Z. KÁRPÁT DÁNIEL,
Z. KÁRPÁT DÁNIEL,
Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Böröcz László szégyellje magát! Elképesztő hazaáruló tempó, amit önök produkálnak, egy álnemzeti, álkeresztény bandának az utolsó vergődése a bukás előtt. Vegye észre, képviselőtársam - én egyébként sajnálom önt, tehát semmiféle dühöt, haragot nem érzek, sajnálom önt -, hogy bennünket itt az ellenzéki térfélen a szekunder szégyen járt át, és nem önön nevettünk (Nacsa Lőrinc: A primernek kellett volna!), hanem önöknek kellett volna szénné égni. Ehelyett számunkra volt kellemetlen az a két-három perces megúszós, a bizonytalan emberekre jellemző, másokat alpári módon kezelő, a saját véleményét elhallgató mondatsorozat, amit ön itt előadott.
Önök álnemzeti mozgalomként, pártként éppen a nemzeti vagyon kiárusítására, fillérekért történő dobra verésére készültek. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Hallgasson végig! Ön egy olyan javaslatot nyújtott be, képviselőtársam, amely 800-900 milliárd forintnyi nemzeti vagyont vert volna dobra, ez volt az ön eredeti javaslata. Az, hogy a barátai, elvbarátai, elvtársai nem álltak ki önök mellett, egy fontos körülmény, én ennek örülök egyébként, de ön ahhoz adta a nevét, hogy 15-30 százalékon több száz milliárdnyi nemzeti vagyonelemet kijátsszanak a nemzeti vagyonból magánvagyonokba. Önökben nem volt elég bátorság, hogy ezt a törvényt lex Bayernek, lex Palkovicsnak vagy éppen lex Rákay Philipnek nevezzék el, gyávák voltak ehhez. Eleve furcsa körülmények között szereztek az önök kegyencei és vazallusai bérleti jogot a budai Várban, ezt önök is tudják, mi is tudjuk, de ez egyébként egy jogi megközelítésű kérdés, én nem akarok ítéletet hozni ez ügyben. De az, hogy a feltételezhető bukásuk előtt megpróbáljanak nemzeti vagyonelemeket tömegével kijátszani fillérekért, a hazaárulás minősített esete.
Lehet ezt most megpróbálni szépíteni, mert látják, hogy még a sajátjaik sem tudnak ezzel azonosulni, pedig a Fideszben fővesztés terhe mellett lehet csak kibeszélni. Hát, nem úgy van az, hogy valakinek más a véleménye, és azt megússza. Nézzék meg Ángyán államtitkár urat, egy kiválóan felkészült szakember, hol van most! Nézzék meg az első Fidesz-kormány minisztereit, többnyire kiválóan felkészült szakemberek, hol vannak most! (Nacsa Lőrinc: Sneider Tamás…) Önöknél ez nem úgy működik, hogy valaki máshogy gondolkodik a világról, és egyszerűen kibeszél és megússza.
Ön, képviselőtársam, most egyedül maradt ebben a helyzetben. A férfias megoldás egyféleképp képzelhető el: vonja vissza ezt a történelmi szemetet, és imádkozzon azért, hogy a történelem ítélőszéke olyan ítéletet mondjon ön fölött, ami összeegyeztethető a további nyugodt napjaival, mert ez hazaárulás, kérem szépen. Az, hogy a nemzeti vagyon elemeit most fillérekért akarják - most már nem az összes önkormányzat tekintetében, de a budai Vár tekintetében - kijátszani, minősített hazaárulás. Nem fogja így hagyni egy nemzeti egységkormány 2022 után, nem fogjuk így hagyni ezt a borzalmat, mert önök a magyar embereket, a magyar jövőt lopják meg, zabálják fel éppen, most zabálják fel a lehetőségeket a kegyenceik érdekében azok elől, akik fiatalként, bérlőként nem tudnának más lehetőséghez jutni Magyarországon, mint egy kedvezményes árú bérlakáshoz.
Hagyjuk már ezt a teljesen gyermeteg megközelítést, amit itt sokadszor hoznak elő! Nacsa képviselőtársamon tényleg látom azt a szikrát, hogy ő megértette, mi mire gondoltunk, amikor erről vitatkoztunk. Megkérdezték a magyar embereket, hogy milyenfajta tulajdont szeretnének. Persze, hogy mindenki saját ingatlantulajdont szeretne, csak önök megfeledkeznek azokról a magyar emberekről, akik nem olyanok, mint önök, akik nem annyira szerencsések, hogy adott esetben középiskolás koruktól a pártállam a hónuk alá nyúlt, és végigvitte őket az úton. Vannak magyar emberek, akik nem ilyenek, vannak olyanok, akik beszorultak egy albérletbe, családot alapítanának, gyermekvállalási céljaik vannak, és azért nem tudják megvalósítani ezeket, mert nem képesek önálló, megfizethető lakhatáshoz jutni.
