NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN,
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN,
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az előttünk fekvő törvényjavaslatba foglalt fejlesztési elképzelések csak a „Modern városok” és a „Magyar falu” programokhoz mérhetőek. A kormány célja, hogy ezek egyszerre szolgálják a nemzet fővárosának infrastrukturális modernizálását, illetve azt, hogy a felsőoktatás minőségének, teljesítményének fejlesztésével a magyar fiatalok a jövő nyertesei lehessenek.
Már most kijelenthetjük, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának, ahol a kormány, a fővárosi és az érintett kerületi önkormányzatok is képviseltetik magukat, 2019. december 12-én meghozott döntése maradéktalanul megvalósul. Jelesül az, hogy az elkövetkezendő tizenöt évben az alábbi fejlesztések történjenek meg a „Déli Városkapu” fejlesztési program keretében: Ferencvárosi szabadidő- és sportpark, atlétikai központ, edzőpályák, csepeli közpark, 8-12 ezer férőhelyet biztosító kollégiumi szállások a Diákváros területén, a dunai evezős központ, illetve a Ráckevei-Duna-ág revitalizációja.
Fentiekkel összefüggésben elmondható, hogy a Diákváros kivételével az összes fejlesztési projekt a továbbiakban is a „Déli Városkapu” program keretében, a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős kormánybiztos irányításával fog megvalósulni. A beruházások előkészítése, illetve néhány esetben már az építkezés is folyamatban van, vagyis az tanács döntésében rögzített fejlesztések megépülnek.
Tisztelt Képviselőtársak! A Budapest Diákváros fejlesztésével kapcsolatban érdemes néhány évet visszamennünk az időben, és megvizsgálni annak előzményeit. A baloldali álomgyilkos törekvéseknek köszönhetően meghiúsult 2024. évi budapesti olimpiai elképzelést követően alakult ki a Diákváros fejlesztésének gondolata.
A visszamondott pályázat értelmében a kijelölt terület egyik részén az olimpiai falu, míg a Csepel-sziget északi részén az atlétikai stadion bemelegítőpályái jöttek volna létre. A fejlesztési folyamat azonban az olimpiai tervek után sem állt meg, mert a magyar érdek ezt kívánta.
A projekt a Kemény Ferenc sportlétesítmény-fejlesztési program belül folytatódott tovább. Ezen belül épülhet meg jelenleg a „Déli Városkapu” fejlesztési program kiemelt fővárosi fejlesztéseként nevesítve többek között a nemzeti atlétikai stadion, valamint a 2023. évi atlétikai világbajnokság megrendezéséhez szükséges felkészítő pályák, kiegészítő sportlétesítmények, infrastrukturális beruházások, a csepeli közpark, a Diákváros, valamint a Fudan egyetemi campus.
(16.20)
A jelenlegi tervek szerint a Diákvárosnak is helyet adó „Déli Városkapu” program a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt 135 hektárnyi területen valósul meg. A programmal az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb és legnagyobb magyarországi városfejlesztésének tervezési, előkészítő munkái indulhatnak meg. A főváros szívétől kevesebb mint öt kilométerre egy fenntartható, egészséges, életigenlő városnegyed épül zöld, energiahatékony épületekkel, amelyek a diákszállások mellett korszerű munkahelyeket, tanulási-kutatási tereket hoznak létre.
Új városrész születik, amely Budapest legnagyobb aktív zöldfelülete lesz, megújul a tömegközlekedés, és új közösségi beruházások is elkészülnek. A fejlesztés azonnal kiemelkedő értéket teremt: a csepeli, ráckevei és szentendrei HÉV-vonalak megújítását, illetve összekapcsolását, a Diákváros megvalósulását; az új ferencvárosi szabadidőpark, az atlétikai stadion, a csepeli közpark és az új Duna-híd életre kelti a területet, Észak-Csepel új közparkjában pedig gyalogos- és kerékpárosutak, tanösvények, tisztások, sportpályák, játszóterek, továbbá a csapadékvizet környezetbarát módon hasznosító vizes élőhely jön létre.
