FÜLÖP ATTILA,
FÜLÖP ATTILA,
FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A koronavírus-járvány idejében még markánsabban megjelenik az, hogy a szociális ügy mindannyiunk ügye. Békeidőben is vigyázunk idős szüleinkre, a családjukat nélkülöző gyerekekre, a hajléktalanokra, a fogyatékossággal élőkre, a rászorulókra, de a járvány idején még inkább kötelességünk, hogy minden erőnkkel segítsük a terület hatékonyabb működését, ennek érdekében elengedhetetlen egy gyorsan reagálni képes, a szociális területen intézményeket fenntartókkal partnerségben működő, szaktudással rendelkező támogató szervezet. Ezért jött létre 2021. január 1-jén a Nemzeti Szociálpolitikai Intézet, amely a szociális, a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi szakmafejlesztési feladatokat látja el.
Tisztelt Ház! Az intézet tevékenysége az állami, az egyházi, ahogy elhangzott, önkormányzati, civil intézményfenntartók elképzeléseit, javaslatait összegyűjtve, figyelembe véve kiterjed a szakmai képzési feladatokban, döntés-előkészítésben, végrehajtásban felmerülő támogatói, szolgáltatói feladatokra. Az új szervezet, amely - mint említettem - év elején jött létre, struktúrájában és feladataiban is alapvetőnek tekinti a változásokra reagálni tudó feladatellátást, ennek keretében egyrészt a képzési rendszerek működtetését, fejlesztését és támogatását, másrészt pedig a szociális és gyermekvédelmi területhez kapcsolódóan a munkavállalóknak a változó gazdasági és társadalmi körülményekhez igazodó kompetenciaaktualizálását.
A javaslat értelmében a Nemzeti Szociálpolitikai Intézet a kereszténydemokrata oldalról érkezett első női magyar országgyűlési képviselő, Slachta Margit nevével egészül ki, tisztelettel adózva a magyarországi egyházi szociális munka és az állami szociális segítségnyújtás megteremtőjének. Mint azt a képviselő úr is említette az előbb, valóban fontosnak tartom annak a megjegyzését, éppen ebből látszik, hogy az egyházaknak a szociális, a gyermekvédelem területén végzett munkájuk, évszázados vagy évezredes munkájuk nem valami újkori jogszabályokon alapuló kötelezettségvállalás, hanem a természetes missziójuknak a folytatása, amit megtesznek a mai napig is. A szociális testvér képét és küldetését megrajzolva Margit testvér is hangsúlyozta a szociális és az egyházi összetevő elválaszthatatlanságát, idézem: „Nagy ellentmondás volna, ha mintegy fiókokba volna rakva bennünk külön-külön a szociális program és a Szentlélek (…) Az én egész lényemnek, minden cselekvésemnek Lélektől áthatottnak kell lennie.”
A történelem számtalan példáját értékelve egyértelműen kimondhatjuk, hogy az egyházak és a karitatív szervezetek munkája nélkül ma nehezen beszélhetnénk intézményesített szociális ellátásról, ezért az egyházaknak a társadalmi jelentősége és társadalmi szerepvállalása ebből a szempontból is megkérdőjelezhetetlen. Azt külön üdvözöljük, hogy a jelen határozati javaslattal ellenzéki képviselő úr sem támadja azt, hogy a kormány stratégiai partnerként tekintsen az egyházakra, hanem elismerik a magyarországi egyházak szociális és gyermekvédelmi területen végzett munkáját. Valóban példaként állhat előttünk Slachta Margit, akiben állandó volt a hivatás és a közösséghez tartozás öröme.
Tisztelt Ház! A szociális törődésnek nagyon fontos része a lélek gondozása is, és fontos, hogy egy szociális intézményben eltöltött napok ne túlélendő órák, ne túlélendő napok legyenek, hanem ennél valamivel többet jelentsenek; bármilyen más fenntartóhoz képest az egyházi szerepvállalók ebben sokat tudnak hozzátenni. Kijelenthetjük azt is, hogy erkölcsi kötelességünk, hogy a bajba jutottakon és a rászorultakon mindig segítsünk, ezt a polgári kormányzat meg is teszi. A felelős gondoskodáspolitika ott kezdődik, hogy nem a rászorultsági hálót próbáljuk meg toldozni-foldozni fő célkitűzésként, hanem az odavezető utat szüntetjük meg.
Ha ez a gondoskodás szóba került, tisztelt Ház, még egy gondolat: 2010-ben az Orbán-kormány olyan Magyarország irányítását vette át, ahol 3,7 millió ember dolgozott, ahol 73 500 forint volt a minimálbér, ahol gyakorlatilag nem létezett családi adókedvezmény vagy családi otthonteremtési támogatás, és ahol a megváltozott munkaképességű honfitársainknak csak 18 százaléka dolgozott.
(17.50)
Ma 4,5 millió ember dolgozik, a minimálbér 167 400 forint, a családi adókedvezmény miatt 3000 milliárd forint maradt a gyermeket nevelő családoknál, és már majdnem minden második megváltozott munkaképességű honfitársunk jövedelemből, munkából tartja el magát és a családját.
Az elmúlt harminc évben a jövedelmek növeléséért, a létbiztonság, a szociális biztonság megteremtéséért az elmúlt tíz év kormányzása tette a legtöbbet, ez hozta a legnagyobb fejlődést. Ennek középpontjában eddig is a munka volt és a továbbiakban is az marad. A helyesen értelmezett gondoskodáspolitika meggyőződésem szerint segít, de nem rombolja az önellátásra törekvést, kiegészít, de nem helyettesít, erényeket fejleszt, képessé tesz, de nem vár lehetetlent. Az előző években megkezdett átalakítási folyamatokat, az ellátórendszer átláthatóbbá tételét, a célzottabb szolgáltatásnyújtás kialakítását kívánjuk tovább folytatni.
Tisztelt Ház! A Nemzeti Szociálpolitikai Intézet mint szakmai tudásközpont hosszú távon rugalmas működést, gyorsaságot, az intézményfenntartókkal szakmai együttműködést biztosít a szakterület innovatív fejlődése érdekében. Slachta Margit neve pedig mintegy követendő példaként emlékeztethet mindannyiunkat a gondoskodás és ezzel együtt a közösséghez tartozás értékére, valamint arra, hogy a magyar nemzetet és a keresztény eszméket védeni kell. Ha pedig baj van, bármilyen is legyen az, nem széthúzni kell, hanem összefogni. Tisztelt Ház! Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