Mennyire igazságos Böröcz képviselőtársam szerint egy olyan támogatási rendszer, ahol miniszteri fizetéssel tízmilliós kedvezményt lehet zsebre tenni balatoni építkezéshez? Pedig talán ebben meg tudunk egyezni, hogy nem rászoruló az érintett, aki hozzájutott ehhez a kedvezményhez. És ott van az albérletben élő magyar fiatal, akinek jó esetben a kedvezményes bankhitel jut akkor, ha a közvetítő bank úgy dönt - ez az önök támogatási rendszere. Tényleg nem sajnálom senkitől, mert demográfiai alapú gondolkodásmóddal közelítek az egészhez, minden családot támogatnék, ha lenne ehhez elég keret, de a nem rászoruló családok esetében önök kimondottan bőkezűek egy vegytisztán neoliberális társadalmi felfogás szerint, és a nehezebb helyzetbe beszorult magyarokat pedig nem támogatják.
Ez köszön vissza ebben a javaslatban is. Amikor Böröcz képviselőtársam és Tállai államtitkár úr azt mondja, hogy minél több magyar embert kell önálló ingatlantulajdonhoz juttatni, a mondat eddigi szakaszáig még egyetértenénk, de a helyzet az, hogy nagyon sokan nem olyan szerencsések, mint önök. Önök ezt nem tehetik meg, és ne erőszakoskodjanak önök bele magyar emberek fejébe és életébe! Van, aki bérlakásban szeretne lakni, egy megfizethető árú bérleményben, nagyon sokan. Mi lesz a következő? Az első éjszaka joga? El akarják dönteni a magyar emberek helyett, hogy hol és milyen körülmények között éljenek?
Nézzék meg az új építésű ingatlanok számát, és nézzék meg a bérlakások számát! Hashtag szánalom, amit önök 11 év alatt fel tudnak mutatni. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Böröcz képviselőtársam ideáll 105 ezer bérlakásról beszélni? Hát, ez az ön szegénységi bizonyítványa! Egy olyan kormányhoz adja a nevét, amely 11 év alatt csak szűkíteni volt képes a bérelhető lakások állományát. (Nacsa Lőrinc Böröcz Lászlóval beszélget.) Hát, miért nem számolt ön be a két-három perces felszólalásában, amit zavartan előadott, arról, hogy mennyi bérlakást építtetett ez a kormány? Ne röhögcséljen, mert nem annyira vicces a téma! Látom, hogy ön zavarban van, és sajnálom is érte, de ezt komoly emberhez méltó módon meg kell beszélnünk egymással. A helyzet az, hogy ennek a kormánynak most itt arról kellett volna beszélnie, hogy hány bérlakást épített 11 év alatt. Egy több százezres nagyságrendű számot kellett volna mondania, ehhez képest csak dobra verik a nemzeti vagyont.
Az új építésű ingatlanok tekintetében is előadják itt a győzelmi jelentést nekünk, hogy mennyi új építésű lakás van Magyarországon. Egy egyszerű mobiltelefonos számítással kijön: ha ilyen kevés lakás épül, mint most, akkor 159 évente fog kicserélődni az ingatlanállomány, képviselőtársaim. Mi lesz a panelházakkal? Mi lesz az albérletben lakó magyarokkal? Mi lesz a kistelepüléseken lakókkal? Önök nem gondolnak ezekre az emberekre, mert önök szerencsésebbek náluk, önök a hálózat részei, ők pedig nem, ezért kihagyják őket a számításból.
Rengeteg magyar fiatal van, akik korábban - képviselőtársam, figyeljen nagyon! - úgy voltak képesek önálló ingatlantulajdonra szert tenni, hogy Magyarország adófizetői támogatták a lakáscélú előtakarékoskodást. Hívhatták ezt Fundamentának vagy bármi másnak, és egy támogatott formával több év alatt, mondjuk, egy CSOK önrészére össze tudták szedni a pénzüket ezek a magyar fiatalok. Önök mit csináltak? Önökkel együtt megszüntették a lakáscélú előtakarékosság állami támogatását, kirúgták a széket azok alól, akiknek ez volt az egyetlen lehetőség, hogy önálló otthonhoz jussanak.