A „Déli Városkapu-Budapest Diákváros” városépítő program a pusztuló dél-pesti és észak-csepeli rozsdaövezetek zöld újrahasznosítását valósítja majd meg, egyben égető városfejlesztési kihívásokra kínál megoldást. A dél-pesti, észak-csepeli térségben a minőségi zöldfelület növelése, valamint a mindenki számára elérhetővé váló sportlétesítmények létrejötte hozzájárulnak majd a lakosság egészségének megőrzéséhez. Fontos kiemelnünk továbbá, hogy a Diákváros mellett elhelyezésre kerül a Fudan Hungary Egyetem campusa is, amely beruházás szintén hozzájárul ahhoz, hogy a terület a diákok számára egy innovatív, fejlődni képes, Európa egyik legmodernebb városnegyedévé alakuljon át.
Világosan érzékelhető azonban a baloldal részéről az a szándék, hogy a világ élvonalába tartozó Fudan Egyetem budapesti campusának megnyitását a Diákvárossal szemben próbálják meg értelmezni. A valóságban ezt nem lehet egymással szemben értelmezni, mert az egyetem az eddigi fejlesztési tervekkel összhangban fog megvalósulni, és éppen hogy értelmet ad a Diákvárosnak is, hiszen a kollégiumi igények, mint mindenhol a nagy egyetemi városok esetében, Budapesten is jelentősek. A Diákváros megépül, és helyet biztosít a budapesti magyar egyetemek hallgatóinak. Így megerősíthetjük, hogy a világ 34. legjobb egyetemeként számontartott Fudan Egyetem budapesti campusa nem a Diákváros helyett épül meg, hanem azzal egyetemben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Előtérbe kerül a gyalogos- és kerékpáros közlekedés, a kerület szíve autómentes övezet lesz, ezzel párhuzamosan megindul az elővárosi kötöttpályás vonalak fejlesztése és föld alá helyezése, valamint a villamosvonalak meghosszabbítása.
A most benyújtott törvényjavaslat értelmében a Budapest Diákváros fejlesztése a fejlesztési terület északi részén fog megvalósulni, amelynek beépíthetősége, illetve infrastrukturális megközelíthetősége is a legkedvezőbb lehet az itt lakó, illetve idelátogató diákok számára. A Diákváros korábbi tervezésénél a fejlesztésre rendelkezésre álló területek nemcsak az állam tulajdonában, hanem az önkormányzatok tulajdonában álló területek összességéből kerültek megállapításra. A terület fejlesztésére készült mesterterv is ezt vette figyelembe. A jelenleg tervezett Diákváros területe a következő bontásban található: 5,3 hektár állami, 3,8 hektár önkormányzati terület, tehát összességében ez 9,1 hektárt fog érinteni. Vagyis a főpolgármester azon nyilatkozata, hogy 5 hektáron kívánja az állam megépíteni a Diákvárost, cseppet sem valós, mint ahogy ez a mestertervben és a korábbi egyeztetéseken is alapvetés volt: az önkormányzati területeket is hozzá kell az állami területekhez számítani.
A szakértők számítása szerint ezen a területen megvalósítható a kollégiumfejlesztés, főként úgy, hogy a vállalt számot több évre lebontva kell majd megépíteni. Tekintettel arra, hogy a „Déli Városkapu” program a Rákóczi hídtól délre eső területet foglalja magában, ezért a jelenlegi fejlesztési területektől északra, úgy a híd irányába, további önkormányzati, fővárosi, illetve magántulajdonban álló területek megszerzése is indokolt lehet, melyekkel tovább bővíthető a Diákváros. Fentieken túl a korábbi Diákváros területét képező, a Soroksári út és a vasútvonal közötti, állami tulajdonú, hosszan elnyúló teleksáv is releváns lehet a bővítés tekintetében.
A fejlesztések egy régi probléma megoldását is elősegíthetik: bár Budapest fontos közép-európai egyetemváros, de a rendelkezésre álló kollégiumi férőhelyek száma jelenleg kevés. A több ütemben megvalósítható, több ezer férőhelyes beruházás a fővárosban évtizedek óta hiányzó kollégiumi férőhelyeket fogja bővíteni, így a fejlesztések ennek a régóta fennálló problémának is a megoldását fogják szolgálni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Most engedjék meg, hogy külön kiemeljem, hogy a benyújtott törvénytervezet a 2018. évi XLIX. törvény, azaz a Budapest-törvény módosítása révén lehetővé teszi, hogy az elmúlt évtizedekben elhanyagolt, egykor a fővárosi sportélet fontos helyszínét jelentő csepeli sportcélú területek megújulhassanak, és ennek keretében a kor elvárásának megfelelő, de egyben természetközeli sport- és rekreációs célú fejlesztési programok valósuljanak meg. Az érintett sportinfrastruktúra-fejlesztési program egyaránt hozzájárul a hazai versenysport fejlesztéséhez és a csepeliek életminőségének javításához azzal, hogy visszakapják és birtokukba vehetik azokat a sportcélú területeket, amelyektől hosszú évekre megfosztották őket.
