DÖMÖTÖR CSABA,

Teljes szövegű keresés

DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Kicsit csalódott vagyok az elmúlt percek után, mert nagyon sok komolytalan állítást hallottunk. Ezt tudjuk be annak, hogy egymással is versenyeznek a nagyotmondásban és a képtelen állításokban az egyes baloldali pártok. Két apró dologra szeretnék reagálni, hogy utána a komolyan vehető állításokra is reagáljak.
Azzal kapcsolatban, hogy Dobrev Klára majd visszaadja a Balatont a magyaroknak, csak két dolgot szeretnék mondani. A járvány előtt rekordéveket láttunk a Balatonnál, sőt a tavalyi szezon a járvány időszaka ellenére is erős volt. Ha egy kicsikét is igaz lenne, amit önök állítanak a Balatonnal kapcsolatban, akkor ez nem így lenne.
Másfelől, ami pedig a Balaton elvitelét, vagy nem is tudom, hogy fogalmazott, illeti: mondja már meg, legyen szíves, hogy az én pártelnököm privatizált Balatonőszödön, vagy az öné kétes körülmények között. Kicsit leszakad a plafon, miközben magasan van, amikor önök hivatkoznak privatizációra, miközben amikor kormányon voltak, illetve még azelőtt is széthordták az állami vagyont. Ne vicceljen már!
(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ami pedig az azzal kapcsolatos megjegyzését illeti, hogy mosolyogtam-e vagy nem, szerintem egy járvány időszakában, amikor gazdasági nehézségek vannak, semmi ok a mosolygásra, hanem munkára van ok. Akkor lehet, hogy mosolyogtam volna, ha ide is alufóliás sisakban jön be, mint ahogy az egyik rendezvényre. Akkor lehet, hogy mosolyogtam volna.
Ami a komolyabb felvetéseket illeti: többen is érintették az adatszolgáltatás… (Dr. Szakács Lászlónak:) Engedje meg, képviselő úr, hogy elmondjam, én is meghallgattam önt. Nos, ami az adatszolgáltatási kötelezettséget illeti: Szilágyi képviselő úr részéről elhangzott az a felvetés, hogy mit is kezdett a hatóság ezzel az adattömeggel. Például ezen adatszolgáltatás alapján lehet tudni azt, hogy 2020-ban 23 millió a vendégéjszakák száma. Ez azért lényeges, mert amikor a kormány turisztikai ügynökségi támogatásokról dönt, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy mi a valós helyzet a turisztikai ágazatban. Például amikor arról születik döntés, hogy a zárás miatt - mert a járvány miatt volt zárás - lefoglalt vendégéjszakák után jelentős visszatérítést ad a kormány az érintett szolgáltatóknak, akkor számít az, hogy tudjuk-e, hogy ez hány lefoglalt vendégéjszakát jelent. Többek között ebben is hasznos ez a rendszer.
Vagy például mondok mást: amikor a kormány a magánszállások számára meghirdetett egy soha nem látott mértékű támogatási programot, akkor a szürkezónából nagyon sok szálláshely előkerült és regisztrált, amikor már a támogatás reménye ott volt; tehát fehérítette is az ágazatot.
Az azzal kapcsolatos felvetésére, hogy ez jelent-e terhet, szeretném önnek elmondani, hogy miképpen korábban a szálláshelyek kaptak jelentős segítséget - szoftvert, kézikönyvet, oktatóvideót, akár online oktatást is -, a vendéglátóhelyek is megkapják ugyanezt a segítséget. A mi megközelítésünkben az, hogy az adminisztráció online zajlik majd és nem papíralapon, csökkenti az adminisztrációt, nem pedig növeli.
Ami a minősítési rendszert illeti: volt önnek egy felvetése azzal kapcsolatban, hogy elsősorban a közösségi médiafelületekről tájékozódnak már. No de ez nem ad választ arra a problémára, tisztelt képviselő úr, hogy mi van akkor, ha valótlan az adatszolgáltatás, valótlan az, amit állítanak magukról egyes szálláshelyek. 2018-ban volt egy átfogó vizsgálat, ez alapján 25 százalékban nem megalapozott módon használtak csillagokat egyes szálláshelyek. Na, ezt a problémát orvosolja az egységes minősítési rendszer, amely nemzetközi szabványokon alapul, mégpedig úgy, hogy más országok is használnak hasonló módon minősítési rendszert. Nem tudom, hogy a booking.com ügyét mely képviselőtársam vetette föl. A helyzet az, hogy a booking.com követni fogja ezt a minősítési rendszert. Számukra is segítség az, ha van egy egységes minősítési rendszer Magyarországon.
