SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Valahol ott folytatnám, ahol az előző előterjesztésnél abbahagytam, hogy mit érzek problémásnak igazából a Diákváros-beruházás kapcsán. Zárójelben előtte azért annyit megjegyeznék, hogy itt sokan emlegették már, hogy ez az érintett terület hogy néz ki, meg hogy a törvény által érintett terület jóval nagyobb, mint önmagában ez az idézőjelbe tett Diákváros, többen emlegették már. Itt szó van egyrészt az épülő atlétikai stadionról, az folyamatban van, aki jár arra, az láthatja napi szinten. Ezért nem jár a HÉV például, és bár azt ígérték, hogy január 1-jétől működni fog a HÉV, de mégsem működik, istenem, átvertek minket azzal is. De ott épül egy stadion.
Aztán ott van a stadiontól délre, tehát már a Kvassay-zsiliptől délre a VITUKI megmaradt épületállományának egy része, ahol nem olyan régen még laborok meg lakások voltak, szolgálati lakások. Az igazából az utóbbi egy-két évben pukkant le, amikor ott abbahagyták a tevékenységet, főleg, amikor a lakófunkció megszűnt, merthogy kilakoltatták onnan az embereket. És szó van egy viszonylag nagy, összefüggő földterületről. Egy kicsit eufemizmus azt mondani, hogy ez zöldterület, mert ne parkra gondoljanak. Az egy ilyen bokros, susnyás terület, de zöldterület ott nincs semmi.
Tehát igazából, ha szó szerint vesszük a szakirodalmi fogalomhasználatot, akkor az egész terület ma már kevésbé tekinthető rozsdaövezetnek, merthogy egy része egy susnyás zöldterület, más részén már folyamatban van az építkezés, egy harmadik részén gyakorlatilag egy magánberuházó már bő tíz évvel ezelőtt úgy előkészítette a területet, hogy szinte mindent elbontott, és csak a Nagyvásártelep épülete maradt ott meg, a környéke el van planírozva, de az inkább néz ki úgy, mint egy gondozatlan park jelen pillanatban. Meg hát, még ehhez a területhez hozzá van csapva gyakorlati értelemben az OBI mai területe is, hiszen a Diákváros koncepciója arra a területre is kinyúlik, meg még ott az FCSM-nek vannak bizonyos épületei, tehát ott a Rákóczi hídtól délre eső terület.
Szóval, ez az, amiről beszélünk, plusz az a csepeli sportingatlancsomag, amiről Németh Szilárd itt beszélt. Majd arról mindjárt külön beszélnék egypár mondat erejéig. Szóval, nagyjából ez az a terület, amiről beszélünk.
Önmagában az, hogy ez a terület fejlődik, egy nagyon jó dolog. Hosszú évtizedek óta megy a tervezés és a gondolkodás a Fővárosi Önkormányzat részéről, hogy mit lehetne ezzel kezdeni. Hosszú évtizedek óta a csepeli közpark koncepciója már alakult és fejlődött, és nagyon régóta benne volt az a várostervezők fejében például, hogy létrejöjjön egy olyan nagypark-láncolat, ami nagyjából, ha a térképet maga elé képzeli mindenki, könnyen elképzelheti, hogy az a Margitsziget, ami ilyen nagy összefüggő zöldterület, a Városliget, a Népliget meg a csepeli közpark. Ezt azért találták így ki, hogy legyen akkor itt elsősorban zöldpark, mert akkor létrejön a belváros peremén egy olyan parkgyűrű, ami a belvárosban élők rekreációját, kikapcsolódását segíti, másrészt meg nyilván a levegő állapotát is nagyban tudja segíteni a sok zöld növényzet. Az, hogy végre eljutottunk odáig, hogy ebben előreléptünk, én ennek nagyon örülök.
