DR. VARGA-DAMM ANDREA
DR. VARGA-DAMM ANDREA
DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Immár egy éve háború dúl a kormányzat és az ellenzék azon része közt, akik már korábban kormányoztak. Ennek a háborúnak az egyik alapvető oka az, hogy az ellenzék álláspontja szerint a kormányzat a koronavírus-járványt nem jól kezeli, az intézményrendszer nem jól működik, és rengeteg hiányosság van benne. Ez természetesen így igaz, magam is osztom ezt. De ami a legfontosabb, ha legalább a jövőre nézve valamifajta tanulságul szeretnénk ezt az időszakot szolgáltatni, akkor vizsgáljuk már meg azt, hogy az elmúlt ötven-hatvan évben a járványügy kormányzati kezelése milyen múltra tekint vissza.
Az Országos Közegészségügyi Intézetet 1925-ben alapították, azaz három év múlva ünnepelnénk meg annak 100 éves alapítását - persze csak ünnepelnénk, ha nem szólt volna közbe azóta felkészületlen politikusok sora, akik lerontották ennek az intézménynek a küldetését és értelmét.
Miután a Trianon utáni országban semmire nem volt pénz, az elszegényedés és a higiéniai körülmények romlása azonban rohamosan növelte a fertőző betegségek megjelenését, 1924-ben arról döntött a Rockefeller Alapítvány - jól tetszenek hallani, a Rockefeller Alapítvány -, hogy 245 ezer dollár adománnyal hozzák létre Magyarországon a közegészségügy kiépítésének alapjait. Ennek köszönhető az, hogy ez a kiváló intézmény az 1925-ös bejelentés után 1927-ben elindult.
Aztán jöttek az ötvenes évek, és elkezdték a leépítését, fokozatosan a rendszerváltásig üresedett ki ennek a tevékenysége. Csak azért, mert a higiéniai viszonyok jelentősen javultak országunkban, azt hitték a korábbi vezetők, hogy a fertőző betegségek kora lejárt.
A rendszerváltás utáni széles körű elszegényedés újra fellendítette a fertőző betegségek megjelenését, és 1990-től ÁNTSZ néven egy hasonló integratív építkezés kezdődött a járványügyben, mint volt az Országos Közegészségügyi Központ.
2017. szeptember 17-én miről tudósítanak a járványügyben dolgozók? Hosszú éveken át az ÁNTSZ-ben dolgoztam, a leépítés folyamatos volt ugyan, de kismértékű. Az ÁNTSZ korábbi átszervezése is nagy érvágás volt, de ezekből a nagy átalakításokból az Országos Epidemiológiai Központ kimaradt. Szűkült a mozgásterünk, de mindig szakmai alapon változtak a dolgok, voltak harcok és küzdelmek, mégis hagytak önálló intézményként dolgozni bennünket, és ezt a Tisztifőorvosi Hivatal hagyta is. Egyre fogyott a pénz, de belső átcsoportosításokkal sok mindenre elő lehetett teremteni a forrást. Most viszont teljes a bizonytalanság. Az átszervezéssel kulcsemberek hagyták ott a szakmát. 2017.
Aztán 2019-ben, a járvány előtt egy évvel már arról tudósítanak, hogy hivatalosan átmenetileg megszűnt az oltóközpont, ami akkor lett volna 60 éves, a leépítési hullám elindult, és gyakorlatilag a patinás oltóközpont szinte megszűnt.
Tehát mit tudunk mondani? Ez a kormány mindent elkövetett ahhoz a járvány előtti években, hogy az amúgy is már megtépázott járványügyet még inkább szíven döfje. De amint az előbb mondtam, ugyan ’90-ben elkezdődött az ÁNTSZ újraszervezésével egy integráció, de a 2000-es évek közepére megint azt gondolták a politikusok, az akkori szocialista kormány, hogy nem is kell ennyire komolyan venni a járványügyet, nem is kell, hogy elegendő ember dolgozzon benne. És mi történt 2006-ban? 404 fő leépítését határozták el, majd mire ez véget ért, már 563 embert bocsátottak el erről a területről.
Az tény, becsületükre legyen mondva, hogy legalább 2009 augusztusában közzétették egy pandémiás influenzára történő felkészülés előírásait az ÁNTSZ honlapján, azért, mert az Európai Bizottság határozatot hozott 2009-ben arról, hogy ilyen stratégiákat kell az egyes országokban kialakítani, azaz nem tudták elhalasztani legalább egy koherens szabályrendszer létrehozatalát. Ezt természetesen az Orbán-kormány 2010-től érvénytelenítette.
Milyen következtetést vonhatunk le? Akik korábban kormányoztak és akik most kormányoznak, a járványügy leépítésében semmilyen módon nem tehetnek egymásnak szemrehányást, mert ezt, ami mára kialakult, közösen hozták létre. Köszönöm szépen. (Bencsik János tapsol.)
