NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szilágyi György képviselőtársam nem hallgatta végig az államtitkári expozét, mert akkor rengeteg kérdésre választ kaphatott volna, amit föltett utána a felszólalásában. Bár megértjük azt a baloldali logikát is, ahol azt mondja Szilágyi György, hogy a magyarok nem a minősítés alapján fognak választani szálláshelyet, hanem a visszajelzések alapján. Ezek szinonimák, tisztelt képviselő úr. Igenis ön bizonyította be, hogy ön téved, hiszen a magyarok aszerint választanak, hogy hogyan értékelik azokat a szálláshelyeket, hogy milyen minőséget, milyen szolgáltatást tudnak ott kapni. S az, hogy ön az egész turisztikai szektort leszólja, támadja a benne dolgozókat, és elfelejti azt az elvet, hogy itt a vendég az első, hogy meg kell próbálni olyan intézkedéseket hozni, ahol az odalátogató és az ott pihenni kívánó, vagy akár üzleti úton tevékenykedő vendégek odaérkeznek, akkor a lehető legmagasabb minőségű kiszolgálásban, a lehető legjobb időt tölthessék el azon a szálláshelyen.
Én megértem, hogy most már a Jobbik frakcióülését elég egy 6-8 szobás panzióban tartani az egyre csökkenő létszámuk miatt, de ettől még ne támadja (Rig Lajos: Mondjuk, mi nem a Pelionba járunk…), ettől még ne támadja (Az elnök csenget.) az egész magyar turisztikai szektort, a szálláshelyadókat (Dr. Gyüre Csaba: Miért, a KDNP hova megy?), ne támadja a magánszálláshelyek tulajdonosait, a szállodatulajdonosokat, hiszen eleget szenvedtek ezek az emberek az elmúlt időszakban, eleget szenvedett ez a szektor az elmúlt években, főleg az elmúlt másfél évben.
De nézzük meg, hogy mi is történt előtte, hiszen ön támadja az egész turisztikai szektort, s támadja a kormány turisztikában hozott intézkedéseit, de nézzük meg, hogy milyen számok jellemezték a turisztikát 2019-ig, mielőtt beütött a koronavírus-járvány 2020 elején. A világjárvány előtti utolsó békeévben, 2019-ben ismét rekordot döntött a magyar turizmus, a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken elérte a 12,8 milliót - ezt nevezi ön kifosztott és tönkretett turisztikának -, a vendégéjszakák száma megközelítette a 31,3 milliót. A vendégéjszakák számában kiegyensúlyozottan oszlott meg a belföldi és a külföldi vendégek aránya, ugyanis az összes vendégéjszakaszám felét, 15,6 milliót a belföldi turisták, 15,7 milliót pedig a külföldi vendégek töltötték el 2019-ben magyarországi szálláshelyen.
Kiemelkedő volt ebben az évben Budapest szerepe a nemzetközi turizmusban, hiszen 2019-ben Tarlós István vezetésével Budapest óriási előnnyel, a rangos European Best Destinations díjat nyerte el. A több mint 300 európai város közötti versenyben a díj fennállása óta egyik desztináció sem kapott annyi szavazatot, olyan kiemelkedően magas nemzetközi támogatást, mint Budapest. Ráadásul a Budapestre voksolók szavazatainak 77 százaléka Magyarországon kívüli országokból értékelte a magyarországi desztinációkat ilyen magasra. Az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból, Németországból, Franciaországból, Ausztriából s Olaszországból szavaztak a legtöbben Magyarországra és Budapestre; valószínűleg ezek a külföldi turisták nem az önök által felállított méhlegelők miatt jönnek ide Budapestre.
Rekordot döntött a magyar turizmus 2019-ben a szálláshelyi összbevételek tekintetében is, ahol az meghaladta az 550 milliárd forintot. Ez 8,8 százalékos növekedés az egy évvel korábbi, 2018-as adatokhoz képest, ezt nevezte ön lerabolt, kifosztott és tönkrement turisztikai rendszernek és kereskedelmiszálláshely-rendszernek. 2010 óta másfélszer több vendég másfélszer több vendégéjszakát töltött el a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, ami két és félszer nagyobb szállásdíjbevételt eredményezett 2019-ben. Erre azt mondani, hogy semmi, hogy nem értünk el eredményt, hogy nincsenek fölmutatható sikereink, természetesen nemcsak rosszindulatot feltételez, hanem hazugság is.
Azt gondolom, hogy a magyar szálláshelyadóknak is köszönettel tartozunk, és azoknak a fontos döntéseknek, fejlesztéseknek, és azoknak a fejlesztési pályázatoknak köszönhetően érték el ezt az eredményt, amit itt Szilágyi György képviselőtársam tíz percen keresztül támadott, hiszen itt a pandémia ideje alatt is és korábban is számos magánszálláshely, panzió, kis vendégszobák, szállodák újulhattak meg, léphettek szintet, bővíthették a szolgáltatásaikat. Az, hogy ön ezeket a pályázatokat rendszerint itt támadja az Országgyűlésben, és ön megfosztaná ezeket a szálláshelyeket a fejlesztés lehetőségétől, azt gondolom, hogy nem helyénvaló.
A magyar turizmus dinamikus növekedését 2020 márciusában megtörte a koronavírus-világjárvány, mely ezáltal egy új időszámítást hozott a turisztikai ágazatban. A járvány első hulláma idején a magyar kormány az elsők között nyújtott mentőövet a turizmus-vendéglátás szektornak, melynek célja a vállalkozások életben tartása és a munkahelyek megvédése volt, s emellett a folyamatos fejlesztés, hiszen egy zárva tartott panzióban, szállodában, hotelben lehet a leghatékonyabban fejleszteni, építkezni, bővíteni.
