DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egészen pontosan 276 évvel ezelőtt, május 6-án írta alá Mária Terézia királynő a jászok és a kunok nemzetségének kiváltságlevelét, az úgynevezett redemptiót. Ezt gróf Batthyány Lajos Ernő kancellár és Koller Ferenc Xavér kancellári tanácsos ellenjegyezte és a nagy királyi titkos függőpecséttel hitelesítették.
A jászok és a kunok többségükben a XIII. században telepedtek le Magyarországon. Anonymus a Gesta Hungarorum című művében már részletesen ír a kunokról mint olyan népről, akik harcban álltak a magyarokkal a honfoglalás előtt, de Kijev magyarok által történő elfoglalása után sokan csatlakoztak közülük a Kárpát-medencébe igyekvő magyarokhoz, így már ők is részt vettek a honfoglalásban is. Túlnyomó többségük azonban a mongol hódítás elől húzódott Közép-Európába, és 1239-ben IV. Béla király engedélye alapján költöztek a magyar királyság középső vidékeire.
A jászok iráni nyelvű nomád nép volt. Őshazájukat Közép-Ázsiába teszik. Őket is a mongol hódítás tette ki a lakóhelyükről, ugyanis 1223-ban a Kalka folyó melletti csatában súlyos vereséget szenvedtek a mongoloktól, és így csatlakoztak a Magyarországra igyekvő kunokhoz, és együtt települtek be hazánkba. Jogaikat és kötelezettségeiket 1240-ben a bánmonostori egyezményben rögzítették. Eszerint a jászok és a kunok a hadi szolgálataikért cserébe területi önrendelkezési jogot és részleges adómentességet kaptak. Közvetlenül a tatárjárás előtt azonban kivonultak az országból, és IV. Béla hívására majd csak 1246-ban települtek vissza az Al-Duna vidékéről.
Ettől a pillanattól a Jászság és a Kunság élete és története egybefonódott a magyarság történetével. IV. Kun László 1279-ben megerősítette a kiváltságaikat, és önálló jogszolgáltatási jogot is adott nekik. Legfőbb bírájuk a nádor volt. A XIV-XV. században még őrizték a nyelvüket és sajátos kultúrájukat, de fokozatosan hatott rájuk a befogadó nemzeté, azaz a magyaré is. A XV. században befejeződött a nem vérségi elv szerint szerveződő területi közigazgatási egységek, a székek kialakulása. A Jászságban a Berény-szék, az Árokszállás-szék, a Fényszaru-szék, a Négyszállás-szék jött létre, míg a Nagykunságban a Kolbáz-szék, a Szentelt-szék, a Kiskunságban a Halas-szék, a Kecskemét-szék, a Kara-szék, a Mizse-szék, valamint Dunántúlon a Hantos-szék jött létre. 1498-ban II. Jagelló Ulászló törvényei már együtt említik a jászokat és a kunokat, s innentől kezdve a továbbiakban már mindig együtt emlegették a két népcsoportot.
A török hódoltság kedvezőtlenül érinti a jászokat és a kunokat, hiszen területük török fennhatóság alá kerül. Sok településük elnéptelenedik a 150 év alatt. A török hódoltság után, 1696-ban I. Habsburg Lipót király még megerősíti a jászok és a kunok kiváltságait, de 1699-ben már gyanúsan elrendeli a jász és a két kun terület népességi és vagyoni összeírását. Majd ezt követően 1702-ben, valamennyi korábbi privilégiumot megszegve, az Országgyűlés jóváhagyása nélkül 500 ezer forint rajnai forintért eladta a területet a Német Lovagrendnek. II. Rákóczi Ferenc már 1703-ban, tehát egy évvel később pátensben helyezte hatályon kívül a Német Lovagrend földesúri jogait, így nem is volt véletlen, hogy a jászok és a kunok igen nagy számban vettek részt a szabadságharcban.
A szabadságharc 1711-es lezárását követően újra napirendre került a kiváltságok helyreállításának ügye. Mivel az Országgyűlés az adásvételt ezek után sem hagyta jóvá, sőt megtagadta, így a Német Lovagrend jobbnak látta eladni jogait a pesti invalidus rendháznak. A jászok és a kunok 1741-től mozgalmat indítottak gróf Pálffy János nádor támogatásával ősi jogaik helyreállítása érdekében, mely mozgalom négy év alatt eredményre vezetett. De ennek nem kis ára volt. Elő kellett teremteniük a vételárként korábban fizetett 500 ezer rajnai forintot, annak kamatait, 15 ezer forintot, továbbá vállalniuk kellett ezer huszár felszerelését, valamint a nádor éves fizetésének biztosítását. Ennek megfizetését követően Mária Terézia kibocsátotta számukra a megváltásról szóló diplomát. Ez visszaállította a jászok és kunok ősi jogait és pallosjogot is kaptak. A redemptio új jogállást jelentett minden jász és kun számára alig 40 év után, megszűnt a jobbágyi sorba taszított állapot, szabad ember jogállását nyerték, és nem függtek továbbá egyetlen földesúrtól sem.
Én - mint a magyar Országgyűlésnek talán egyetlen jász származású képviselője - fontosnak tartottam, hogy erről az évfordulóról itt megemlékezzek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