Az, hogy most ott stadion épül, sajnos eldöntött tény, azzal már nem tudok mit kezdeni, az be fog fejeződni. Az ember erre akkor azt tudja mondani, hogy persze, fejezzük be, sokkal jobb, mintha félbemaradna. Az, hogy ott épül egy úgymond Diákváros, önmagában én annak nagyon örültem. Valamikor ez gyakorlatilag az olimpiai terveknek az olimpiaifalu-része lett volna, tehát ott lett volna az olimpiai falu, ahol az olimpia alatt a versenyzők meg az edzők el vannak szállásolva. Csak olimpia nincs - átgondolták, hogy mit csináljanak vele.
Zárójelben megjegyzem a történeti hűség kedvéért, nem dolgom nekem a Momentum kezdeményezéseit megvédeni, de az a kezdeményezés arról szólt, hogy legyen népszavazás, tehát arról indított aláírásgyűjtést (Nacsa Lőrinc: NOlimpia!) a Momentum, hogy legyen népszavazás. Összegyűlt több mint 260 ezer aláírás; ki kellett volna írni egy népszavazást. És mi történt? Megijedtek, és nem merték az emberekre rábízni a döntést. Csepelen is sok ezren írták alá, mert azt mondták a csepeliek, hogy szeretnének ők dönteni arról, szeretnének népszavazást. Önök nem adták meg a lehetőséget a csepelieknek meg a soroksáriaknak, hogy döntsenek róla. Sajnos a tények, számok makacs dolgok, az egy népszavazási kezdeményezés volt, ez tény, kár lenne letagadni, mert az volt.
Szóval, ez a Diákvárosnak nevezett terület, itt lett volna az olimpiai falu. Ezzel egy ideig nem tudtak mit kezdeni. Az összes többi területen a sportberuházásokat voltaképpen elkezdték előkészíteni és folytatni, mintha továbbra is olimpiára készülnénk. Ezzel nem tudtak mit kezdeni, kitalálták, hogy legyen kollégium. Erről beszéltem az előző hozzászólásomban, hogy én ennek nagyon örültem, és az egyetemek is nagyon örültek ennek, meg úgy általában az egyetemi polgárság, mert mint említettem már korábban, egyetemiférőhely-hiány van folyamatosan Budapesten, és az albérletárak meg nagyon-nagyon elszálltak ma már, és sokszor nehéz is hozzáférni még sok pénzért is. Tehát ez önmagában rendben van.
A probléma az, hogy kifordult ez a történet, és a projekt nagyobb részén most kínai campust akarnak építeni, és a kisebb részére szorítják vissza a kollégiumi funkciót. És nem nagyon lehet érteni. Ha a térképre ránéz az ember, egyértelmű, hogy egy sokkal kisebb területre nyilvánvalóan nem fér be ugyanannyi kollégiumi férőhely, mint a nagyobbra; elvileg megoldható, hogyha horizontálisan megnyújtják az épületeket meg besűrítik őket, csak azt valószínűleg - a régi szóhasználattal élve - a rendezési terv nem fogja engedni, mert olyan brutális szabályokat kellene engedélyezni, hogy ilyen toronyházakat kellene építeni, mint a Duna túlpartján a MOL, ami, valljuk meg őszintén, nem a legszebb épület lesz ilyen szempontból Budapesten, azért a város sziluettjét elég rendesen tönkre fogja vágni, de ez az én személyes véleményem, ezt a vitát inkább meg sem nyitnám.
Szóval, ténykérdés, hogy a Diákváros ilyen értelemben ki lett herélve, egy Fudan-campus-építési programmá alakult át az az eleme ennek a nagy csomagnak, és a kisebb részére fog visszaszorulni valamennyi kollégiumi férőhely. Németh Szilárd erre azt mondta, hogy sok év alatt valamennyi majd valamikor épül. Ennél konkrétabbat nem tudunk. Az lenne a jó, hogyha az a tervezett 10-12 ezer kollégiumi férőhely az eredeti koncepció szerint megvalósulna. Én már eleve ezért is nehezen tudnám támogatni ezt a projektet.