És most ideállnak egy teljesen kudarcos többszöri kormányzás után, amikor felélték a nemzeti vagyont, leépült a bérlakások száma, és még ebből a maradékból is dobra szeretnének verni jó sokat. Aztán látják a társadalmi ellenállást, az ellenzékiek, a polgármesterek, a civilek hangját, ott hagyják szerencsétlen Böröcz képviselőtársamat egyedül a pusztában, nem állnak ki mögötte, visszakoznak ezen terv 90 százalékából, aztán önök bejönnek ide tartani egy megúszós vezérszónokit két-három percben zavartan, és most már csak a műemlékvédelem alá eső ingatlanok egy részét akarják dobra verni, de még most sem merik elmondani vagy felsorolni azon kegyenceiknek a nevét, akiknek az érdekében megteszik mindezt.
(17.30)
Persze, ha jól dolgoztak volna a kutatóik, akkor az jött volna ki, hogy száz százalék akar önálló ingatlantulajdont, mert valójában minden albérletben élő arról álmodozik, hogy egyszer valahogy lesz lehetősége saját ingatlantulajdonhoz jutni.
De Tállai államtitkár úrhoz köthető a nap egyik szégyenmondata, miszerint azért csinálják ezt az őrületet, hogy ne termelődjön újra a fizetőképtelen hitelesek köre. Ha van olyan árulást elkövető kormány, amelyik cserben hagyta ezeket a hiteleseket, és tevőlegesen hozzájárult a gonoszságával ahhoz, hogy emberek tömegei kerüljenek bajba, az az önöké! Ha csak egy számot kell mondanom, államtitkár úr, és vitatkozzon velem, ha tud, a számok szintjén, tudom, hogy nehéz: 18 ezernél több családot lakoltattak ki Magyarországon az önök kormányzásai alatt. És ilyenkor mindig lesütik a szemüket, egyszer sem volt olyan, hogy felálltak volna, hogy nem, nem lakoltattunk ennyi embert; nem, az a bankok miatt volt, nem miattunk. Lesütik a szemüket, mert önök is tudják, hogy tevőlegesen hozzájárultak ehhez a borzalomhoz. És ezek után a nemzeti vagyon dobra verését azzal a szöveggel próbálják ide behozni, hogy meg akarják előzni a probléma újratermelődését, miközben az önök kezében volt a joystick, minden irányítási lehetőség a kezükben volt, hogy ne termelődjön újra ez a borzalom. Nem kényszerítette önöket senki, hogy lepaktáljanak a bankokkal, hogy EBRD-paktumot írjanak alá, hogy piaci árfolyamon forintosítsanak, hogy még a magáncsőd intézményét is elrontsák, és csak néhány száz embernek nyújtson segítséget. Ez nem külső kényszer volt, ez az önök történelmi bűne volt.
Azt látjuk, hogy tömeges bérlakásépítésekről kellene most vitatkoznunk. Ott a lehetőség önök előtt, mi benyújtottuk költségvetési módosító javaslatban a „Mi várunk” programot tömeges bérlakásépítésekkel, évente 5-10 ezer bérlakás lenne építhető. Ezeket minősített hazai kivitelezők építhetnék, tehát pörgetnénk a saját nemzetgazdaságunkat is. Ezek az emberek, akik dolgoznának rajta, itt kapnának fizetést, itt költenék el. Költségvetési pénzből történne mindez. A nagyságrend nagyjából a Budapest-Belgrád-őrületbe két év alatt beletett magyar önrész lenne, vagy a kínai megahitelüknek a fele. Körülbelül ennyiből lehetne egy országos bérlakásprogramot csinálni. Az épített ingatlanok egy részét önkormányzati kezelésbe kell adni, még egyszer mondom, költségvetési forrásból, tehát nem az önkormányzatokat terhelve, és az önkormányzatok kezelésébe adott vagyontömegből a szociális szempontokat is lehetne érvényesíteni.
Itt jutunk el oda, amit Tállai államtitkár úr látványosan nem értett tegnap, amikor azt magyaráztam el neki – pontosabban: kudarcot vallottam a magyarázat szintjén -, hogy meg kell nézni, évente mennyivel növekszik az így épített bérlakásvagyon, és az évenkénti bérlakásvagyon-növekménynek a felénél el lehet gondolkozni azon, hogy kedvezményes körülmények között a bérlők kezébe adjuk át azt tulajdonjogként. Én nem mondtam tegnap százalékos arányt, Tállai államtitkár úr beleképzelte, és a kollégák is mosolyogtak nálunk a videó visszanézése közben, hogy lehetett ezt félreérteni. De akkor most tisztázzuk még egyszer: amennyivel növekszik a bérlakásvagyon évente, annak a feléből el lehetne gondolkodni, hogyan kerüljön tulajdonjogként kedvezményes formában - nem 15 százalékért meg nem 30 százalékért! - olyan bérlők kezébe, akik adott esetben 15 éve ott laknak, és tényleg jóhiszeműek, nem úgy, mint az önök kegyencei a Várban.
