NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Fontos, szimbolikus előterjesztés parlamenti vitáján vagyunk itt nemzeti ünnepünk másnapján, s azt gondolom, hogy nagyon-nagyon nagy százalékban egyet tudok érteni az előttem szóló képviselőkkel. Annyiban egészíteném ki jobbikos képviselőtársamat, hogy azt a mondatot, amit úgy fogalmaztunk mi meg utókorként, hogy mindent elért, amit elérhetett volna, ő ezzel biztos nem értene egyet, Slachta Margit, mert mindig többet akart tenni, és mindig többet szeretett volna segíteni az embereken. Nem véletlenül, még idősebb korában is, az Egyesült Államokban is az ’56-os magyar menekülteket is pártfogolta, segítette, az ottani rendházból próbálta őket segíteni, mint ahogy egyébként segítette a zsidó menekülteket is, köztük egyébként Heltai Jenőt vagy éppen Radnóti Miklósné Gyarmati Fannit is. Ebben a mentésben halt vértanúhalált egyébként szerzetestársa, Salkaházi Sára, akit most már a katolikus egyház boldogjai között tisztelhetünk.
Slachta Margit ellenállt a nyilas, náci mozgalmaknak, bár megpróbálták ellehetetleníteni, ellenállt a kommunista mozgalmaknak, bár megpróbálták ellehetetleníteni, és egy olyan példakép, egy olyan - egyébként a KDNP mint történelmi párt - KDNP-s országgyűlési képviselő is volt, demokrata néppárti képviselő is volt Slachta Margit, szövetséges, akit nagyon nagyra becsülhetünk.
Lehet köztünk vita Ungár Péterrel, hogy a kettőnk világnézetéhez, melyikünkhöz állt közelebb Slachta Margit országgyűlési képviselői tevékenysége, de ez egy felesleges vita. Azt is mondta Ungár Péter, hogy Slachta Margit biztos megszavazta volna az ő nemrégiben benyújtott előterjesztését. Abban is biztos vagyok, hogy 2018. december 12-én nem egy hangosbeszélővel, egy bömbivel állt volna itt az Országgyűlésben Slachta Margit, és megszavazta volna a gyermekek otthongondozási díját, de ez a vita nagyon messzire vezet, inkább a közös tisztelet hangján kell beszélni az első női országgyűlési képviselőnkről, aki nem mellesleg szerzetes is volt, és egy szerzetesrendet, egy magyar alapítású női szerzetesrendet is alapított, a Szociális Testvérek Társaságát. Ezért is, amikor ez az ötlet Ungár Péter képviselőtársam részéről is fölmerült, és csatlakoztunk, ezért is kerestem meg a rend vezetését, akik hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy a Slachta Margit nevet használhassa majd, ha az Országgyűlés ehhez megadja a felhatalmazást, akkor a Slachta Margit nevet használhassa majd a Nemzeti Szociálpolitikai Intézet. És külön örültek a rend vezetői, hogy kormánypárti és ellenzéki képviselők is a benyújtók névsorában vannak, ezért kaptunk tőlük egy megerősítő levelet a benyújtást követően. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.)
Szeretném elmondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem véletlen, hogy szerzetesként az egyházi intézmények, szociális intézmények mellett szólalt föl számtalan alkalommal Slachta Margit, sőt ő maga is alapított ilyen intézetet. A legutolsó felszólalása itt, a magyar Országgyűlésben arról szólt, tiltakozott az egyházi iskolák kényszerállamosítása ellen, amit a kommunista rezsim végzett, sajnos elég nagy hatékonysággal. Nem véletlen az, hogy a mostani kormányzat is törekszik arra, hogy az egyházi szerepvállalás az oktatás-nevelésben, a szociális és a gyermekvédelmi szektorban és egyébként az egészségügyben is növekedjen, azért, mert azt gondoljuk, hogy az egyházi fenntartók tudnak egy olyan lelki pluszt hozzátenni az ellátáshoz, tudnak egy olyan lelki pluszt biztosítani a gondozásukba, nevelésükbe kerülő gyermekeknek, időseknek, fogyatékossággal élőknek, hajléktalanoknak, rászoruló embereknek, amit mi értéknek tartunk, és ezért az egyházak társadalmi szerepvállalására is értékként tekintünk, és ezért tartjuk partnernek az egyházakat a szociális, gyermekvédelmi ellátásban is.
Azt gondolom, hogy így Slachta Margit személye, aki egy politikus is volt és egyébként szerzetesként, intézményfenntartóként, intézményalapítóként is tevékenykedett, nagyon jól össze tud kapcsolódni a Szociálpolitikai Intézet nevében, ahol azok a szakmai, módszertani, képzési kérdések dőlnek majd el a jövőben, amik a szociális szférát Magyarországon alapvetően meg fogják határozni a jövőben. És én nagyon remélem, hogy a későbbi, jövőbeni, különböző színezetű kormányok és hivatalnokok és politikusok nem fogják ezt a nevet erről az intézetről és erről a műről valamilyen módon levenni, és amikor mi már nem itt Magyarországon, nem az élők sorából fogjuk tekinteni a parlamenti vitákat, akkor is lesznek olyanok, akik megemlékeznek Slachta Margitról, és ápolják az emlékét akár az intézeten keresztül is. Mert sajnos az ma a reális valóság Slachta Margit esetében, hogy a hírekben legtöbbször akkor halljuk, amikor a Slachta Margit rakparton baleset történt vagy esetleg torlódás… (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Ehhez képest nagyon fontos, hogy a szociális testvérek ápolják az emlékét, hogy konferenciák, hogy kiadványok, hogy könyvek vannak, és szerintem ideje ezt például egy állami intézmény elnevezésével is a közbeszéd egy magasabb szintjére emelni.
Nem véletlenül csatlakoztunk ehhez az előterjesztéshez, nem véletlen az, hogy egy egység körvonalazódik ebben, bár azt láttam, hogy van olyan képviselő az Országgyűlésben, aki már korábban is a közösségi oldalán támadta ezt az előterjesztést, és támadta az elnevezést. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól. - Az elnök csenget.) Ez majd sajnos bele…