Ami pedig azt a felvetést illeti, talán Varga-Damm képviselőtársam fogalmazott így, hogy kinek az agyában születik meg egy ilyen javaslat, erre szeretnék válaszolni: szállodaszövetség, kempingszövetség, Szállodák és Éttermek Szövetsége, Falusi Szálláshelyek Szövetsége azon szervezetek közül, amelyek részt vettek ezen javaslatok kidolgozásában.
(12.00)
Volt még egy mondat, ami megütötte a fülemet, Szilágyi képviselő úrtól, miszerint az állami beavatkozás kontraproduktív azokban az ágazatokban, ahol verseny van. Tényleg? Tehát akkor ön szerint az elmúlt másfél évben a kormánynak semmiféle támogatást nem kellett volna adnia a turisztikai ágazatnak azért, mert verseny van egyébként, ez az ön álláspontja? Mert ezt mondta. Akkor álljanak ki, álljanak ki a nyilvánosságba, és mondják azt, hogy semmiféle állami, kormányzati segítséget nem akarnak a turisztikai szektornak! (Szilágyi György: Járványhelyzet idején teljesen más!) Ne haragudjon, önt idézem (Az elnök csenget.), ön mondta azt, hogy az állami beavatkozás kontraproduktív. (Szilágyi György: Nem járványhelyzet idején! Bezáratják a boltokat!) Mi nem ezen az állásponton vagyunk. Szerintünk járványhelyzetben és járványhelyzeten túl is van létjogosultsága az ilyen típusú támogatásoknak.
Ami a célzott támogatásokat illeti: csak egyet hadd emeljek ki, ami önmagában cáfolja azt, amit önök állítanak. 14 ezer magán- és egyéb szálláshely újult meg a járvány időszaka alatt is. Ez 44 ezer szobát jelent. Csak ez önmagában 42 milliárd forint értékű támogatást jelent. Tehát ha az ön álláspontja szerint mennénk, akkor ez a támogatás egyáltalán nem létezne, akkor 14 ezer szálláshely nem kapott volna semmilyen támogatást a járvány hónapjai alatt.
És hogy mást is mondjak, mert nem ez az egyetlen támogatás, amiről a kormány döntött: akkor nem lenne bértámogatás a turisztikai szektorban, nem lett volna munkaadói adócsökkentés, nem növekedett volna a SZÉP-kártyára feltölthető összeg, mint ahogy egyébként csökkent az adóteher. Akkor ön ezt sem támogatná. Hogy még egyet mondjak: nullaszázalékos hitelt biztosított a kormány a Széchenyi turisztikai kártya segítségével. Hogy kisebbet is mondjak: nem kellett közterület-használati díjat fizetni a teraszok után, a november 8-a utáni foglalások után 80 százalékos visszatérítésről döntött a kormány, ez jelentős segítség volt abban az időszakban. Emlékszem az akkori vitákra. Volt képviselőtársam az ellenzéki padsorokból, aki azt is elvitatta, hogy egyáltalán voltak szálláshelyfoglalások ebben az időszakban, márpedig voltak, és jelentős visszatérítés járt utánuk. Még egyet hadd mondjak: a kiszállított ételek áfája 27-ről 5 százalékra csökkent. Ez egy azon sok támogatási forma közül, amelyről a kormány döntött.
Visszatérve az eredeti törvényjavaslatra. Bár azt egy kicsit sajnálom, hogy vagy nem olvasták, vagy olvasták, de itt már a nagyotmondás fontosabbnak bizonyul. 2019-re a vendégek száma Magyarországon a szálláshelyeken megközelítette a 13 milliót, a vendégéjszakák száma meghaladta a 30 milliót, 31 millió körül volt, ennek felét hazai, felét külföldi turisták tették ki, és a 2020 előtti időszakban, a járvány előtti időszakban a turizmus növekedése a gazdasági növekedés kétszerese volt, ami európai léptékben is egyedülálló növekedés. Ezért mondhattuk el azt, hogy a turisztikai szektor a magyar GDP 13 százalékát adja, és valamilyen formában 450 ezer magyar ember megélhetését biztosítja. Ezek a számok nem így alakultak volna, és nem így alakulnának, hogyha az, amit önök állítanak a turizmussal kapcsolatban, kicsit is igaz lenne.
Szóval, mindent összefoglalva, az előttünk lévő törvényjavaslat elősegíti a digitalizációt, egységes minősítési rendszert hoz létre, ezzel egy régi adósságot pótlunk, és létrehozza a turisztikailag kiemelt jelentőségű települések kategóriáját. Sajnálom, hogy ez utóbbiról kevés szó esett, de talán majd a vita következő szakaszában ezt pótoljuk. Így mindent összegezve: ez a javaslat érdemes arra, hogy bírja a Ház és a képviselők többségének támogatását, már csak azért is, mert széles körű szakmai konszenzus előzi meg és övezi. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem