BŐSZ ANETT
BŐSZ ANETT
BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az agglomeráció egy rendkívül dinamikusan fejlődő régió. Évente ezrek költöznek városainkba, és mindannyian küzdünk azokkal a kihívásokkal, amelyek elsősorban a beköltöző lakosság létszámával lépést tartani nem tudó infrastrukturális fejlesztések elmaradásából erednek.
Törökbálint és Diósd néhány évtizeddel ezelőtt még csendes kistelepülések voltak, és ez sokakat odavonzott nyaralni, üdülni vagy adott esetben vásárolni egy kis házat, hogy kipihenjék a hétközbeni fáradalmakat. Csakhogy ezeken a településeken mára összességében több mint 30 ezer ember él, és sajnos az ő járdaépítésük, óvoda- és iskolafejlesztésük messze elmarad attól, ami a beköltöző lakosság lélekszámából egyenesen következne.
Érden ugyanez a helyzet. A legfiatalabb megyei jogú város 75 ezer lakossal már megelőzi Szolnokot, területét tekintve a második legnagyobb vidéki település.
Tárnok egészen hasonló, bár ők még csak most lépték át a 10 ezer főt. Itt is sokak ingáznak, terveznek családot, építenek házat, és késik le reggelente a Volán-busszal a Déli pályaudvarra tartó zónázó vonatot.
Ezek a települések adnak otthont számos fiatal családnak, akikről a kormány azt állítja, hogy ők minden értelemben élvezik a magyar állam jelenlegi támogatását, ugyanakkor itt fordul elő gyakran, hogy gyerekek nem jutnak bölcsődei vagy óvodai férőhelyhez, illetve, hogy a babakocsit nincs hol tolni, mert nincsen járda. Sőt, az is gyakran előfordul ezeken a településeken, hogy a család, mielőtt elindulna egy kirándulásra, a földutakon városainkban máris a vadonban érezheti magát.
Mindezen kihívások mellett változatlanul fennáll a problémánk az autópályák közelségével, és azzal, hogy a zajvédő fal még mindig nem teljes. Nem túlzás azt állítani, tisztelt képviselőtársaim, hogy 50 ezer ember várja Érden, Törökbálinton és Tárnokon a zajvédő falak továbbépítését. Ha valaki kertvárosba költözik, akkor azt nem azért teszi, hogy a Blaha Lujza tér zaját elcserélje az autópályákon elsuhanó kamionok zajára. Érden a Fundoklia-völgy, a Vereckei utca, az Iparos utcai csomópont, a Vihorlát-Visegrádi utca közti szakasz az M7-es mellett kimaradt zajvédő faltól szenved.
(16.10)
További probléma, hogy ahol az autópályának csak az egyik oldalán épült zajvédő fal, ott a meglévő falszakasz a zajt a másik irányba sugározza. A törökbálinti zajterhelés egy jelentős része ugyanígy olyan útszakaszokból ered, amire a városnak közvetlen ráhatása nincs. A várost kettészelik olyan, az egész ország által használt utak, mint az M0-s autóút, az M1-es és az M7-es autópályák, valamint az 1. számú vasúti főút is.
A város többször kijelentette, hogy önerőből zajszennyezettséget tekintve csak csekély javulást érhet el a város úthálózatának javításával. Törökbálint a hivatalban levő országgyűlési képviselővel, a minisztériumokkal, államtitkárságokkal kereste a kapcsolatot ez ügyben, mindeddig hiába. A tárnokiak nyugalmát elsősorban a 7-es számú főút zaja és légszennyezettsége zavarja, bár nehéz az is, hogy az ő vasútvonalukon megteremtett zajvédő fal sokakat zavar az életminőségük javulásában; azt mondták, hogy bezárva érzik magukat. Innen is látszik, hogy ez egy összetett kihívás tehát, és én nem gondolom azt, hogy mindig mindenkivel jót lehet tenni, de azt viszont gondolom, hogy mindig törekedni kell minden régióban a lehető legtöbbek boldogulására és arra, hogy a lehető legtöbbekkel tegyünk jót. Nincs tehát egységes, jó megoldás, de az látszódik, hogy a települések önkormányzatai többször keresték már a Magyar Közutat és a szakállamtitkárságokat, hogy építsék tovább az autópályák és autóutak zajvédő falait, mindeddig hiába.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az agglomeráció népessége folyamatosan növekszik, és törődnünk kell azokkal az emberekkel, akik szó szerint söprögetnek a saját házuk táján, de hiába, ha a zajt és a légszennyezettséget a kertükön átsöpri a zajvédő falak hiánya. Akkor lennénk maradéktalanul elégedettek, ha a folyamatosan növekvő autópályadíjakból, amelyek terhelik azok pénztárcáját, akik ingáznak ezekről a településekről, lehetne arra fordítani, hogy végre teljesek legyenek ezek a zajvédő falak. Végtére is az volna a cél, hogy a lakóhelyünk ne csak egy óriási szálláshely, hanem valódi otthon legyen. És én azt is gondolom, hogy ha ez a zajvédő falak építésével és zajcsökkentésével elkezdődik, akkor hihetünk abban, hogy megéri fejleszteni ezeket a településeket.
Én a jövőben azért fogok dolgozni, és minden módon keresem a Közúttal a kapcsolatot, hogy fölerősítsem ezeknek a településeknek a hangját, és végre meghallgatásra találjanak ezek a szavak. Nagyon köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