Zárójel: én annak nagyon örülök, hogy Németh Szilárd azt mondta, milyen jó, így végre majd a HÉV is megújul, metróként folytatva bejut a Kálvin térig. Én emlékszem, amikor önök előjöttek az olimpiai tervvel, és abban az szerepelt, hogy villamossá lesz alakítva a csepeli HÉV, és az majd kanyarog a felszínen valahol a Haller utcán, Mester utcán keresztül, elég zavaros volt a koncepció, akkor én merészeltem fölállni itt a parlamentben, és megemlítettem, hogy van egy olyan közlekedésfejlesztési koncepció Budapesten immár a ’60-as évek vége óta, hogy a HÉV-et, mármint a csepeli HÉV-et meg a soroksári HÉV-et, meg a ráckeveit össze kellene kapcsolni, be kellene vinni a föld alá, ezt úgy hívják, hogy 5-ös metró, inkább ebbe az irányba kellene elmozdulni, mert a villamossá alakítás nem lesz jó.
(17.20)
Na, akkor megkaptam a csepeli Fidesztől, Németh Szilárdtól is, hogy én a fejlesztések ellen vagyok, és nagyon rossz irányban gondolkozom. S amikor megkérdeztem, hogy mi ez, Fónagy államtitkár úr felállt, és azt mondta, hogy én vagyok a rossz és gonosz, mert drága metrót akarok építeni, arra úgysem lesz soha pénz, higgyem el, sokkal jobb lesz a villamos. Én csak azt kértem, gondolják át, hogy legyen inkább HÉV, az maradjon meg, menjen be a föld alá, és folytatódjon metróként. Megvalósul. Csak akkor ne csináljunk úgy, mintha korábban, még pár évvel ezelőtt pont nem az ellenkezőjét mondták volna! De örülök, hogy ez megvalósul, tehát önmagában ennek az ügye, úgy néz ki, hogy legalább jó irányba indult el.
Szóval, ezzel a fejlesztési koncepcióval nekem egy bajom van, ami a csepeli, ferencvárosi területeket ott a Kvassay híd környékén érinti, hogy a Diákváros koncepcióját nagyon brutálisan átalakították, és kollégiumi férőhelyek helyett kínai campust építenek, és kiszorítják a kollégiumi férőhelyeket.
A következő - utaltam rá, hogy erről is mondanék pár mondatot -: Németh Szilárd már említette, hogy a Csepel SC egykori ingatlanjaira, illetve azon belül kettőre, a Béke téri sporttelepre és a kajak-kenu telepre is kiterjesztenék a kiemelten közérdekű beruházás minősítést. Nem fejtette ki teljesen a valóság minden elemét Németh Szilárd, mert elfelejtette elmesélni, hogy egyébként időközben ő lett Csepel legnagyobb ingatlanbárója, lévén, hogy az ő lakcímére megalapított alapítvány, ami utána felépítette a birkózócsarnokot a Hollandi úton Csepelen, természetesen állami pénzből, az a KIMBA nevű alapítvány megvásárolta annak a cégnek a tulajdonjogát, amely az alapítói jogaival rendelkezik a Csepel SC-nek, gyakorlatilag tehát, többszörös áttételen keresztül, de ez Németh Szilárd hitbizománya lett.
Abban nagyon igaza van Németh Szilárdnak, és az igaz volt, amit mondott, hogy ő 15 éven keresztül küzdött azért, hogy legyen a csepelieké a Csepel SC, ami egykor még a Csepel Művekhez tartozott, aztán az utódcégek hozták létre erre is az alapítványi formát, ugyanúgy, mint a Munkásotthonnál, s többen és a leghangosabban Németh Szilárd elmondta, hogy ő nem értett ezzel egyet. Voltaképpen én ezzel akkor egyet tudtam érteni és most is egyet tudok érteni, csak most úgy állítja be, mintha megvalósult volna az ő követelése. A valóságban Németh Szilárd 15 éven keresztül azt kérte, hogy legyen az önkormányzaté, kerüljön az önkormányzathoz. És mi történt? Nem az önkormányzathoz került, hanem Németh Szilárd alapítványának az alapítványához. Ez történt.