A turizmus-vendéglátás szektor megmentése érdekében a kormány a kezdetektől számos intézkedést tett. Első körben megszűnt a munkáltatók járulékfizetési kötelezettsége, a munkavállalók járuléka pedig jelentősen csökkent. A kormány felfüggesztette továbbá minden magánszemély és vállalkozás esetében a bejelentés napjáig megkötött hiteleik tőke- és kamatfizetési kötelezettségét, és a turisztikai szolgáltatók széles köre számára is gazdaságosan elérhetővé tette a bértámogatás intézményét. A kormány tovább erősítette a belföldi turizmus motorjának számító SZÉP-kártya intézményét, melynek keretében felére csökkentette az adóterheket, és megduplázta a munkáltató által feltölthető összegeket. Ezeket az intézkedéseket támadta ön és nevezte semminek.
A kormány a második és a harmadik hullám idején bértámogatási programot indított, valamint a korlátozások által érintett további szolgáltatói szektorok, a turizmus-vendéglátás, éttermek, szállodák tekintetében. A bértámogatási programban összesen több mint 84 milliárd forintot fizettek ki idén, eddig mintegy 30 ezer, a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozás kapott segítséget 176 ezer munkavállalója megtartásához.
(11.10)
A kormány a bértámogatásiprogram- és az adófizetési kedvezményeket 2021. április és május hónapra is kiterjesztette, ezzel is segítve az ágazat újraindítását, és itt láthattuk az elmúlt napokban azt az örömhírt, miszerint magasan megugrott a pünkösdi hosszú hétvégére a lefoglalt szálláshelyek száma. A magyarok elkezdtek újra, nyilvánvalóan a védettségi igazolványukkal elmenni a szálláshelyekre, pihenési lehetőségeket keresni. Én azt gondolom, hogy ez az ország újraindításában egy nagyon fontos mérföldkő és jó hír.
Ezenkívül a kormány a kiszállított ételek áfáját is csökkentette, és szintén az újranyitást segíti, hogy a teraszok által elfoglalt közterület után nem kell közterület-használati díjat fizetniük a vendéglátó üzletek üzemeltetőinek.
A turizmus újraindítását és további dinamikus bővülését szolgálja, hogy a pandémia alatt idő és lehetőség nyílt számos szálláshely felújítására és korszerűsítésére is. A Kisfaludy szálláshelyfejlesztési konstrukciók keretében 14 ezer magán- és egyéb szálláshely részesült 42,6 milliárd forint támogatásban 2020-ban, amellyel 44 ezer szoba újul meg, tehát minden baloldali rémhír ellenére 14 ezer magán- és egyéb szálláshely részesült ebben a támogatásban, míg önök itt azt hazudták, hogy csak valami kiválasztott kevesek kaphattak ebből a támogatásból, ami nem igaz. A kormány újraindítást támogató intézkedéseivel ellentétben, ugye, önöktől mit tapasztaltunk, ahol baloldali önkormányzati vezetés van? Adóemelések tervezetei, bérletidíj-emelések, különadók és a turizmus-vendéglátást sújtó megszorításokat akartak önök végrehajtani.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja kialakítani egy nemzetközileg is egységes szolgáltatási színvonalat garantáló nemzeti szálláshely-minősítési rendszer keretfeltételeit. A törvényjavaslat a szálláshely-szolgáltatókhoz hasonlóan a vendéglátóhelyek és a turisztikai attrakciók üzemeltetőit is bevonja a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, az NTAK rendszerébe, vagyis a digitális adatszolgáltatási folyamatba annak érdekében, hogy immár az egész ágazat működéséről a korábbinál teljesebb képet kaphassunk, kialakítva a XXI. századi adatvezérelt döntéshozatal feltételeit a teljes turisztikai ágazatra.
Ma Magyarországon 35 ezer magán- és egyéb szálláshely működik, ennyien regisztráltak a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban. Az NTAK már eddig is nagy szerepet játszott a turisztikai ágazat fehérítésében, mely most tovább növekedhet a vendéglátóhelyek és a turisztikai attrakciók körében is. Láthattuk azt, hogy a kormány eddigi gazdaságfehérítési lépései sikerrel jártak, akár a Pénzügyminisztérium korábbi javaslatait vesszük, akár a turisztikai szektorban, a vendéglátó szektorban látjuk, az online pénztárgép, az online-számlanyitás és a különböző olyan gazdaságfehérítési intézkedések sikerre vezettek az elmúlt években, szerintem ezt fontos bővíteni.
Az így létrejövő, Európában egyedülálló statisztikai big data adatállományban rejlő lehetőségek kihasználása jelentős versenyelőnyt biztosíthat a turistákért folyó, újrainduló európai versenyben. Célunk, hogy ne csak újrainduljon a magyarországi turizmus, hanem hogy ismét dinamikusan növekvő pályára álljon az ágazat, és Magyarország újra vonzó célpont legyen a belföldi és külföldi turisták számára egyaránt, ahol a vendégek a szabadidejüket XXI. századi körülmények között, minőségi szálláshelyeken, kiváló szolgáltatásokat igénybe véve tölthessék el.
Számunkra a turisták, a belföldi és külföldi turisták érdeke fontos, hogy egyre növekvő minőségű szálláshelyeken tölthessék el a pihenőidejüket, hogy Magyarország jó hírét vigyék szerte a világba, ezért mi támogatni fogjuk a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
