BARCZA ATTILA,
BARCZA ATTILA,
BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A turizmus Magyarországon, mint tudjuk, stratégiai fontosságú ágazat, a gazdaság egyik motorja; versenyképességének, növekedésének biztosítása, azt gondolom, mindannyiunk pártok felett álló, közös érdeke.
A szektor megerősítését szolgálta már 2016-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség létrehozása is, amelynek fő feladata a magyar turizmusirányítás fejlesztése, a stratégiák meghatározása a törvény alapján. A turizmustörvényre Magyarországon alapvetően sokat kellett várni, hatálybalépése megfelelő jogi keretbe helyezte a turizmust.
Most ennek a törvénynek a módosításáról tárgyalunk, ami kizárólag, azt gondolom, hogy szakmai alapokon, tényeken és nagyon jól átgondolt és megfontolt információkon alapulhat, hiszen egy nagyon érzékeny és sérülékeny szektorról beszélünk. Viszont ebben a szektorban a trendek nagyon gyorsan változnak, ezért reagálni kell ezekre a változásokra, ha az európai és a világpiacon azt szeretnénk, hogy Magyarország továbbra is versenyképes tudjon maradni ebben a versenyben.
A javaslat kialakítja egy nemzetközileg is egységes szolgáltatási színvonalat garantáló nemzeti szálláshely-minősítési rendszernek a keretfeltételeit, ahogy ez elhangzott. A bevezetni kívánt minősítés hatására alapvetően javulni fog a szálláshely-szolgáltatási ágazat átláthatósága, mérhetővé és összehasonlíthatóvá válik a szálláshelyek teljesítménye és minősége, és mindennek a lényege, hogy előtérbe helyezzük a fogyasztók érdekeit, és az ő érdekeik védelmét.
Valamennyi szálláshely egy minősítést fog kapni, melynek köszönhetően egyértelművé válhat majd, hogy milyen szolgáltatást várhat el az ott megszálló vendég az adott szálláshelytől milyen tartalommal és milyen színvonalon. Minden szálláshely értékét, színvonalát csillagok fogják jelezni 1-től 5-ig. Az egyéb használt szimbólumok meg fognak szűnni.
Az új minősítési rendszer megalkotását leginkább fogyasztóvédelmi szempontok motiválták, hiszen számos panasz érkezett a vendégek részéről, akik arra panaszkodtak, hogy nagyon eltérő színvonalat tudnak igénybe venni a szálláshelyek használata során. Tehát a besorolás célja az is, hogy megbízható minőséget kapjanak a vendégek, legyen az a szálláshely szálloda, apartmanház vagy magánszálláshely.
A rendszer fokozatosan kerül bevezetésre, és az első minősítés ingyenes lesz, és hosszabb felkészülési idő is segíti a kisebb szálláshelyek felkészülési idejét.
A törvényjavaslat a szálláshely-szolgáltatókhoz hasonlóan a vendéglátóhelyek és a turisztikai attrakciók üzemeltetőit is bevonja az NTAK rendszerébe, vagyis a digitális adatszolgáltatás folyamatába annak érdekében, hogy az egész ágazat működéséről sokkal teljesebb képet kaphassunk, ami a XXI. századi adatvezérelt döntéshozatal feltétele. Elmondhatjuk, hogy Európában nagyon kevés helyen alkalmazzák az ilyen szintű döntéshozatalt sikeresen a turizmusban. Ehhez próbálunk mi Magyarország részéről felzárkózni. Magyarország a hazai turizmus-vendéglátás tekintetében kimagasló eredményeket tudott felmutatni, de a koronavírus-járvány példátlan csapást mért a hazai turizmusszektorra.
A magyar emberek fegyelmezettségének, az egészségügyi dolgozók helytállásának, a turisztikai szolgáltatók és az ott dolgozó emberek hozzáállásának és a kormány támogatásainak köszönhetően azt gondolom, hogy belátható időn belül ez a szektor újraindulhat. Ez azt is jelenti, hogy újra meg fog indulni a verseny mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi turistákért. Ezért van szükség az ágazati működés korszerűsítésére.
Ki kell arra térnem, hogy a fogyasztói elvárásoknak megfelelő szálláshely-kínálat és a kötelező minősítés már alapfeltétel a XXI. századi turizmusban valamennyi szálláshely tekintetében. A piaci szereplők számára viszont nem lesz ismeretlen a nemzeti szálláshely-minősítési rendszer, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének volt egy 2012-es megállapodása, ami alapján a Hotelstars európai minősítő rendszerhez a szállodák önkéntesen eddig is csatlakozhattak, most ez fog kötelezővé válni minden szálloda számára.
(10.50)
A Hotelstars adta előnyökkel egyébként nagyon sokan éltek, viszont a fogyasztóvédelmi ellenőrzések kapcsán feltárult az a negatív tendencia, hogy a szállodák 49 százaléka nem pontos és valós adatot közölt az NTAK-regisztráció során. Tehát fontos az, hogy a tisztességes piaci szereplőket jobb helyzetbe hozzuk, és ezen a téren is tudjuk a turisztikai szektort tovább fehéríteni.
