fog derülni.
Én arra szeretnék kérni mindenkit, hogy józan, a lakóknak segítő, a bérleményekben élőknek segítő kritikát fogalmazzanak meg, és a képviselői esküjükhöz híven próbálják meg segíteni a magyar állampolgárokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás az ellenzék soraiból: Úristen!)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem