DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt érdemes azzal kezdenem, hogy miért is van szükség a mostani, most tárgyalt törvénymódosításra. Amikor erre válaszolok, engedjék meg, hogy röviden az előzményekről is szóljak.
A 2010 utáni években a hazai turizmus kiemelkedő eredményeket mutatott fel. Önök számára sem mondok újat azzal, hogy a koronavírus-járvány ezt a folyamatot kerékbe törve példátlan csapást mért a szektorra Magyarországon és szerte a világon. Az egészségügyben dolgozók hősies helytállása és az oltási program újra megteremtették a lehetőségét annak, hogy az élet belátható időn belül visszatérhessen a rendes kerékvágásba, és ez azt is jelenti, hogy az újraindítást jelentő azonnali döntéseken, a fejlesztési támogatásokon túl arra is nagy szükség van, hogy a szabályozási környezetet is hozzáigazítjuk az új helyzethez, és hatékonyabbá tegyük. A törvényjavaslat, amelyet ma tárgyalunk, szándékaink szerint ezt a célt szolgálja.
A törvényjavaslat három fő területen jelent változást. Az első: a szálláshely-szolgáltatókhoz hasonlóan a vendéglátóhelyek és a turisztikai attrakciók üzemeltetőit is bevonja ez a javaslat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatszolgáltató rendszerébe. Erre azért van szükség, hogy a korábbinál teljesebb képet kaphassunk immár az egész ágazat működéséről. Ha teljes és részletes képet kapunk, akkor a támogatási programokat is célzottan és hatékonyabban lehet elindítani.
A második fő csapásirány az, hogy a törvényjavaslat lefekteti egy olyan országos szálláshely-minősítési rendszer alapjait, amely garantálja az egységes szolgáltatási színvonalat, és jól működő nemzetközi gyakorlatokon nyugszik. Elfogadásával átláthatóbbá válik a szálláshely-szolgáltatási ágazat, mérhetővé és összehasonlíthatóvá válik a szálláshelyek teljesítménye és minősége, amelynek elsődleges haszonélvezői a vendégek lesznek.
Harmadsorban a tárgyalt törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a kormány nevesíthesse a turisztikailag kiemelt jelentőségű településeket. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ 2019-ben kezdte meg a működését, és a Magyar Turisztikai Ügynökség felügyelete alatt működik. Segítségével valós időben látható az ország összes szálláshelyének forgalmi, statisztikai adata, beleértve az előfoglalási adatokat is, és mindezt anonim módon.
A rendszer az eddigi tapasztalatok alapján jól vizsgázott, éppen ezért a törvénytervezet, törvényjavaslat célja az, hogy a szálláshelyeknél már sikeresen bevezetett modell alapján a jövőben a vendéglátóhelyek és az attrakciók is naprakész, pontos, ugyanakkor anonim statisztikai adatai is nyomon követhetők legyenek. Ezzel átfogó képet kaphatunk a turisztikai szektor egészéről, ami jelentős mértékben segíti majd a stratégiai tervezést. Még hatékonyabbá és célzottabbá válhatnak a marketingtevékenységek, illetve a turisztikai fejlesztések és támogatások. Emellett hosszú távon csökkenthetők lesznek a regionális egyenlőtlenségek, és - ami épp ennyire fontos - a valós adatokon alapuló döntéshozatal jelentős versenyelőnyt jelenthet a turistákért folyó nemzetközi versenyben is.
A jogszabály-módosítás következtében a turisztikai vállalkozások a saját teljesítményükről is pontosabb képet kaphatnak. Megnézhetik a versenytársak átlagait, ami jó értelemben növeli a versenyt, és javítja a színvonalat. Nem szeretnénk, ha a kisebb szolgáltatókra az új szabályok túl nagy terhet rónának, ezért a Magyar Turisztikai Ügynökség a legfeljebb 8 szobával és összesen maximum 16 férőhellyel rendelkező szálláshelyek számára ingyenesen biztosítja a „Vendégem” nevű alkalmazást, amelyen keresztül könnyen és gyorsan elvégezhető a magán- és egyéb szálláshelyek napi adminisztrációja, és az adatszolgáltatás is egyszerűen teljesíthető.
(10.40)
Ami az egységes szálláshely-minősítő rendszert illeti: talán egyetértünk abban, hogy egy átlátható és objektív minősítő rendszer megléte alapfeltétel, ha azt szeretnénk, hogy a magyar turizmus szintet ugorjon; és a hazai vendégeknek is jogos elvárásuk, hogy legyen ilyen.
A most bevezetni kívánt szálláshely-minősítési rendszer megszünteti a fogyasztók megtévesztésére alkalmas jelenlegi gyakorlatot. Miközben ugyanis számos szálláshely-szolgáltató már korábban önként csatlakozott a Hotelstars elnevezésű európai minősítő rendszerhez, addig a szálláshelyek jelentős része nem pontos és nem valós adatot közölt a minősítéssel kapcsolatban az NTAK-regisztráció során.