Az új rendszer bevezetése során kifejezett szándék a minőségi szolgáltatások és a fogyasztók közötti bizalom sorosabbá tétele, a szolgáltatók szemléletformálásán és folyamatos edukációján keresztül a színvonal emelése. A rendszer fokozatosan, több év alatt felkészülési időt hagyva kerül majd bevezetésre, és ahogy említettem, ingyenes lesz az első bevezetés. A javaslat széles körű támogatást élvez, a szakmai érdekképviseleti szervek együttműködési megállapodást kötöttek a Magyar Turisztikai Ügynökséggel az új szálláshely-minősítési rendszer bevezetése érdekében.
Ha turizmustörvényről beszélünk, meg általánosságban turizmusról, akkor mindenképpen el kell mondanom azt az előrelépést, amely a magyar turizmusszektorban az én véleményem szerint nagyon jó irányban halad, és további megerősítésre szorul, ez pedig a magyar egyetemi kutatóműhelyek és a Magyar Turisztikai Ügynökség további sikeres együttműködése. Azt gondolom, ezekre büszkéknek kell lennünk. Nekünk olyan kiváló turisztikai kutatóműhelyeink vannak, mint a Pécsi Tudományegyetem, a Corvinus Egyetem, a Kodolányi Főiskola, a Savaria Egyetemi Központ, a soproni, győri, veszprémi kutatóműhelyek, és olyan kiváló hazai és nemzetközi szinten is elismert kutatóink, mint Michalkó Gábor, Aubert Antal, Rátz Tamara, Csapó János, Dávid Lóránt, Happ Éva, Bánhidi Miklós vagy az új generációból Marton Gergely, Hinek Mátyás, Pálfi Andrea, folytathatnám a sort, és a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetésében és szakmai kutatóhálózatában is kiváló szakemberek ülnek, akiket most nem sorolok fel. Azt gondolom, hogy rájuk mind nagyon büszkék lehetünk, és nagyon sokat tesz hozzá az ő szakmai tudásuk ahhoz, hogy a magyar turisztikai szektor az elmúlt években ilyen kimagasló eredményeket tudott bevezetni. Azt gondolom, hogy ezt a tudást a jövőben is használnunk kell.
2016-ban, amikor a térségek nevesítéséről szóló kormányrendelet létrejött - az azóta módosult, és 11 turisztikai térség meghatározására került sor, ezek nagyon jól körülhatárolható desztinációk -, a korábbi fejlesztésközpontú személet helyett most már a desztinációs szemlélet mellett az értékesítésre és a marketingre tud áthelyeződni a hangsúly. Ez is egy előrelépés. A turisztikai térségek meghatározásával a desztinációs szemléletű turizmusfejlesztés alapjait is lerakta a kormány. Így került nevesítésre például a Sopron-Fertő kiemelt turisztikai térség, amely tulajdonképpen a soproni választókerületet jelenti, ahol szintén láthatjuk már ennek a turizmusfejlesztésnek a pozitív példáit. (Arató Gergely közbeszól. - Az elnök csenget.) Pontosan, igen, képviselő úr, majd el fogja tudni mondani, amikor ön szólal fel, ha kérhetem; csendben fogom végighallgatni.
A térségek kijelölésével azonban a szakmai munka és az élménypontok összekapcsolása még nem ért véget. Magyarország látnivalók tekintetében nagyon gazdag és bővelkedik, éppen ezért egy olyan új elem is bekerül ebbe a törvénymódosításba, hogy kiemelt jelentőségű településeket lehessen kormányrendeletben nevesíteni. Gondolhatunk itt Hollókőre, Kecskemétre vagy akár Zalalövőre, akiknek minden szakmai szempont rendelkezésre áll, hogy ebbe be tudjanak kerülni.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Minden válság egyben egy lehetőséget ad az újrakezdésre is, és arra, hogy kedvező pozícióból várhassuk az újraindítást. Magyarország Kormánya nem tétlenkedett, nagyon sok dologban tudta segíteni a turizmusszektort, amiről már az expozéban államtitkár úr beszélt, és így jöhetett létre, egyeztetve az ágazati szereplőkkel, a Turizmus 2.0, amiben én nagyon bízom, hogy sikeres turizmusfejlesztés tud megvalósulni.
Jelen törvényjavaslat illeszkedik a teljes ágazatot képviselő szakmai szervezetekhez, és ahogy elhangzott ez is, az öt történelmi egyház is ezt támogatja. Azt gondolom, hogy a most elkezdődött szakmai vitában, biztos vagyok benne, hogy pártok felett álló érvrendszerrel is arra fogunk jutni, hogy ez a módosítás szükséges, ezt vitassuk meg, és én azt kérem mindenkitől, hogy a turizmustörvény új módosításait támogassuk és fogadjuk el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