A helyzet az, hogy ezt a koncepciót önök végig sem gondolták, amikor leadunk róla egy interpellációt, vitázni próbálunk, önök ezt el sem olvassák, flegmák, lekezelőek, a szakmaiságot csak távolról, külső szemlélőként nézik. És a helyzet az, hogy amikor megkérdezték az önök miniszterét, tehát nem Nacsa képviselőtársamat, egy miniszterüket, aki otthonteremtéssel foglalkozik, hogy ugyan már, a CSOK mennyivel verte fel az ingatlanárakat, és fel volt-e erre készülve a kormány és a piac egyáltalán, akkor az volt a válasz, hogy nem tudják. Tehát önök úgy nyúlnak hozzá egy piachoz, hogy nem végeznek vizsgálatokat, nem beszélnek szakemberekkel, hogy ezen a piacon az önök beavatkozása adott esetben felrúgja duplájára az albérletárakat. Képviselőtársaim, önök, kormánypártiak voltak azok, akik minden figyelmeztetésünk ellenére egy Uber-problémát nem is ismertek fel, nem is értették, hogy mi a gond, pedig az albérletárak megduplázódtak, látható volt, hogy az Airbnb is kivett, mondjuk, kétezer lakást a budapesti ingatlanpiacról, aztán még többet, és csodálkoztak azon, hogy az Airbnb okozta árdrágulás mintha magától következett volna be. Nem! Szabályozni kellett volna ezt a piacot, nem betiltani, hanem szabályozni bátran. Önök gyáván odatolták ennek felelősségét az önkormányzatokra.
Azt hiszem, hogy ennél kudarcosabb területük, mint a lakhatás, nincsen. Tudom, el fogják mondani a CSOK-ot, én pedig el fogom mondani, hogy miniszteri fizetéssel tízmilliós kedvezmény a bankszámlára, átlagos magyar élethelyzetben pedig kedvezményes bankhitel. Ez az önök világa! Ebből próbálnánk visszahúzni önöket, hogy egy kicsit vegyék észre valódi emberek valódi problémáit. És ne jöjjenek ezzel a csehszlovák szöveggel, hogy önök észlelték, hogy minden ember önálló ingatlantulajdont akar, ezért akkor is rájuk erőszakoljuk, ha ők azt egyébként nem akarják, de bérlakásokat nem építünk azoknak, akiknek semmi más lehetőségük nem lenne.
Önök vegytisztán neoliberális módon lemondanak komplett társadalmi osztályokról, nem üzennek a nehezebb sorban élő magyar fiataloknak, elvették a lakáscélú állami támogatását a lakáscélú előtakarékosságnak, felverték az árakat egy olyan piacon, amelyhez látványosan nem értenek, és most még a maradék nemzeti vagyont is el akarják tapsolni. Egészen elképesztő, bolsevik típusú padláslesöprés mindez. A korábbi korszakokban is nagyon-nagyon ritkán láttunk ilyen típusú vagyonfelélést. Egészen elképesztően szégyenteljes, a nemzeti érdekek totális feladása, amit csinálnak. Ebben mostanában egyébként rekorderek, hiszen keleti megahiteleket vesznek fel, Budapest-Belgrád-őrülethez kínai megahitelt; kínai egyetemet hoznak ide, amit nem tudnak magyar hallgatók megfizetni, ugye, most derült ki, hogy még egy egyszerű kollégiumi lehetőség is több mint 50 ezer forintjába kerülne egy hallgatónak; kedvezményezik a külföldit ész nélkül, az Audinak adják a vissza nem térítendő támogatást, a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat cserben hagyják. Elárulják a nemzeti érdeket sorozatosan, most pedig a nemzeti vagyont is megpróbálják felélni.
Ne csodálkozzanak, hogy mi mindezt nem fogjuk hagyni, a 2022-ben felálló nemzeti egységkormány meg fogja találni azt a legalább három támadható pontját ennek az őrületnek, amitől már alkotmánybírósági szinten el fog vérezni. De ne aludjanak nyugodtan, mert nem fog így maradni ez a borzalom. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