A nemzeti szálláshely-minősítési rendszer létrehozása hozzájárul ahhoz, hogy valós képet kaphassunk a hazai szálláshelykínálatról. Mindez fokozza a vendégek biztonságát, kényelmét, illetve a szálláshelyek iránti bizalmat, ami forgalomnövekedést generálhat, és hozzájárulhat a szektor gyors talpra állásához, illetve bővüléséhez, emellett erősítheti hazánk nemzetközi vonzerejét is.
Alapvető körülmény, hogy számos, nagy turisztikai potenciállal rendelkező európai országban van hasonló kötelező minősítési rendszer. Ilyen szabályozást alkalmaz például Szlovénia, Málta és a spanyolországi Andalúzia is. Valamennyi szálláshelytípus esetében olyan minősítési rendszer jön létre, amely egységes elveken alapul, ugyanakkor az adott kategória sajátosságait szem előtt tartja.
Az egységes minősítés közérthető lesz mindenki számára. Minden szálláshelytípus esetén 1-től 5-ig terjedő számú csillaggal lehet majd minősíteni. A kritériumok típusonként különböznek: egy nagy szállodának értelemszerűen jóval több szempontnak kell megfelelnie, mint egy kisebb magánszállásnak.
A minősítési rendszert fokozatosan, több év alatt, felkészülési időt biztosítva vezetjük be, a szálláshely-szolgáltatóknak háromévente kell majd megszerezniük a minősítésüket. A minősítési paraméterek meghatározása minden egyes szálláshely-kategória esetén a szakmai szervezetek bevonásával történt, a szempontrendszer megfelel a fogyasztók elvárásainak is. Az elismert szakemberekből álló, minősítést és ellenőrzést is tanúsító országos testület, a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft. irányításával működik majd. Lényeges szempont az, hogy az első minősítés ingyenes, így nem jelent majd többletköltséget a vállalkozásoknak.
A javaslat széles körű támogatást élvez. A szakmai érdekképviseleti szervek együttműködési megállapodást kötöttek a Magyar Turisztikai Ügynökséggel a minősítési rendszer bevezetése érdekében.
Szeretnék még röviden szólni a turisztikailag kiemelt jelentőségű településekről is. 2016-ban kezdődött meg a kiemelt turisztikai térségek beazonosítása. 2020-ban a kormány 11 turisztikai térséget alakított ki annak érdekében, hogy hatékonyabbá válhasson a turisztikai feladatok ellátása.
Ezen térségek kijelölésével azonban még nem ért véget a szakmai munka, hiszen Magyarország a látnivalók ügyében szerencsére a bőség zavarával küzd. Számos település egyik turisztikai térséghez sem tartozik, ugyanakkor jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezik. A törvényjavaslat értelmében ezért a jövőben kormányrendeletben lehet majd meghatározni, nevesíteni a turisztikailag kiemelt jelentőségű településeket. Ez hatékonyabbá teheti a célzott fejlesztésekről szóló döntéshozatalt.
Tisztelt Ház! A kormány stratégiai ágazatként tekint a turizmusra. A szektor az elmúlt években, ennek is megfelelően, soha nem látott mértékű támogatásban részesült. A Kisfaludy-program keretében megújultak, megújulnak, és európai színvonalúvá válnak a vidéki szálláshelyek, strandok és attrakciók, és jelentős léptekben halad a szektor digitalizációja is.
A kiemelt figyelmet a turisztikai szektor kiemelt eredményekkel viszonozta. 2010 óta minden év túlszárnyalta az előző éveket. Egyik rekord követte a másikat, és ezt a lendületet törte meg a koronavírus-járvány, ugyanakkor minden válság egyben lehetőséget is ad arra, hogy újragondolt pozícióból várhassuk az újrakezdést.
A kormány a járvány hónapjaiban sem tétlenkedett. A vállalkozásokat közvetlenül támogató intézkedések - mint például a hitelmoratórium, adókedvezmények és a bértámogatás - mellett is folytatta a megkezdett fejlesztéseket, és az ágazat szereplőivel egyeztetve az új helyzethez igazította a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, ez a Turizmus 2.0 nevet viseli.
A tárgyalt törvényjavaslat jól illeszkedik ehhez az új stratégiához, amit egyébként több mint negyven szakmai szervezet és öt történelmi egyház is támogat, így szándékaink szerint a tervezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a turizmus az élet újraindításának egyik motorja legyen. Mindezen körülmények és előzmények miatt azt hiszem, hogy a javaslat jó okkal számíthat a képviselőtársak támogatására. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