Persze lehet erre azt mondani, hogy ez újra a csepelieké lett, de nem a csepelieké lett, ezt valljuk be. S mondhatja majd, hogy most mindenki szabadon mehet ezekre a területekre. Én például többször voltam Ludasi Robinál, mindig szabadon bemehettem a kajak-kenu telepre, és mindenki odamehetett sportolni. Kicsit problémásabb volt a Béke téri sporttelep, ami nagyon lepukkant. De éppen azért, mert vissza szerette volna szerezni polgármesterként Németh Szilárd, elrendelték a változtatási tilalmat, ezért nem is nagyon tudott a tulajdonos vele mit kezdeni, s részben ezért is pukkant le. Meg előbb-utóbb valószínűleg ő maga is beleunt abba, hogy finanszírozza egy olyan ingatlan fenntartását és fejlesztését, amivel nem nagyon tud mit kezdeni.
Azt kellett volna csinálni - s én ezt fájlalom -, hogy nem az önkormányzatnak adták ezt oda, hanem a fene tudja, milyen pénzből, mert ezt a mai napig nem mondták el, hogy konkrétan milyen pénzből sikerült megvásárolni és mennyiért ezt a területet. A másik szívfájdalmam pedig az, hogy miért nem a csepeli önkormányzaté lett. Példaként én is fel tudok olyanokat hozni, hogy mondjuk, a csepeli birkózók miért nem a KIMBA csarnokában edzenek. Miért kellett nekik bekönyörögniük magukat a Jedlik felújítás előtt álló üres tornacsarnokába? Vagy ők nem csepeliek?
Ezt a történetet nehéz lenne kifejteni úgy, hogy mindenki megértse a teremben, de a csepeliek értik, hogy én miről beszélek. Attól félünk, hogy mivel ezt Németh Szilárd kapta hitbizományba, ezért nem lesz azt olyan egyszerű mindenkinek használni, mint ahogy a csepeli birkózók nem tudják használni a KIMBA csarnokát. Mondom, egy felújítás előtt álló gimnáziumi épület tornacsarnokában edzenek. A fene tudja, hogy min vesztek össze az elnökkel, de valamin összevesztek, ezért ők nem mehetnek oda be.
Ezért kérem, hogy még egyszer fontolják ezt meg, és Németh Szilárdot is kérem, hogy még egyszer fontolja meg, nem lenne-e jó, ha a 15 éven keresztül az ön által is szerintem helyesen hangoztatott elvnek megfelelően a mindenkori csepeli önkormányzaté lenne a Csepel SC alapítói joga, és ezen keresztül maga a Csepel SC, és annak a joga, hogy eldöntsék, ott mi történjen. Zárójelben megjegyzem, bár itt a teremben nyilván mindenki tudja, de esetleg ha valaki néz interneten keresztül, nem biztos, hogy tudja, Csepelen fideszes önkormányzat van. Tehát amikor én azt mondom, hogy legyen a csepeli önkormányzaté, akkor nem a gonosz ellenzékiek kezébe akarom adni, hiszen ott most Borbély Lénárd fideszes polgármester van. Én azt mondom, hogy a mindenkori csepeli önkormányzaté legyen.
Ez a két fő problémám van ezzel az előterjesztéssel, és ezért én nem fogom tudni ezt jó szívvel megszavazni. Sőt, nem fogom tudni megszavazni, mert azt gondolom, hogy a Csepel SC-nek és annak az ingatlanainak az önkormányzat kezében és felügyelete alatt kell lenni, másrészt meg egyetemi oktatóként azt gondolom, hogy 10-12 ezer kollégiumi férőhely kell a budapesti magyar egyetemek hallgatóinak. A Fudannak találjunk máshol helyet, kisebb méretben - az előbb is arra hivatkoztam, hogy szerintem ez túl nagy -, valahol kisebb méretben építsük ezt meg, és gondoljuk át a finanszírozását is, mert ez a konstrukció sem feltétlenül jó. A projekt többi részével abszolút egyet tudok érteni, hiszen mi is erről beszélünk hosszú évek óta. Köszönöm szépen.