A csepeli sportélet megújítása, a csepeli sportinfrastruktúra védelme és fenntartható fejlesztése érdekében a Csepel Sport Club egykori sportinfrastruktúrájára épülő fejlesztési program megvalósítása kiemelten fontos közérdek, amely az érintett állami és önkormányzati szervek, a civil és egyéb szervezetek, valamint a polgárok együttműködésével valósulhat meg. Mindenesetre a fejlesztéssel és működtetéssel az eredeti alapítói célt és annak kedvezményezettjeit fogjuk szolgálni, hiszen a Csepel SC alapvetően - és ez van a célok között meghatározva: alapvetően - a kerület, tágabb értelemben a főváros és agglomerációja dolgozói és azok gyermekei egészséges életmódjának elősegítésére, sportolásának biztosítására jött létre. Kedvezményezettjei: Budapest XXI. kerületének lakossága, szabadidő-, diák-, tömeg- és versenysportja.
A valaha neves sportklubunk történetében sajnos kimaradt több mint két évtized, amikor nem tudta betölteni eredeti funkcióját. Az akkor már 87 éves Csepel Sport Clubot 1999-ben az akkori kerületi MSZP-s politikusok és a velük elv- és üzlettársi kapcsolatban lévő klubvezetés egyszerűen megszüntették. Az ország egyik legeredményesebb, legrégebbi sportegyesületénél ezek a derék kommunista pártmunkások, tanácsi nacsalnyikok és munkásőrök sok-sok száz milliós köztartozást halmoztak fel, s emellett még eltékozoltak minden ingóságot és ingatlant. Vannak, amiket eladtak, másokat meg teljesen lerohasztottak, széthordtak. A szakosztályokat kiszervezték vagy megszüntették, s végül 2005-ben a maradék három nagy ingatlant, a Béke téri stadiont, a Hollandi úti és a Gubacsi hídnál lévő vízitelepeket átpasszolták egy ingatlanfejlesztőnek. (Nacsa Lőrinc: Szégyen!) Ez utóbbiakat tudtuk most visszavásárlással megmenteni a csepeli sportélet számára. Jómagam 15 évig küzdöttem azért, hogy a csepeliek visszakaphassák ezt az ingatlant, a bajnokok sorát kinevelő sportklubot.
Most azonban, hála a kormány bölcs döntésének és az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, a Csepel SC újra a csepeli és az országos sportélet szolgálatába állhat. Újra méltó lehet régi hírnevéhez, hiszen a több mint egy évszázados múltra visszatekintő, 1912-ben alapított klub sportolói 20 olimpiai, 68 világ- és 47 Európa-bajnoki címet szereztek Magyarországnak. A Csepel SC éppúgy a kerület szimbóluma, mint a csepeli HÉV vagy Weiss Manfréd időtálló öröksége.
(16.30)
Reményeim szerint a Csepel SC nem csupán Csepel, de újra az egész ország büszkesége lesz. A konkrét fejlesztési és ütemezési tervek hamarosan a kormány elég kerülnek.
Egy biztos, hogy a csepeli sportinfrastruktúrát érintő fejlesztések illeszkednek a Csepel-szigetet érintő, átfogó fejlesztési programokhoz, így meggyőződésünk, hogy együttesen érdemi és minőségi változást tudnak eredményezni a városrészben, amelynek hatásai messze túlmutatnak majd a kerület határain.
Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a Diákváros megépítését és a csepeli sportfejlesztéseket, amely nemcsak a csepeliek, a budapestiek, hanem valamennyi magyar ember érdeke, nemzetstratégiai kérdés, nemzeti ügy, hiszen közös jövőnket, a nemzet fővárosának megújítását, fejlődését, a magyar felsőoktatás megerősítését, a magyar fiatalok boldogulását szolgálja. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
